A mai Törökország területe az emberiség kultúrájának egyik legősibb forrása. A modern ember termékeny vidékre lelt itt, ahol megtelepedve gazdag anyagi-, és szellemi kultúrát hozott létre, ezek tárgyi emlékeit, az egyre korszerűbb tudományos módszerek segítségével, egyre nagyobb számban sikerül megtalálni és megmenteni a jelen és a jövő számára. Az országban folyó régészeti feltárások száma, amely 2023-ban először emelkedett 720-ra, 2024-ben már 765-re nőtt, és 2026-ra várhatóan eléri a 800-at. A 2024-es évet, már most a régészet aranykorának nevezik.

4000 éves pecsét Kütahyában: Az asszír kereskedelmi kolóniák időszakából származó fajansz hengerpecsét első példányát, amelyet korábban csak olyan közép-anatóliai kereskedelmi központokban tártak fel, mint Kültepe és Acemhöyük, most Nyugat-Anatóliában, a kütahyai Tavsanli-dombon fedezték fel. Ez a körülbelül 4000 éves pecsét új kereskedelmi útvonalak létezését bizonyítja Anatólia keleti és nyugati része között.

Minószi tőr Antalyában: Az Antalya Kumluca körzetében végzett víz alatti ásatások során 50 méter mélységben egy minószi stílusú, ezüst szegecsekkel ellátott bronztőrt találtak. A tőr, amely egy párna alakú rézöntvény alatt őrződött meg, korábban csak a krétai minószi civilizációban volt ismert.

Hellenisztikus Hygieia-szoborfej és színes Szkülla-szobrok Denizliben: Tavaly a régészek 2100 éves, Hygieiának (az egészség istennőjének) tulajdonított szobrot fedeztek fel Délnyugat-Törökországban, Denizli ókori Laodikeia városában. A szoborfej különösen jelentős, mivel a klasszikus művészet késő hellenisztikus és Augustus császár (i.e. 27 – i.sz. 14) kori újjáéledését tükröző finoman kidolgozott alkotás. Az ókori városban Augustus császár korából származó kivételes Szkülla-szobrokat is feltártak. Ezek a rendkívüli szobrok a legkorábbi ismert hellenisztikus szobrok, és eredeti festésükkel, stílusukkal, esztétikájukkal és művészi minőségükkel egyedülállóak.

Folytatás

Forrás: mult-kor.hu