Erdély külön állammá szervezésén fáradozott

Ötszázharmincöt éve született Fráter (Utješenović Martinuzzi) György, aki a mohácsi veszedelem után azon fáradozott, hogy a Habsburgok és a török között egyensúlyozva, Erdélyt külön állammá szervezze, és megőrizze magyarnak, miközben a Magyar Királyság nagy része veszni látszott. Az utolsó magyar származású uralkodónk, I. (Szapolyai) János szolgálatában állt, és végül erőszakos halált kellett halnia: a Habsburgok ölették meg…

Utješenović Martinuzzi György, ismertebb nevén Fráter György horvát kisnemesi szülők gyermekeként látta meg a napvilágot Kamičakban, 1482. június 18-án. A fiatal fiút 1492-ben Corvin János szolgálatába adták, majd több, mint egy évtizedet töltött a herceg udvarában. Corvin 1504-ben bekövetkezett halála után Szapolyai István nádor özvegyéhez, aztán az ifjú Szapolyai János vajdához került. Fráter György előbb katonáskodni kezdett, majd otthagyta Erdélyt, és a sajóládi pálos rendházba vonult be, ahol már novíciusként is kitűnt eszével és műveltségével. Fráter György a mohácsi csata után egy esztendővel visszatért Szapolyai János (I. János néven uralkodott1526 és 1540 között) szolgálatába, akit Habsburg Ferdinánd ellenében választottak meg Magyarország trónjára. Az utolsó, magyar (és horvát) származású uralkodó a Magyar Királyság területére benyomuló Habsburg zsoldosseregek elől Lengyelországba menekült, majd Fráter György diplomáciai közvetítésének köszönhetően megegyezett I. Szulejmánnal, a mohácsi győzővel, és a szultán segítségével 1529-ben visszatért Magyarországra.

György barát hamarosan a magyar uralkodó legfőbb tanácsadója lett, aki kincstartói, főkancellári, majd 1534-ben váradi püspöki méltóságba helyezte a szerzetest. Fráter kulcsszerepet játszott Ferdinánd és János király egyezkedései során, így például az 1538-as váradi béke megkötésében is. Fráter György az uralkodó 1540-ben bekövetkező halálával a csecsemő trónörökös, Szapolyai János Zsigmond(II. János néven uralkodott 1540 és 1570között) gyámja és az ország kormányzója lett, majd részt vett a Roggendorf generális által ostromolt Buda sikeres védelmében. 1541-ben I. Szulejmán a ravasz magyar diplomatát is becsapta, mikor csellel elfoglalta Budát, majd pedig évi 10 000 arany adó fejében – János Zsigmond nagykorúságáig – Izabella anyakirálynéra és a püspök gondjaira bízta az ország maradék, keleti felének irányítását. A becsapott Fráter György egyezkedni kezdett a Habsburgokkal, és 1541 decemberében,a gyalui egyezményben jóváhagyta, hogy Ferdinánd szerezze meg János Zsigmond örökségét, ám cserében azt a feltételt szabta, hogy a keresztény uralkodó foglalja vissza Buda várát a töröktől. 1542 során meg is indult a felszabadító hadjárat, azonban az V. Károly német-római császár (ur. 1519-1556) által is támogatott vállalkozás kudarcot vallott.

Folytatás >>>

kanizsaujsag.hu