CELSUS KÖNYVTÁRA, EPHESZOSZ (egykor és most)

Epheszosz napjainkban a kiterjedt régészeti feltárásoknak köszönhetően kedvelt turistalátványossággá vált.

Az egyik leghíresebb épülete Celsus könyvtára. A könyvtár páratlanul gazdag épületét Caius Iulius Aquila emeltette Kr.u.135-ben apja, Tiberius Iulius Celsus Ptolemeanus, Ásia provincia konzuljának emléke előtt tisztelegve. Az épület egyszerre volt könyvtár és Celsus emlékműve. Celsust egy kriptában temették el a könyvtár alatt egy gazdagon díszített mészkő szarkofágban. Az apszis alatt található szűk kripta a mai napig tartalmazza az adományozó földi maradványait rejtő szarkofágot.

Celsus könyvtárának adományozói feliratában, amit az alsóbb szint homlokzatára véstek fel a legdélibb fülke fölé, a következőt írták:
„Tiberius lulius Celsus Ptolemaeanus-nak, Ázsia konzuljának és prokonzuljának. Tiberius lulius Aquila Ptolemaeanus konzul, az ő fia építette a Celsus-i könyvtárt saját tőkéjéből, valamennyi dekorációval, szoborral és könyvvel együtt.”

„Emellett 25 000 dinárt hagyott a felszerelésekre és a könyvek beszerzésére, amiből 2000-t költöttek egy év alatt, így a fennmaradó 23000 éves kamatából fogják a könyvtárat fenntartani, illetve a gondozóit kifizetni, ami számukra Celsus születésnapján kiosztandó minden időkre. Ugyanakkor Aquila akarata szerint új könyveket fognak hozni minden évben. Emellett Celsus szobraira évente háromszor kell koszorúkat aggatni. Ezenfelül minden más szobrot évente, Celsus születésnapjának az ünnepén kell feldíszíteni.”

Celsus könyvtárában 12 ezer tekercset tároltak, s ezzel a harmadik legnagyobb könyvtár volt az ókori világban Alexandria és Pergamon mögött. A könyvtár bejáratához kilenc lépcső vezet, amely három nagy ajtóval bír. Az ajtók fölé nagy ablakokat alakítottak ki, valamint egy másik szintet is annak érdekében, hogy a fény bejuthasson a könyvtárba. A kéziratok tekercseit a falfülkék szekrényeiben tárolták. A könyvszekrények mögött kettős fal volt, hogy a hőmérséklet és a nedvesség viszontagságaitól megvédjék a könyveket.
A márványhomlokzaton a széles tagolatlan lépcsősor tetején négy oltárfülkét helyeztek el, míg a felső szinten három nagyobb fülke kapott helyet. A négy alsó fülkében Celsus erényeit megszemélyesítő szobrokat (Bölcsesség, Kiválóság, Megfontoltság, Tudomány) helyeztek el.

A Kr.u.3.században, amikor a várost gót támadás érte, a könyvtár belseje teljesen kiégett, de a homlokzat ekkor nem szenvedett komolyabb károsodást. Egy későbbi földrengés során azonban leomlott, ezért
úgy száz évvel ezelőttig még semmit sem tudtak a könyvtárról, mivel romjait Epheszosz város törmelékei borították be.

1903-ban a könyvtár homlokzatának maradványait, osztrák régészeti expedíciónak sikerült beazonosítania, majd az Osztrák Régészeti Intézet segítségével állították helyre, illetve az eredeti szobrokat a bécsi Epheszoszi Múzeumba szállították 1910-ben.

fotók: Németh Ádám – virtualreconstructions.com
forrás:http://www.ancientpages.com/…/library-of-celsus…/ ford.Száraz György

Forrás: facebook