A 2015-ös év óta először csökkent az uniós tagállamok által Marokkóból behozott paradicsom volumene, Törökország viszont növelte eladásait. Az Európai Bizottság adatai szerint az uniós tagállamok marokkói paradicsomimportja a 2023 szeptembere és 2024 májusa közötti időszakban 6,8%-kal csökkent az egy évvel korábbi azonos időszak számaihoz képest.
A Bizottság szerint az EU belső piaci importja 1,37 millió tonna volt, ami 5,7%-os csökkenés az egy évvel korábbi adatokhoz képest, és 9,6%-kal marad el az előző öt év átlagától. A harmadik országokból származó paradicsom behozatala a 705 ezer tonnás mennyiséget érte el, ami ugyan 5,9%-kal kevesebb az előző évinél, de 13,4%-kal több az előző öt év átlagánál. A 2023/2024-es szezonban Marokkó továbbra is az EU fő paradicsom-beszállítója volt 464 ezer tonnával, a második helyen Törökország (191 ezer tonna), a harmadikon pedig Tunézia (24 ezer tonna) állt – írja a FruitVeb.
Az Európai Unió Marokkóból származó paradicsomimportja 6,8%-kal, 499-ről 464 ezer tonnára csökkent. Ezzel szemben a Törökországból származó behozatal az ötéves átlaghoz képest 40,4%-kal, a Tunéziából származó behozatal pedig az előző évhez képest 5,8%-kal, az ötéves átlaghoz képest pedig 37,1%-kal nőtt.
A nyugati márkák kivonulása Oroszországból fellendítette a török textilipart.
A török ruházati iparnak mindig nagyobb tekintélye volt a világpiacon, mint a bérmunkában úttörő ázsiai országoknak, leginkább Kínának vagy Bangladeshnek. Eddig is virágzó ágazat volt Törökországban a textilek és ruhafélék gyártása, – évszázadok óta nagy hagyománya van ott ennek – két és fél éve pedig, ahogy a nyugati márkák kivonultak Oroszországból, megduplázódott az oda irányuló törökországi cikkek exportja.
Legyen a neve „angolos”
Kezdik megtanulni az oroszok a török ruhamárkák nevét. Ezek egyfajta eszperente fantáziaszavak, okosan, hiszen a török nyelv sem tartozik a könnyen megtanulhatók közé, és rangja még mindig annak van Oroszországban, ami „nyugati”, illetve annak hangzik.
A törökországi ruházati cikkek, kiegészítők és cipők gyártói és kereskedői profitálnak legtöbbet a nyugati világmárkák eltűnéséből – mutat rá a Kommerszant nevű orosz napilap. Nyugatit mondunk, bár a vezető fast fashion cégek már régen globalizáltak, a tulajdonosi összetételben a világ minden nemzete képviselteti magát, maguk a holmik pedig jórészt Ázsiában készülnek, az ottani olcsó munkabér miatt.
Megkétszereződött a török üzletek jelenléte
Az orosz piaci elemzők megállapították, hogy a közelmúltban megkétszereződött a török ruházati márkák jelenléte az Orosz Föderációban. A török gyártók a 2000-es évek elejétől kiemelkedően aktívak voltak itt, de a terjeszkedés idővel alább hagyott, mert nem tudtak ellenállni a nyugati láncok nyomásának. A háború kitörésével, „váratlan szerencse” érte őket, hiszen hirtelen megnövekedett áruik iránt az orosz kiskereskedők érdeklődése.
Az idei év végére 24-re nő az Oroszországban jelen lévő, de törökországi székhelyű divatmárkák száma, míg két évvel ezelőtt ez csak 11 volt, írja a lap.
Akkor az orosz üzletekben debütáló öt új külföldi divatmárka közül négy volt török, 2023-ban további nyolc lánc érkezett, köztük a Club, a NetWork, a Mudo és az Oxxo. Ezt a tendenciát igazolják a Fashion Consulting Group (FCG) adatai is, amelyek szerint 2022-2023-ban a 27, az orosz piacon újnak számító külföldi kiskereskedelmi cég 26 százaléka Törökországból, további 23 százaléka Kínából származott.
Az oroszországi bevásárlóközpontok szövetségének alelnöke, Pável Julin szerint már ezt megelőzően is széles körben képviseltették magukat a törökök, közte például az LC Waikiki, a Collin, a DeFacto, a Koton, amelyek változatlanul aktívan terjeszkednek – olvasható az FCG jelentésében.
Nagy port kavart a tudományos életben az a felfedezés, amit a Pécsi Tudományegyetem kutatói a közelmúltban elsőként az Indexen közöltek, olyan eredményre jutottak, amely alapjában segít megérteni mindazt, amit eddig a magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseményéről tudtunk, hittünk. A kutatócsoport vezetői, Fodor Pál és Pap Norbert elmondták, hogy a mohácsi csata helyszínén egy másik korszak összecsapásának tárgyi emlékei találhatók. „Igen, volt ott egy törökellenes »mohácsi« csata, de nem 1526-ban, hanem jóval később, 1687-ben.” Egy másik kutatócsoport tiltakozik. Bertók Gábor, a pécsi Janus Pannonius Múzeum igazgatója, a Mohács 500 csatatérkutató programjának vezetője szerint az eddig feltárt két sír napra pontosan keltezhető. „A csata utáni második nap keletkeztek, amelyben a lövedékeket megtaláltuk, innentől kezdve nem mondhatjuk, hogy ez a lövedéktípus 1526-ban nem létezett.” Németh Balázs hadtörténész, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem oktatója úgy véli, hogy a másik kutatócsoport úgy görbíti a teret, ahogy neki tetszik.
„Szerencsétlen Józsi bácsi, nem tud védekezni, miközben tényleg jó úton járt” – mondta az Indexnek Németh Balázs, a hadtörténész, fegyvertörténész, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem oktatója a 2021-ben, 94. életévében meghalt Szűcs Józsefről, aki fiatal korától mintegy 50 éven át a mohácsi csata nyomait kereste. Szűcs József lokálpatrióta tevékenységéért elnyerte Mohács díszpolgári címét, valamint halála előtt néhány évvel honvédelmi miniszteri elismerésben is részesült.
A hadtörténész Bertók Gábor régésszel, a pécsi Janus Pannonius Múzeum igazgatójával, a múzeum Mohács 500 csatatérkutató programjának vezetőjével és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatójával együtt Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem földrajzprofesszorának szavaira reagált, aki korábban lapunknak egyebek mellett arról beszélt, hogy szerinte a Kádár-rendszer „keze” erőteljesen rajta hagyta nyomát a mai Mohács-képen.
„Kellett egy munkás, egy népi hős, akit fel lehetett mutatni a közvéleménynek. A népszerűsítésre Szűcs Józsefet választották ki, és bemutatták, hogy a sátorhelyi tömegsírokat és a szerinte Majsnál fekvő csatateret egy hat osztályt végzett, paraszti származású munkásember találta meg. Ebből azonban semmi sem volt igaz. Szűcs semmilyen, ezeket alátámasztó bizonyítékot nem talált. Amiket állított, nem igaz, teljes téveszme.”
A török másodosztályban szereplő Ankaragücühöz szerződött a 13-szoros magyar válogatott Varga Kevin.
A török klub tájékoztatása szerint kétéves szerződés kötött a 28 éves magyar támadóval, aki legutóbb a Sepsi OSK csapatában futballozott, amelytől bizonyos szabályok megszegése miatt volt kénytelen távozni a múlt héten, egy másik válogatot játékossal, Kecskés Ákossal egyetemben.
A profi pályafutását Debrecenben kezdő Vargának nem lesz ismeretlen a török közeg, hiszen korábban megfordult már a Kasimpasa és a Hatayspor együttesénél, összesen 62 meccsen lépett pályára az élvonalban.
A 114 éves fennállását épp a napokban ünneplő klub egyszeres török bajnok és kétszeres kupagyőztes, a jelenleg zajló idényben négy fordulót követően hat megszerzett pontjával a nyolcadik helyen áll.
Törökország lehet az első olyan tagja a Kína és Oroszország által dominált, a nyugati szervezetek alternatívájának szánt BRICS+-szövetségnek, amelyik miközben tagja az egyik legfontosabb nyugati intézménynek, a NATO-nak is, valamint elméletben az Európai Unió tagjává is szeretne válni. De mi lehet Törökország célja? Nyugat helyett immáron Kelet része lenne a Recep Tayyip Erdogan vezette ország?
Vlagyimir Putyin orosz elnök külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov még szeptember 4-én jelentette be, hogy Törökország formálisan is be fogja nyújtani csatlakozási kérelmét az alapítóországok kezdőbetűi miatt BRICS-nek nevezett államközi intézménybe, amit később a török külügyminisztérium is megerősített.
Bár a török elnök, Recep Tayyip Erdogan és a török diplomaták szerint a lépéssel Ankara célja nem a Nyugat Keletre való lecserélése, hanem épp ellenkezőleg, a két világ közti kapcsolatot szeretnék közvetítőként erősíteni, a nyugati országok közül többen így is kétkedve fogadták a hírt – még ha nem is hivatalos csatornákon.
Az elmúlt években ugyanis a globális Dél és Kelet több országát összefogó államközi együttműködést Kína geopolitikai célokra is fel akarja használni. Az alapítóországok, Brazília, Oroszország, India, Kína, valamint Dél-Afrika közötti kereskedelem és gazdasági együttműködés elősegítésére létrehozott szervezet azóta már hivatalosan is a nyugati országok által teremtett nemzetközi viszonyokat szeretné megreformálni.
Kiegészíteni vagy kihívni a nyugati hegemóniát?
Hogy megértsük, Erdogan miért döntött úgy, hogy benyújtja tagsági kérelmét a története során idén először új tagállamokat is köszöntő államközi szervezetbe, először azt kell megértenünk, mi is az a BRICS.
A BRICS még 2001-ben született meg papíron, amikor a Goldman Sachs közgazdásza elemzésében arra jutott, hogy 2050-re az akkor még gyorsan növekvő gazdaságoknak számító Brazília, Oroszország, India és Kína fogja uralni a világgazdaságot.
A Goldman Sachs közgazdásza nem tévedett. Míg a BRICS-országok 2001-ben még a világ összes GDP-jének csupán a 8 százalékát termelték, manapság már 26 százalékát, miközben ez idő alatt a legfejlettebb nyugati gazdaságokat és az Európai Uniót tömörítő G7-ek világpiaci hozzájárulása 65 százalékról 43 százalékra esett vissza. Emellett a gazdasági növekedés egyik motorjának számító populáció tekintetében is a BRICS áll jobban: a világ populációjának 40 százaléka az öt alapítóországban él, míg a G7-ek a világ populációjának 10 százalékát adják.
We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue to use this site we will assume that you are happy with it.
![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
