Az oszmánok vallási világa. Az iszlám és a dervisek

Szerző: Sudár Balázs

Ha az Oszmán Birodalom kerül szóba, akkor a mohácsi vész és Jumurdzsák után az iszlám terjeszkedése, terjesztése jut leginkább a megkérdezettek eszébe – a „hódító iszlám”. És valóban: az Oszmán szultánok 1517-től az iszlám kalifái, azaz Mohamed helyettesei (ezt jelenti a kalifa szó) voltak, amely ugyan gyakorlati hatalommal nem járt, mégis óriási tekintélyt kölcsönzött az uralkodóknak. A Magyarországon küzdő törökök természetesen a hit harcosai voltak, azaz hitharcosok (gázik), minden talpalatnyi föld, amelyet meghódítottak, az „iszlám házát” – azaz a muszlim irányítás alatt álló területet – növelte tovább. (A muszlim üdvtörténet szerint a hitharc addig folytatódik, amíg Mohamed tanítása a világ minden népéhez el nem jut – s ami nehezebb: értő fülekre nem talál.) A hitért folytatott harcban elesettekre – a vértanúkra, törökül sehídekre – pedig a mennyország vár: míg a többiek az utolsó ítélet napján a megmérettetésre várakoznak, ők szikrázó patkójú lovakon vágtatnak be a paradicsom kapuján.

Az Oszmán Birodalom hódításainak története tehát szorosan összefügg az iszlámmal. E kapcsolódás azonban korántsem olyan egyszerű, mint elsőre gondolnánk. Az oszmánok ugyanis nem túlságosan jó muszlimként kezdték pályafutásukat. Hogy ezt megértsük, egy pillanatra vissza kell tekintenünk az iszlám történetére. Mohamed hangsúlyozottan az arabok prófétája volt, akik azután féltékenyen vigyáztak is a hozzájuk, az ő nyelvükön érkezett kinyilatkoztatásra: az iszlám első évtizedeiben aki nem született arabnak, nem is lehetett az új vallás követője. A Omajjád-dinasztia uralmának vége felé vált egyre hangosabbá az a követelés, hogy a hatalmasra hízott birodalom nem arab alattvalói is felvehessék az iszlámot. Hosszabb hezitálás után ennek engedélyezésére sor is került: ezzel az aktussal vált az iszlám valójában világvallássá. Az iszlám szent nyelve persze az arab maradt, más nyelven nem is létezhet: a muszlimok általános felfogása szerint a Koránt Allah úgy teremtette meg, ahogy ma is ismerjük. Ezért például egy fordítás komoly eltávolodást jelent az isteni műtől. Másrészt maga az iszlám mint vallás alapvetően határozza meg az életmódot: nem csupán a muszlimok vallási életére, hanem mindennapjaira is kiterjed.

Folytatás >>>

Forrás: rubicon.hu