![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2018/06/turkinfo_10.3.png "Türkinfo - \")
Feyhaman Duran török művész nagyon tehetséges volt. Az Oszmán Birodalomban született, a Török Köztársaságban alkotott, mestere volt az arab kalligráfiának és a nyugati festészetnek, Isztambulban és Párizsban tanult. Élete egyesítette a török kultúra ellentéteit.
Duran 1886-ban született, az elit Galatasaray Középiskolában tanult, már ekkor kitűnt kalligrafikus és festő tehetségével. Miután leérettségizett, visszatért az iskolába kalligráfiatanárként, majd Párizsba ment további művészeti képzésre. Itt találkozott először az impresszionista festőkkel, a stílusukat saját munkáiba is belecsempészte. 1914-ben, az I. világháború kitörése idején tért vissza Isztambulba.
Miután visszajött Párizsból, életének két legmeghatározóbb eseménye az I. világháború és a török függetlenségi háború volt. A kritikusok a török festők 1914-es generációjához sorolják, akik Európából visszatérve magukkal hozták a modern művészeti törekvéseket. Hazatérése után impresszionista stílusban alkotott.
Az impresszionisták elsősorban a fény festői voltak, az adott dolgokat úgy ábrázolták, ahogyan adott pillanatban látták. Isztambul változó fényei tökéletesek voltak erre. A Boszporuszt ábrázoló festményeken a fény megcsillan a víz felületén, ezáltal különleges hatása lesz a képnek.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Azonban Duran Törökországban Atatürkről készített portréjával lett híres, aki a Török Köztársaság korai szakaszában nagyon népszerű témája volt mindenféle művészeti alkotásnak. Az 1937-es portrén Duran letisztultabb technikát alkalmazott. Az impresszionizmus hatásait főként az Atatürk arcára vetülő fényeken láthatjuk.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Egy művészettörténész szerint Duran legérdekesebb munkái a csendéletei. Ezen festmények nagy részén kalligrafikus elemek is felfedezhetők az egyéb tárgyak, mint összehajtogatott ruhák vagy vázában lévő virágok mellett. Azok számára, akik el tudják olvasni az arab és oszmán írásokat, a képek nyelvészeti jelentésrétege is feltárul, akik viszont nem értik a szöveget, csak gyönyörködnek bennük.
Képein az látszik, hogy jól tudta ötvözni a kalligráfiát a modern művészet elemeivel az impresszionista stílusú csendéletein. Durannak fontos szerepe volt abban, hogy a hagyományos művészet a köztudatban maradt. Ha nem egyesíti a kalligráfiát a modern irányzattal, aligha lett volna népszerű a köztársaság idején, abban a korban, amikor erős volt a nyugati hatás. A régi megtartása az újban akár életének metaforája is lehet, mint a modern oszmán és a hagyománykövető köztársaságpárti ötvözete.
Forrás: theguideistanbul.com
Kollár Kata – Türkinfo
