A José Mourinho által irányított Fenerbahce elleni idegenbeli sikerével tette biztossá az Európa-liga alapszakaszából való továbbjutását az eddig veretlen Athletic Bilbao, amely Inaki Williams duplájával 2–0-ra győzött Isztambulban.
Az Athletic Bilbao abban a tudatban utazott el Törökországba, hogy győzelme esetén máris kiharcolja a továbbjutást, de a baszkoknak nem volt könnyű dolguk a José Mourinho által irányított Fenerbahce vendégeként. Ennek ellenére Ernesto Valverde együttese már az ötödik percben megszerezte a vezetést egy nagy hazai védelmi hibát kihasználva Inaki Williams révén, aki a szünet előtt egymaga és csapata második gólját is megszerezte, amikor a 45. percben jobbról, éles szögből a kapu bal felső sarkába vágta a labdát – miközben a Bilbao elvesztette a megsérülő Nico Williamset.
A törökök a szünet után sem tudtak felpörögni, és egyáltalán nem voltak veszélyesek Julen Agirrezabala kapujára, ráadásul a 69. percben elvesztették a második sárga lapját megkapó Mert Müldürt. Az Athletic győzelmével biztossá tette továbbjutását az alapszakaszból, ugyanis ha el is veszíti hátralévő három meccsét, a jelenleg öt ponttal 24. belga Union Saint-Gilloise már nem előzheti meg.
EURÓPA-LIGA
ALAPSZAKASZ, 6. FORDULÓ
Fenerbahce (török)–Athletic Bilbao (spanyol) 0–2 (I. Williams 5., 45.)
Kiállítva: Müldür (69., Fenerbahce)
A három nővér Nesrinje, Iclal Aydin. Budapesten egy író-olvasó találkozóval egybekötött dedikáláson vesz részt.
Mint már sokszor írtuk, nagy öröm a számunkra, hogy kiadónk jelentetheti meg a TV2-n látható sorozat alapjául szolgáló regényt. A széria Nesrinjét alakító Iclal Aydin 2018-ban írta meg A három nővér regényt, amiből pár éven belül készített sorozatot a Kanal D. Magát a regényt már több, mint félmillió példányban adták el Törökországban.
Iclal kifejezettan a könyve megjelenés emiatt érkezik hozzánk. Az ittléte során pedig egy író-olvasó találkozóval egybekötött dedikálást is tartunk. A rendezvényen természetesen bárki részt vehet, mégpedig teljesen ingyenesen.
A dátum december 11.-e, szerda
A helyszín pedig Budapest, az Aréna plázába található Cinema City Arena (1087, Kerepesi út 9.)
Recep Tayyip Erdogan elnök Gaziantepben fiatalokkal találkozott. A világban zajló fejleményekre rávilágítva a török elnök frappáns kijelentéseket tett – írja a Haberler török portál.
Jelenleg már csak két ember maradt a világ vezetői között. Én és Vlagyimir Putyin. Ezt nem azért mondom, mert itt vagyok, hanem csak a tényt közlöm – fogalmazott Erdogan, aztán – önmagára utalva – hozzátette azt is:
Emögött a szegény ember mögött 22 éves mandátum van. Majdnem ugyanannyi idő, mint Putyin úrnak. A többiek már mind kiestek.
„A változások folyamatban vannak. Reméljük, hogy a párbeszéd keretében folytatódnak ezek a kapcsolatok” – fűzte még hozzá, vélhetően a közelmúltbeli eseményekre utalva. Közben utalt arra is, hogy „Németországban például akkor ért véget a politika”, amikor Angela Merkel kancellár távozott a hivatalból.
Forrás és további hírek az ukrán háborúról: index.hu
Törökország középső részén a föld néha szó szerint megnyílik. A talaj hirtelen, egyértelmű előjelek nélkül egyszerűen csak beomlik, hatalmas lyukakat hátrahagyva. A mély gödrök egyre közelebb kerülnek a lakott területekhez, embereket és állatokat is veszélyeztetve. A geológusok szerint a jelenség oka a süllyedő talajvíz, vagyis a szárazság és az éghajlatváltozás. A károsult gazdák egyelőre semmilyen segítségre sem számíthatnak az államtól. Pedig a lyukakból várhatóan egyre több lesz. A Deutsche Welle riportja.
November végén, a bakui Cop29 klímacsúcson az utolsó pillanatban sikerült megegyezni a fejlődő országoknak szánt pénzügyi segítségnyújtásról. A megállapodás szerint a fejlett országok évente 300 milliárd dollárt adnak a szegényebb országoknak 2035-től a klímaváltozás elleni küzdelemre és a klímaváltozás hatásainak mérséklésére. Az összeg jelentősen alacsonyabb annál az 1300 milliárd dollárnál, ami szakértők szerint megfelelő lenne, és amit a fejlődő országok szerettek volna elérni.
Lapunk volt munkatársa, Bőd Titanilla mesekönyve, a Kirmizi és Karmazi, a két kadiköyi kandúr, amely egy kalandos utazást követ végig Isztambul egyik pontjából a másikba, kisebb-nagyobb kitérőkkel, mert macskaként sokkal nehezebb célirányosan haladni. Annyit elárulhatunk, hogy a kiskandúrok egy lányt keresnek, aki jó volt hozzájuk. A kötetet Dózsa Csilla illusztrálta, akinek szintén Isztambul a kedvenc városa.
Olvassunk bele a fülszövegbe: „Ha nagyon keresel valakit, mindent megteszel a siker érdekében. Még ha először bizonytalan is vagy, hogyan kezdj hozzá. Mondjuk, nem árt, ha vannak barátaid vagy legalább ismerőseid, akik tanácsokkal látnak el, akik felkészítenek az útra, a váratlan élethelyzetekre. Bátorságod és tettrekészséged pedig úgyis elvezet a legjobb megoldáshoz – persze csak akkor, ha az eszed és a szíved egyaránt helyén van.” egyaránt helyén van.”
Bár Kusadasiban még mindig több a turista, mint az orientalista, azért ez az Égei-tenger partján fekvő törökországi város a Kelet kedvelői számára is rejteget néhány érdekességet.
Ezek egyike a XVII. században épült karavánszeráj, amit a XX. században átalakítottak luxusszállóvá. A szálloda híresebb vendégei között volt II. Erzsébet angol királynő (1952-2022) és Jimmy Carter amerikai elnök is (1977–1981). Carter nevéhez nemcsak a magyar Szent Korona visszaadása kötődik (1978), de az ő elnöksége alatt született meg az Egyiptom és Izrael közötti különbéke megállapodás (1979). A karavánszeráj és Egyiptom történelme is összefonódik, ugyanis a szerájt építtető Öküz Mehmed pasa korábban Egyiptom kormányzója volt (1607–1611).
Tovább kalandozva a múltban, azt is tudjuk, hogy a közeli Epheszoszban megfordult VII. Kleopátra fáraónő (i.e. 69–30) is. Ő legelőször a mai Törökországban lévő Tarszoszban (ma: Tarsus) – Pál apostol szülővárosában – találkozott a híres római hadvezérrel, Marcus Antoniussal (i.e. 83–30). Az eseményről, amely i.e. 41-ben történt, Plutarkhosz (i.sz. 46–125) a következőket írta: Kleopátra aranyozott fedélzetű bárkáján bíborvitorlákkal hajózott fel a Küdnosz, azaz a mai Berdan folyón. „Maga Kleopátra aranyhímzésű baldachin alatt feküdt, ugyanolyan díszes öltözetben, ahogyan Aphroditét szokták lefesteni, oldalán a festmények Erószaihoz hasonló ifjak álltak és legyezték. (…) Az emberek nyomban ellepték mindkét partot a torkolattól kezdve, és lejöttek a városból, hogy tanúi legyenek a csodás látványnak. Az agoráról mindenki odasietett, és Antonius a végén egyedül maradt kormányzói emelvényén ülve; szájról szájra terjedt a hír a lakosság körében, hogy Aphrodité érkezett meg Dionüszoszhoz Ázsia üdvére.” (Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok, Helikon Klasszikusok, 1978). Kleopátra és Marcus Antonius szerelme egy politikai szövetsége is volt Egyiptom és Róma között. Ennek a szövetségnek viszont komoly ára volt. Miután Iulius Caesar a vele ugyancsak szerelmi viszont folytató Kleopátra segítségével megszilárdította a hatalmát Egyiptomban (i.e. 47), Kleopátra húgát, az ellenük mindig lázadó IV. Arszinoét (i.e. 63–41) az epheszoszi Artemisz templomba száműzték. IV. Arszinoé hat évet élt Epheszoszban, majd Kleopátra kérésére, i.e. 41-ben Marcus Antonius parancsára megölték. IV. Arszinoét Epheszoszban temették el. Sírja, az Octagon, a kor görög és római stílusaival ellentétben, nyolcszög alakú volt, és az alexandriai világítótornyot mintázta. A XX. században, miután a sírt felnyitották, a tudósok egy 17-20 éve körüli lány csontvázát találták meg.
Egy hosszú távon ígéretes fejlesztés rövid távon hatalmas káoszt okoz Törökország uniós határain. Magyar exportkamionok is gyarapítják a kilométeres sorokat.
Az utóbbi hetekben kialakult török közúti határhelyzetről adott friss helyzetjelentést partnereinek a törökországi fuvarokban kiemelten érdekelt Ekol Kft. Azt is jelezte, miért és hol torlódnak a kamionok.
Mint közölte, a háttérben a november 17-én életbe lépett új törökországi számítógépes tranzitrendszer (NTCS) ötödik szakaszának a bevezetése áll. A rendszer célja a nemzeti és nemzetközi rendszerek közötti adatátvitel gyorsítása és pontosítása, valamint az adatok fejlettebb cseréje. Az átállás azonban több olyan problémát is előidézett, amelyek lassítják az áruáramlást, különösen Törökországba és az EU keleti határaira.
Tart a betanulási időszak
Az új rendszer egyik legnagyobb kihívása, hogy bár az elektronikus adatszolgáltatás és a vámkezelés automatizálása javítja a hosszú távú hatékonyságot, a kezdeti szakaszban a rendszer integrálása és a vámhatóságok alkalmazottai számára az új eljárások elsajátítása időt vesz igénybe.
A probléma fő forrása, hogy míg az uniós országokban két különböző NCTS-t használnak egyidejűleg, addig Törökország teljesen lezárta az NCTS 4. rendszerét, ami külön technikai problémákat is okozott a vámrendszerben.
E sorok írásakor már javában folynak a harcok az Eufrátesz jobb oldalán a kurd SDF ellenőrzése alatt lévő Manbics és a Szíriai Nemzeti Hadsereg között, illetve megindultak a török határ közelében a török hadsereg támadásai is. Úgy tűnik elérkezett az idő, hogy Törökország megvalósítsa a határai védelme érdekében a több tíz kilométeres pufferzóna létrehozását – ehhez viszont az Egyesült Államoknak is lesz néhány szava
Az Aszad-rezsim a török határ melletti Idlibből induló offenzíva nyomására tíz nap alatt összeomlott. Az ország hatalmi viszonyai átrendeződtek, rengeteg kérdőjelet vetve fel, s fejtörés elé állítva a régió számos hatalmát, így Törökországot is. Különösen annak fényében, hogy Ankara nélkül erre a változásra sor sem kerülhetett volna. A damaszkuszi rezsimet megdöntő legfontosabb csoport, a Hayat Tahrir al-Sam sikerében Törökországnak kulcsfontosságú szerepe volt. Nem a mostani offenzíva idején nyújtott segítsége miatt – török csapatok (hivatalosan biztosan) nem vettek részt a november végén induló támadásban, noha az akcióra minden bizonnyal Ankara (hallgatólagos) jóváhagyásával került sor.
Törökország eredetleg nem a HTS-t szerette
Törökország az előző években, különösen a 2017 elejétől induló ún. asztanai folyamat révén a szíriai Aszad-ellenes csoportok részére de facto egy menedéket épített ki a Hatay-jal határos Idlib tartományban. Az asztanai folyamat során az ország különböző részén lévő ellenállási gócok jelentős részét orosz és iráni támogatással a kormányerőknek sikerült felmorzsolni, amit részben úgy értek el, hogy a fegyveresek egy része Idlib tartományba vonulhatott vissza.
Ez a terület Ankara felügyelete alá került eredetileg 2017 végén ellenőrzési pontok felállításával. A török hadsereg alakulatai megjelentek Idlibben, de nem alakult ki valós kontrol.
A következő években a területen belül a különböző „ellenzékinek” nevezett radikális csoportok közül az al-Kaida egyik permutációjaként a Hayat Tahrir al-Sam (HTS) emelkedett ki győztesen.
A HTS számos dzsihadista csoport felszámolásával vagy épp integrációjával, a hatalma stabilizálása után megpróbált a saját kormányzóképességét erősítve egy, az Iszlám Államhoz képest mérsékeltebb és élhetőbb környezetet teremteni Ankara kényszerű oltalmát élvezve.
Törökország ugyanis eredetileg nem a HTS mellett tette le a voksát: 2018-ban a Nemzeti Felszabadítási Front néven egy hozzá lojális erőt szervezett, amely azonban a HTS-sel szemben végzetes vereséget szenvedett, s 2019 elejére kiszorult Idlibből.
Így Ankara a közvetlen ellenőrzés alatt kénytelen volt kompromisszumot kötni a HTS-sel: a lehetséges menekültválság elkerülése érdekében (Idlib saját lakosságán kívül több millió belső menekültnek lett otthona) megkapta a lehetőséget a túlélésre.
We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue to use this site we will assume that you are happy with it.
![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
