Horontól a Zeybekig – A török néptánc világa Korom Alexandrával 3. rész

Tanec_folk_ensemble_Macedonia_1A hora mindenkiért, mindenki a horáért!

A hora kifejezéssel évekkel ezelőtt találkoztam először, egy helyi társulat fantázianevét takarta, akik repertoárjukban a magyar néptánc fúziótól a balkáni táncok stilizált bemutatásával foglalkoztak. Felkeltették kíváncsiságomat, és elmentem az egyik bemutatójukra, hiszen egy táncos, főleg igen erős orientális beütéssel, kötelező elem egy olyan szubkulturális eseményen, ahol a balkáni és orientális táncok világát mutatják be egy kitalált történeten keresztül. Érdekelt továbbá, hogy miért „Hora” egy, olyan tánctársulat neve, amely mindent „zanzásít”. Nos, a táncélmény mellett, megkaptam a választ is.

Táncos kollégáimnak nem volt egyszerű feladata, amikor ezt a nevet választották maguknak, hiszen ez a stílus kötelez. Nem csak egy országban, sőt! Ez egy olyan kényes és pengeélen táncoló témakör, amely – na jó, enyhe túlzással ugyan -, de háborúkat robbanthat ki – legalábbis szakmait biztosan, hiszen mindenki magénak szeretné tudni a dallamvezetés mellett a táncstílus elnevezését is. Ezen felbuzdulva teszteltem a környezetemet, és a megérzésem bevált: megkérdeztem szakavatott és avatatlan barátokat és ismerősöket, ha meghallják, hogy hora tánc, melyik népcsoport ugrik be nekik először. Ezzel ki is nyitottam Pandóra szelencéjét…

A „hora”, talán emiatt is a legnehezebben megfogható a török néptáncok közül, hiszen nem mondható el róla, hogy kifejezetten Törökországi gyökerű. A horát, mint néptáncot, magáénak vallja Macedónia, Bulgária, Montenegró, Románia és Moldávia, Izrael, sőt a balkáni romani táncvilág is. Elnevezésének etimológiáját tekintve ógörög, bár számos szláv nyelvben is felfedezhető a „horo”- hoz hasonló hangzású „oro” szó, amely kört, körben való ünneplést, éneklést jelent. A tánc elnevezése beszédes, sejteti a résztvevővel vagy szemlélővel, hogy ismét egy csoportos lánctánccal találkozik, amely leginkább a balkán kolóhoz hasonlítható.

A török horán is érezhető az erős balkáni hatás, hiszen ez a tánc Törökország nyugati részén terjedt el leginkább. A tánclépések egyszerűek, a kezdő táncos diktálja a tempót, amelyet a többi táncos követ. A táncosok érintkeznek egymással vagy a kezük van összefonódva vagy a válluk ér össze. A szoros egymáshoz kapcsolódás miatt a táncosoknak nagyon ügyelniük kell arra, hogy ritmusban maradjanak, hiszen egy „félrelépés” is komoly ritmuskieséshez, és az egész lánc dominószerű leomlásához vezethet. A hora zenéje legtöbbször dallamos és lassú, ritmusa 2/4-es. Talán ez egy specialitása és „védjegye” a török horanak, hiszen más nemzetnél a pattogósabb ütem a jellemző, gondoljunk csak a szerb vagy bolgár kolóra.

Mindenesetre buzdítok mindenkit arra, hogy próbálja ki a „horázást”, ha lehetősége adódik rá, hiszen amellett, hogy egy kardió edzéssel felér, nagyon fejleszti a koncentrációt, pont a szoros testkontakt miatt. Váltópóló és ásványvíz ajánlott.

Videó

Horontól a Zeybekig – A török néptánc világa Korom Alexandrával 1. rész

Horontól a Zeybekig – A török néptánc világa Korom Alexandrával 2. rész

2015-02-08
Korom Alexandra -Türkinfo