Fedezzük fel a török Trákiát 1. rész

Ugyan már elérkezett az ősz, de mivel még jó idő van, ezért érdemes részt venni egy különleges utazáson a török Trákia területén, ahol a történelmi értékekben és a természet szépségében is gyönyörködhetünk.

Trákia a Balkán-félsziget délkeleti részén elterülő földrajzi és koronként változó történeti régió. Az ókori Trákia a trákok szállásterülete, a török hódoltság idején Rumélia néven a birodalom egyik közigazgatási egysége volt. Napjainkban Dél-Bulgária egy részét (Észak-Trákia), Görögország északkeleti vidékét (Nyugat-Trákia), illetve Törökország európai területeit (Kelet-Trákia) foglalja magában. Délről az Égei- és a Márvány-, keletről a Fekete-tenger határolja.

Trákia sok civilizáció felemelkedésének és bukásának volt tanúja, ezekről a görög mitológiában, történelemkönyvekben és irodalmi alkotásokban is olvashatunk. Napjainkban a kelet-trákiai régió olyan hely, ahol kellemesen eltölthetjük szabadidőnket, ha menekülni akarunk a nagyvárosok nyüzsgésétől.

Ebben a háromrészes sorozatban a régió egy-egy érdekes városát mutatjuk be. Az első rész témája a Törökország legnyugatibb részén fekvő Edirne lesz.

Edirne a trákok által alapított kelet-római helyőrség városa volt, melyet az oszmánok meghódítottak és birodalmuk fővárosává tették. A városnak fontos szerepe volt abban, hogy II. Mehmed szultán elfoglalja Isztambult, és még napjainkban is megvan stratégiai jelentősége.

A város, melyet a „boldogság kapujának” is neveznek, még ma is olyan lenyűgöző, mint az Oszmán Birodalom idején volt.

A Szelim-mecset az a hely, ahol II. Mehmed szultán született, Kırkpınar az évszázados bátorság városa, a három folyó, a hidak mint a civilizáció hirdetői, karavánszerájok, fürdők, paloták csak néhány azok közül, amiket Edirnében érdemes felkeresni.

A nyaralóknak lehetőségük van ellátogatni Kaleiçibe, ahol különleges, kiugró ablakfülkés házakat láthatnak; megnézhetik a Meriç-hidat, ahol egykoron a szultán nézte a naplementét; a palotát, ahol II. Mehmed szultán elhatározta, hogy meghódítja Isztambult; a bírói pavilont, ahol Nagy Szulejmán megírta az „Igazságosság” című művét; és a Szelim-mecsetet, mely Sinan mester legnagyszerűbb alkotása.

Edirne ezekkel az épületekkel olyan, mint egy nagy szabadtéri múzeum, sétálva mindegyik könnyen megközelíthető. A világhírű Szelim-mecset, Sinan mester, a legendás török építészmérnök mesterműve, a Yıldırım Bayezid-mecset mint a város első emlékműve, a Régi mecset, amelynek alapjában egy darab van a szent Kába-kőből, a csavart minaretes mecset és a Muradiye-mecset csodálatos kerámiáival a legfontosabb helyek a városban.

A sült máj a turisták körében nagyon kedvelt étel, de az edirnei köfte is csaknem annyira népszerű.

A marcipán, az edirnei halva (deva-i misk), a Kavala sütemény és az edirnei sajt azok az ételkülönlegességek, melyeket szinte minden boltban, bazárban és a történelmi emlékek közelében lévő Ali pasa fedett bazárban is be lehet szerezni.

Az ajándéktárgyak közül a kis olajbirkózó nadrág, a gyümölcsillatú szappan és az edirnei baba nagyon keresett.

A turisták szívesen keresik fel a Tunca- és Meriç-hidakat is, melyek több népdalt is megihlettek, és csak 10 km-re vannak a városközponttól.

A városban több templom és zsinagóga is látható. A bolgár Szent György, Szent Konstantin és  Elena-templomokban ma is tartanak istentiszteletet. A Kaleiçiben lévő nagy zsinagóga és az olasz katolikus templom is közel van egymáshoz.

Enez ókori városa, az Edirne Régészeti és Néprajzi Múzeum, a Török és Iszlám Művészeti Múzeum, a Dar-ul Kura Madrasa (vallási iskola), a Lozan Emlékmű és Múzeum, a Şükrü pasa emlékmű és Balkán Háborús Múzeum, a Makedón torony és a Bírói Pavilon még olyan helyek Edirnében, amiket látni kell.

Különleges látnivaló még az öntisztító Saros-öböl, mely alternatív lehetőséget kínál az energiatároláshoz.

Forrás: Daily Sabah

Kollár Kata – Türkinfo