Hogyan gondolkodnak a világról a török Z generáció tagjai?

18 különböző településen élő 1.062 fiatalt kérdezett meg személyesen a Gezici elnevezésű közvélemény-kutató társaság, hogy felmérjék, milyen a legfiatalabb generáció gondolkodása az őket körülvevő világról. A kérdéseiket úgy állították össze, hogy tisztább képet kapjunk a 2000 után született generáció politikai, vallási és mindennapi szemléletmódra vonatkozó meglátásairól.

Miért fontos az ő véleményük?

Gazdasági értelemben azért, mert a legtöbben ezen generáció tagjai közül Törökország 10 legnagyobb városában élnek. A szakértők szerint 2023-ban már az összes munkavállaló 43%-át ők fogják kitenni. Politikai szempontból azért, mert 2023-ban a választásokon minden ötödik szavazó a Z generáció – azaz a 20 évnél fiatalabb, a millennium után születettek – tagjai közül kerül ki. Ráadásul a hozzájuk korban közel álló Y generáció tagjainak – vagyis az 1980 és 2000 között születettek –  gondolkodásmódja is hasonló az övékhez.

Ezen generáció tagjai gyorsan elérhetők a digitális kapcsolatokon keresztül, emiatt nagyon tájékozottak nemcsak Törökország, hanem az egész világ dolgaiban, ám gyorsan meg is győzhetőek, így nagyon fontos egy-egy szervezet vagy párt számára, hogy számukra elfogadható programot állítsanak össze.

A legutóbbi, 2018-as választásokon sokan közülük első szavazók voltak. A megkérdezettek akkori szavazatai 5-6 párt között oszlottak meg, és 76,6%-uk nem szavazott a jelenleg kormányzó koalícióra (AKP és MHP).

A politikai kérdésekre vonatkozó válaszaik alapján 68,7%-uk még egyik jelenlegi politikai párt iránt sem köteleződött el, és erre határozottan nem is hajlandók mások – esetleg szüleik – véleménye alapján. 86,7%-uk válaszolta azt, hogy teljes mértékben önmaga alakítja ki pártszimpátiára vonatkozó véleményét.

A Z generáció számára minden olyan nyilatkozat nagyon fontos, mely az emberi jogokról vagy az állatokkal való bánásmódról vagy a nemek közötti egyenlőtlenségről szól. Számukra minden esetben a leglényegesebb az egyenlő bánásmód. 45%-uk mondta azt, hogy mindenki számára egyenlő jogokat kell biztosítani. Szerintük nem jelenthet más bánásmódot az eltérő nem, vallás vagy szekta és a nyelv. Jól mutatja ezt az „összeházasodnál-e eltérő vallású személlyel” kérdésre adott válaszuk. Míg a korábbi generációk tagjai erre csak 32,8%-ban, a legfiatalabbak már 82,2%-ban mondtak igent.

A további vallásra vonatkozó kérdésekre adott válaszok alapján mindössze 15,7%-uk imádkozik rendszeresen, 55,8%-uk tartja ramadán idején a böjtöt. 28,5%-uk mondta azt, hogy nem tartja magáénak egyik vallást sem.

A válaszadók 76,4%-a kijelentette, hogy olyan fogalmakat, mint az igazságosság, a demokrácia, a véleménynyilvánítás és a gondolkodás szabadsága, a tehetség, a pazarlás vagy a művészet, nagyon fontosnak tartja.

Míg Törökországban ezen generáció 78,6%-a támogatja az EU-t, az X és Y generációk esetében ez az arány csak 35,6%.

A megkérdezettek 76%-a Instagram, 65,1%-a Facebook, 37,2%-a Twitter, 22%-a Snapchat és Tiktok-felhasználó, illetve 27%-uk a YouTube-ot is használja. Egy nap átlagosan 6 órát töltenek az interneten, és 65%-uk saját mobiltelefonnal rendelkezik.

Forrás: sozcu.com.tr

Erdem Éva – Türkinfo