Európa és az oszmán tüzérség, 15-17. század

Gyakorta olvasható, hogy az oszmánok, csakúgy, mint az őket megelőző iszlám birodalmak, vallásuk parancsainak engedelmeskedve elzárkóztak és idegenkedtek a más civilizációkból származó kultúrjavaktól, illetve ezeket csak késve s tökéletlenül vették át és alkalmazták. A nyugati keresztény civilizáció vívmányaival szembeni ellenérzés kétségkívül időről időre megfigyelhető a vezető oszmán elit, kivált az ortodox vallástudósok köreiben, akik – arra hivatkozva, hogy az európai kultúra olyan vívmányai, mint a nyomda, a csillagvizsgáló vagy a mechanikus óraszerkezetek, Mohamed próféta idejében ismeretlenek voltak, ezért azok az iszlámmal összeegyeztethetetlen újítások – gyakorta akadályozták, vagy hátráltatták e vívmányok elterjedését a birodalomban.

Az Oszmán Birodalom azonban nem volt az a zárt világ, amilyennek sokan hiszik. Ezt részint földrajzi helyzetének, részint sajátos államberendezkedésének köszönhette. Hódításai során akarva-akaratlan belebonyolódott a nemzetközi politikába, és az európai gazdaságba is szervesen bekapcsolódott. Mind politikai, mind gazdasági érdekei arra kényszerítették őt, hogy lépést tartson a Nyugattal. Az állandó háborúk miatt különösen áll ez a haditechnikára.

Részletek

2012-12-31

ÁGOSTON Gábor