Európa legnagyobb mecsetje lehetne Gül Baba türbéje

Európa legnagyobb mecsetje majdnem a Rózsadombon épült fel. Durics Hilmi Huszein budai főmufti még egy bosnyák kommandót is vezetett az osztrák csendőrség ellen. Miattuk maradt meg Sopron magyarnak.

A magyarországi bektasi rend vezetőjének, Gül Baba filozófus-írónak a sírját 1543-ban kezdték el építeni a később róla elnevezett Rózsadomb aljában. A Szulejmán szultán parancsára budai mészkőből kifaragott türbe a muszlimok körében hamar népszerű sírhely lett, amelynek jelentőségét csak tovább növelte, hogy a sír mellé a törökök egy 60 fős derviskolostort is kialakítottak. Itt nemcsak a zarándokok fogadására alkalmas ingyenes szálló és konyha épült, hanem egy kegytárgybolt is.

A félhold uralma végén a türbe tulajdonjogát a jezsuiták kapták meg, akik keresztény templommá alakították át az emlékhelyet. A zsindellyel fedett, kis nyolcoldalú toronnyal megspékelt, Szent Józsefről elnevezett kápolnát 1773-ban szerezte meg Buda városa, amely 1861-ben döntött úgy, hogy a mauzóleumot inkább eladja a babához jobban ragaszkodó törököknek, a szomszédos telkeket pedig Wagner János építésznek. 1885-ben a török főkonzulátustól felkérést kapott a sír eredeti formájának visszaállítására Grill Lajos építőmester, aki új lépcsőket, ajtót és ablakokat készíttetett a türbére. A visszaépítéssel párhuzamosan Wagner ekkor építette „U” alakban körbe a dervis sírját két, nyolcszögletes sarokbástyával rendelkező eklektikus, ám keleti díszítőelemeket gazdagon felvonultató épületével.

A rózsadombi Török–Magyar Fegyverbarátság nagymecset

A XX. század elején a magyarországi törökbarát érzület tovább fokozódott Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona és Thököly Imre hamvainak hazahozatalával. A Parlamentben szinte megelevenedett a történelem. Előkerültek a bujdosó kurucok, az 1849-es emigráns honvédek és politikusok, az aleppói Murad pasa, azaz Bem apó, Barabás fiatalsága, Isztambul visszaadta a Corvinákat, a pesti Múzeum körutat pedig átkeresztelték V. Mehmed szultán körútra.

Ekkoriban ejtették ki nagy áhítattal szájukon a pestiek a magyar származású török, a perzsa hadseregekben egykor harcoló Ömer Lüfti tábornok, Szolimán Ignác – Iszmail (Kmety György) – és Kursid (Guyon Richárd) pasa-hadvezérek, valamint Wagner Károly perzsa tábornok (nagykán) nevét is. Jankovich Béla kultuszminiszter a magyar–török fegyverbarátság emlékére 1915-ben vetette fel, hogy a még nagyban zajló világháború emlékére az állam építsen fel saját költségén egy nagymecsetet a budai hegyek között, és azt bocsássa Törökország rendelkezésére. Ötletét hamar felkarolta a Parlament.

A Tisztelt Ház már decemberben kihirdette a Gül Baba-nagymecset tervpályázatát, amivel párhuzamosan elismerték az iszlám vallást történelmi egyháznak.

A háborús viszonyok és a trianoni sokkhatás azonban meghiúsították Európa legnagyobb mecsetjének megvalósítását.

Folytatás

Forrás: index.hu