2025. június 29.
Türkinfo Blog Oldal 1315

A tarhonya a magyar konyhában. Török eredetű?

A kép forrása: blogkocsma.blog.hu

Tarhonya – milyen szépen hangzik ez a szó. Nagysága, színe, elnevezése, de felhasználása is helyenként változik. Általában több tojásból, megfelelő finomságú lisztből, sóval és vízzel gyúrják, mint a közönséges tésztát. Ezután az úgynevezett tarhonyarostán átdörzsölik, és nagyság szerint osztályozzák. A tarhonya elnevezést már egy 16. sz-i kézzel írott szakácskönyvben is megtaláljuk. A kutatók véleménye különböző az eredetéről. Egyesek oszmán-török eredetű jövevénynek tartják, míg mások a perzsa „tarkhane” megfelelőjét látják benne. Ez eredetileg egy darás levesféle, melyet savanyú tejjel készítenek. A délszláv népeknél -melyek hosszú ideig török befolyás alatt éltek-„tarana” néven emlegettek hasonló ételfélét.

Vámbéry Ármin világhírű orientalistánk és jeles közép-ázsiai utazónk és kutatónk, 1862-ben Buharába menet: fehér lisztféleségből, kézzel gyúrt és morzsolt, majd juhzsírban megpörkölt -a mi tarhonyánkhoz hasonló- apró száraztésztafélét vitt magával élelmiszertartaléknak. A tarhonya idehaza a 17.-18. századtól lett fokozatosan kedvelt, majd népétel. Az 1800-as évek elejétől először ritkábban, majd egyre gyakrabban jelenik meg a népéleti leírásokban, történetekben, szakácskönyvekben is.
1842-ben J.G. Kohl német utazó” hundert Tage auf Reisen” című munkájában több helyen megemlíti a tarhonyát. Elkészítése az ő leírásában úgy történik, hogy a savanyú tejjel készített tésztát agyagedényekben, tűz fölött szárítják és pirítják. Egész nyáron tartja magát, de száraz helyen két, három évig is eláll. Ha az emberek kimennek a pusztára bőrzsákokban magukkal viszik és a disznóhúshoz vetnek egy marékkal. Ez menti meg a sok hús és a zsíros étel fogyasztóit a csömörtől.
A tarhonyák között napjainkig az egyik legkedveltebb a Tisza menti, közötte is leginkább a szegedi. Népszerűsége az 1879-es nagy árvíz után növekedett rohamosan. Ügyes kezű asszonyok készítették, szállították piacokra vagy a házakhoz. Nyaranta foglalatoskodtak vele, mert a szárító meleg napsütés a legalkalmasabb a tarhonyakészítéshez. A tojáson és a liszten kívül ez a legfontosabb összetevője -vallják máig az idős tarhonyakészítő asszonyok.
A szegedi tarhonya a 20. század első harmadától egyre kedveltebb lett, népétellé vált. Első világháborús adatok szerint akkoriban Szegeden és környékén már pár ezer mázsa tarhonya készült. 1928-ban mennyisége meghaladta a 100 vagonnyit. A harmincas években a tarhonya népszerűsítésére számos akció, különleges, érdekes kezdeményezés született. 1933 augusztusában például a Szegedi Hét keretében Tarhonya- Nagygyűlésen népszerűsítették.
A résztvevők elhatározták, hogy iskolákkal, felnőtteket ellátó intézményekkel és a honvédséggel is megkedveltetik a tarhonyát. A propaganda előkészítéséhez sok hasznos tanácsot adott Móra Ferenc is, de különösen felesége, akinek szakácskönyvéről már néhány adással ezelőtt beszéltem. Megjegyzem, hogy a nagygyűlést a korabeli sajtó tréfás élcelődéssel tarhonyakongresszusnak keresztelte el.
És végül a tarhonya nagygyűlés recept gyűjteményének a ma háziasszonyának is tanulságul szolgáló édes különlegessége a „Tarhonya bécsi szelet”. A tarhonyát tejben kifőzzük, adunk hozzá egy darabka vajat, késhegynyi vaníliát, egy szeletke citromot és ízlés szerint porcukrot. Ha a tarhonya kb. 20perc múltával puhára főtt, edénybe öntjük, hogy lehűljön. Külön edénybe elhelyezünk vaníliát, citromhéjat, mazsolát, másfél deka vajat, egy tojássárgáját és kevés porcukrot.
Ezeket jól kikavarjuk, a kihűlt tarhonyával összekeverjük, s ujjnyi vastagságban tepsibe kiöntjük, és téglalap alakokra felvágjuk, ezután bepanírozzuk és a szeleteket forróvajban szép pirosra sütjük. Málnaszörppel vagy csokoládé öntettel tálaljuk. Belőlem hiányzik egy csöppnyi merészség így hát nem vállalkozom a Tarhonya bécsi szelet elkészítésére, de a kísérletező kedvű háziasszonyok feltétlenül próbálják ki.

Barta László

Barta László gasztronómiai előadásainak irodalmi forrásjegyzéke:
Draveczky Balázs: Történetek terített asztalokról és környékükről
Draveczky Balázs: Újabb történetek terített asztalokról és környékükről
Váncsa István szakácskönyve
Magyar Elek: Az ínyesmester nagy szakácskönyve
Kövi Pál: Erdélyi lakoma
Csemer Géza: Cigányok főztje
Láng György: Klasszikus magyar konyha

Forrás: algyoihalaszcsarda.hu

A kép forrása: blogkocsma.blog.hu

Rólunk szól: „Török nap Budapesten: vízipipa, koncert, amulett…”

A 2010. április 24-én 14 órától a Fonóban rendezik meg a Magyarországon élő törökök és a török kultúrát kedvelő magyarok II. országos találkozóját. A program változatos: fellép majd Palya Bea, a Makám és az Arasinda is. Lesz néptáncbemutató, török táncház és hastánc is. Margittai Gábor törökországi élményeiről mesél, fotókiállítás is lesz, s török verseket is hallgathatnak a vendégek magyarul. A török nyelvet tanulók nyelvvizsgateszteket tölthetnek ki. Lesz gyerekprogram is: kerámiafestés, márványozás, török amulett készítése, török motívumok rajzolása. Vásárolni is lehet majd ajándéktárgyakat, s török ételeket, édességeket. Lesz vízipipasarok és zaccjóslás, s mindemellett török könyvek börzéje.

Hatalmas siker Törökországban

A Nyíregyházi Cantemus Vegyeskar 2010. április 12-18. között Isztambulban megrendezett Nemzetközi Kórusfesztiválon hatalmas sikert aratott a részt vevő kórusok, érdeklődők és szakemberek előtt, újra bizonyítva, hogy a Kodály-módszer ma is élő és egyedülálló teljesítményekre képes nemzetközi viszonylatban is. A Cantemus Vegyeskar három koncertet és két mesterkurzust tartott a fesztiválon részt vevő szakemberek és kórustagok számára, mindegyik alkalommal nagy elismerést aratva, a közönség felállva ünnepelte a nyíregyházi énekeseket. A fesztivál szervezőinek és a szakembereknek egyöntetű véleménye szerint, rendkívüli élményt jelentett az ott lévő kórusok és a közönség számára az a művészi színvonal és közösségi szellem, amit a Cantemus Vegyeskar felmutatott a rendezvény alatt.

Szabó Soma karvezető a vegyeskarral tartott mesterkurzusai pedig rövid bepillantást engedtek abba a kitartó és megalkuvást nem ismerő műhelymunkába, ami a Cantemus kórusait világszerte elismerté tette. A kórus egész hét alatt nagyon nagy leterhelésnek volt kitéve, az egész napos programok fáradalmai, az esti koncertek és az éjszakába nyúló vacsorák után, minden nap éjfél után kerültek ágyba az énekesek, de a kitűnő morálnak köszönhetően teljesítményükön nem hallatszott fáradtság. A nyíregyházi énekesek április 19-én, az éjszakai órákban érkeztek haza.

Forrás: nyiregyhazi naplo

Strandröplabda: Nem mindennapi lehetőség Törökországban!

A nyári, törökországi strandröplabda versenysorozat szervezői egy magyar női csapatot is szeretnének vendégül látni négy héten keresztül! Az érdeklődők Garamvölgyi Mátyást keressék (06 20 547 2092, garamm@freemail.hu). Az idő sürget, a választ a szervezők rövid időn belül várják Törökországban. Az Academy Organization által rendezendő strandröplabda-bajnokság részletei

• A bajnokság négy vagy öt különböző helyszínen megrendezett fordulóból áll,

• Istanbul Umraniye, Trabzon és Adana már biztos helyszínek, Mersin, Ankara és Istanbul Kartal még bizonytalanok,

• Az isztambuli és a trabzoni forduló egyaránt pénzdíjas (első hely: 500 USD, második hely: 300 USD, harmadik hely: 200 USD); a többi forduló díjazása még tárgyalás alatt van,

• Minden résztvevőnek Isztambulban kell lennie 2010. július 1-10. között,

• A versenyek idején a szállás és az utazás (repülő, busz) költségeit minden csapat és technikai személyzet részére az Academy Organization állja,

• Turisztikai, történelmi, kulturális, és esti programokat szerveznek a játékosok részére,

• A játékosok biztosításáról az Ergo Swiss Sigorta gondoskodik,

• A résztvevők oklevelet kapnak. Amennyiben jó eredményt érnek el, a pénzdíjon kívül érmet és kupát is kapnak; minden fordulón a legjobb játékos ajándékot kap; a játékosok ajándékot, promóciós termékeket kapnak a szponzoroktól,

• A nemzetközi versenysorozatban a magyarokon kívül moldovai, görög, észt, ukrán, lengyel, román, brazil és török csapatokat várnak.

hunvolley.hu

Pillanatok Isztambulból – Nagyítás (Garamvári Gábor fotóriportja)

A kelet és nyugat, Ázsia és Európa határán épült, pezsgő, 12 milliós lakosú Isztambul a török gazdaság fejlődésének egyik motorja, 2020-ra nagy valószínűséggel a világ 30. leggazdagabb városa közé fog tartozni. A folyamatos betelepülők állandó pörgésben tartják a legnagyobb török várost, amely Pécs mellett az egyik birtokosa az Európa Kultúrális Fővárosa-címnek. Garamvári Gábor fotóriportja.

Képek a HVG honlapjára kattintva tekinthetők meg >>>

Nagy Konstantin látomása

ayasofyaA milánói ediktum kiadásának 1700. évfordulója alkalmából a hétvégén Nišben ökumenikus misét mutattak be. A niši születésű Nagy Konstantin császár által kiadott dokumentum valódi mérföldkő volt Európa történelmében, mely elhozta a vallásszabadságot, és a népek közötti megbékélést a Római Birodalomban. Tágabban szemlélve a római császár lépése az egész világ történelmében jelentős fordulatot hozott.

Constantinus fiatalon Diocletianus mellett szolgált, majd 306-tól, apja lemondásával a nyugati részek tetrarchája lett. Nem üldözte a keresztényeket, 313-es milánói rendeletével eltörölte azokat a korábbi rendelkezéseket, amelyek Diocletianus idején a keresztények üldözésére vonatkoztak. Constantinus 324-ben lett egyeduralkodó, amiben nagy szerepet játszott az őt támogató keresztény zsoldossereg segítsége társuralkodója, a „pogány” Licinius elleni harc során. Constantinus már egyeduralkodóként elnökölte a 325-ös niceai zsinatot, amely többek között az ariánus tanok eretnekségéről is döntött.

Constantinus áthelyezte fővárosát a birodalom keleti területeire, a régi görög Büzantion helyére, amit saját magáról Constantinopolisnak nevezett el (mai Isztambul). Ő adományozta a pápának a lateráni palotát, illetve elrendelte számos híres székesegyház, például a Szent Péter-bazilika, a Hagia Sophia, Szent Sír Temploma felépítését. Konstantin 63 éves korában halt meg. Perzsia ellen hadakozott, amikor megbetegedett. Ahogy a halála óráját érezte közeledni, a császári bíbort felcserélte a frissen megkeresztelkedettek fehér leplére. Csak ekkor engedte, hogy megkereszteljék, őt, aki negyed századot áldozott az életéből arra, hogy egy egész birodalmat megtérítsen.

A legendák szerint sokkal korábban, 312. október 27-én, a Maxentius császár ellen vívott Milvius hídi ütközet előtti napon tért meg. A császár életét megörökítő Eusebius Pamphilius szerint a császár egy délután során egy jelenést látott a napkorong körül: egy keresztet és Krisztus monogramját, és alatta ott szerepelt a felirat: „E jelben győzni fogsz!”. Ugyanaz a monogram volt, mely Konstantin 315-ben vert pénzén is látható. A látomást követően Jézus a császár éjszakai álmában ismét megjelent, és elmagyarázta neki látomása értelmét. A legenda úgy szól, hogy a császár az isteni üzenet hatására megtért a kereszténységhez, katonáit pedig arra utasította, hogy Krisztus jelével a pajzsukon harcoljanak. Az égi segítségnek köszönhetően Konstantin seregei másnap győzelmet arattak.

Nem tudható, hogy a császár látomása valódi volt-e, egy földbe csapódó meteoritnak volt a tanúja, vagy csak taktikai szempontokból rakatta ki a jelképet katonái pajzsára. Diocletianus alatti üldözések dacára ugyanis az új vallás már széles körben elterjedt a birodalomban, és minden valószínűség szerint az egymással rivalizáló császárok legionáriusai között is nagy számban harcoltak keresztények. Konstantin lépése tehát lehetett pusztán politikai indíttatású is, ami akár már a Milvius hídnál vívott csatában is komoly hasznot hozhatott az uralkodónak, az egyébként is taktikai hibát elkövető Maxentius felett. Mindenesetre látomásáról a császár esküvel tanúskodott Kaiszareiai Euszebiosznak.

Egyes kutatók szerint viszont Constantinus egy meteorit becsapódásának szemtanúja volt. A kutatócsapat ezt a feltevést arra alapozza, hogy megtalálták a meteorit becsapódásának a helyét – nem messze a csata helyszínétől. A köralakú Sirente kráter Közép-Itáliában található. Szerintük minden jel arra mutat, hogy csak egy Földbe csapódó meteor okozhatta ezt a fajta geológiai elváltozást. Radiokarbon vizsgálatokat is végeztek a helyszínen, amelynek eredménye alapján elmondható, hogy a becsapódás dátuma megegyezik a csata időpontjával.

Az, hogy mi történt, nem tudható, de Constantinus a csata után a keresztények védelmezőjeként lépett fel. Az új vallás folyamatos térhódításának köszönhetően később Licinius felett is győzelmet aratott, az egy évvel később összehívott niceai egyetemes zsinat pedig már azt is megmutatta, hogy a császár felismerte a kereszténység stabilizáló erejét, amely a Római Birodalom fennmaradásának szempontjából és Európa megszületésében is kulcsfontosságúnak bizonyult.

2013-11-20
http://www.magyarszo.com

Lándzsára tűzték a magyar király fejét

Varnai-csata(650x433)Ulászló meggondolatlanul rohant a janicsárok falába. Hiába küzdött keményen a magyar had, amikor a török 1444. november 10-én magasra emelte a király fejét, a várnai csata sorsa is eldőlt.

„A szökés lehetetlen, a megadás pedig számomra elképzelhetetlen. Harcoljunk bátorsággal és becsülettel!” – idézi Hunyadi János a várnai csatát megelőző haditanácsban elmondott szavait a Rubicon.hu.

Magyarország az 1440-es évek elején Nándorfehérvárnál, majd Erdélyben is sikerrel állította meg az Oszmán Birodalom támadásait. A törökverő hadvezér, Hunyadi János megkísérelte hát a Balkán népeinek felszabadítását. Az 1443–44 során vezetett hosszú hadjárat során a szerbekkel és bolgárokkal kiegészült magyar erők számos sikert arattak, mire II. Murád szultán 1444 nyarán kedvező békét ajánlott I. Ulászló magyar királynak.

Részletek

2013-11-10

Demir Bozan, átok és gonosz varázslat ellen

demir-bozan-bilki21A török mágiában gyakran használtak egy növényt, melynek varázslatos hatást tulajdonítottak, és demir bozánnak nevezték. De mégis mi az a demir bozan?

Rengeteg kutatás után sem sikerült kideríteni a magyar nevét, vagy latin megfelelőjét a növénynek. Angol és orosz nyelvű oldalak segítségével azonban megtudtuk, hogy teája a bolgárok egyik kedvenc itala, pláne, hogy nem csak finom, hanem számos előnye van a fogyasztásának.
Hatásos magas vérnyomás, cukorbetegség, reuma, depresszió, neurózis, stressz, hajhullás, bőr és gyomorproblémák kezelésére. Erősíti az immunrendszert, energikusabbá teszi az embert.

Részletek

2013-11-03

Székesfehérvár a 15 éves háború időszakában

image descriptionAz 1543-ban török kézre került Székesfehérvár mozgalmas időszakot élt meg az ún. hosszú vagy 15 éves háborúban (1593-1606). Szinán nagyvezír 1593-ban indította meg a háború első hadjáratát, és október első felében elfoglalta Veszprémet és (Vár)Palotát.
A nagyvezír Kászim napjának (október 26) közeledtével elvonult. Ekkor a Habsburg-csapatok ellentámadásba lendültek a Dunántúlon és a Felvidéken. A dunántúli hadjáratot Ferdinand von Hardegg győri főkapitány vezette 18 ezer fős sereggel (végvári és megyei csapatok, osztrák és morva segélyhad). A sereg haditanácsa úgy döntött, hogy Székesfehérvárt kell meglepetésszerű támadással elfoglalni.

A császári-királyi had október 31-én ért Székesfehérvárhoz. Két oldalról indítottak támadást a várost övező külvárosok ellen november 1-én hajnalban. Herman Jörger két ezer német gyalogossal a Budai (új nevén: Besli) külvárost rohamozta meg, míg Huszár Péter pápai kapitány az Ingovány (új nevén: Bég) külváros ellen indított rohamot 3 ezer gyalogossal és 300 huszárral. Utóbbinak sikerült betörnie a Sóstói-kapun át az Ingovány külvárosba. Huszár Péter erősítést és további ágyúkat kért, hogy megkísérelje a támadást a belső város ellen. Hardegg engedélyezte az akciót aznap éjfélig. Huszár támadása csak a külváros feldúlását eredményezte, a várbeli török tüzérség megakadályozta abban, hogy behatoljon a belső várba. Így a Székesfehérvár elleni „villámakció” nem járt sikerrel, és 300-400 fős vesztesége volt a királyi csapatoknak. Hardegg november 2-án megkezdte a visszavonulást.

Részletek

2013-11-02

A Szentszék és a hódoltsági missziók

Lateranspalast_1A reformáció diadalútja a hódolt országrészben volt a leglátványosabb. A török előrenyomulás miatt a katolikus egyházi struktúrák pusztulása még könyörtelenebbül ment végbe, mint a királyságban. Az így keletkezett űrt a lutheri, majd helvét szellemben prédikáló lelkészek és tanítók töltötték ki: az 1540-es évektől kezdve a hódolt mezővárosok és falvak sorra csatlakoztak a reformációhoz.
A 16. századot katolikus egyháztörténészeink joggal nevezik az „elesettség századának”. A középkor végén megindult az egyházi intézményrendszer válsága, amelyet Magyarországon csak kevéssé ellensúlyoztak az alulról induló reformtörekvések. A bomlás folyamatát az 1500-as évek első felében a török előrenyomulás, a közép- és nagybirtokosok önállósulása és a reformáció rohamos terjedése tették teljessé. A becslések szerint 1600 körül az ország 3,5 millió keresztény lakosának 85-90%-a tartozott valamely protestáns felekezethez.A katolikus egyház a három részre szakadt Magyarország törökök által megszállt területein volt a legrosszabb helyzetben. Az iszlám vallásjog szerint a zsidók és keresztények fejadó fizetése ellenében élet- és vagyonbiztonságot élveztek, megtarthatták vallásukat és helyi intézményeiket. Ennek ellenére természetesen több tekintetben alárendelt helyzetben voltak a muzulmánokhoz képest, számos öltözködési és viselkedési korlátozással kellett magukat az igazhitűektől megkülönböztetniük, és a vallásgyakorlat szempontjából is több megszorítással (például templomépítési tilalom, harangok tiltása, vallási szertartások külsőségeinek szabályozása) kellett számolniuk. Az oszmán törvények tehát nem lehetetlenítették el az egyházi életet a megszállt országokban, de a gyakorlatban minden a központtól igen távoli helyi hatóságok jóindulatán vagy önkényén múlott.

Részletek

2013-10-31

1...1 3141 3151 316...1 402Page 1 315 of 1 402
16,474FansLike
639FollowersFollow
© Turkinfo.hu 2020