A trójai háború legendás városa

Izgatottan vártam a találkozást Trója ókori romjaival. A körutazás során komppal keltünk át a Dardanellákon Európából Ázsiába, majd hamarosan megérkeztünk az UNESCO által 1998-ban világörökséggé nyilvánított Trójához az Ida-hegy lábánál elterülő Çanakkale tartományban.

A bejáratnál felállított monumentális, fából készült faló az idelátogatók kedvelt fotó-témája, ami a trójai háború híres történetére utal. A ló belsejében kialakított falépcsőn a vállalkozó szellemű turisták feljuthatnak az oldalakon és a fejen kialakított ablakokig, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a környező tájra.

Trója ókori városának felfedezésekor nagy képzelőerőre van szükség, ugyanis a többi nyugat-törökországi, római korból fennmaradt épületekhez képest Trója sokkal régebbi, maradványait pedig tűzvészek, földrengések és csaták pusztították el.

A településről szerzett ismereteink többsége valójában Homérosz hőskölteményéből, az Iliászból származik. Görög történetírók a várost az i.e. 13. századtól létezőként írják le. Trója történetét az i.e. 1. században Vergilius színesítette tovább. Az 1870-es években egy amatőr német régész, Heinrich Schliemann kezdte meg a terület feltárását. Az i.e. 3000 és az i.sz. 4. század között állandóan lakott Tróját kilenc egymásra rakódott város alkotja. Az egyes korszakok (Trója I-től Trója IX-ig) maradványait a területen kihelyezett információs táblák magyarázzák, tiszta képet nyújtva az adott korszakról és minden egyes kő, fal vagy oszlop rendeltetéséről. A tudósok azt feltételezik, hogy az egymásra épült Tróják közül a hetedik réteg rejtheti azt, mely az Íliászban szerepel.

1 of 14

A Trója VII idejéből származó falak övezik a területet. A régi kőívekből, oszlopokból csak kevés látható, így nehéz elképzelni, milyen lehetett fénykorában a város. A legjobb állapotban talán az Athena-templom maradt meg, mely több más templom romjaira épült. Az eredeti elrendezését a fennmaradt alapok mutatják a földön. A kialakított út mentén láthattuk az odeon, az ókori fürdő és a félköríves törvénykezési épületből fennmaradt köveket, valamint a Megaron-épület vörös téglás maradványát.

Legközelebb, ha Törökországban jártok, látogassatok el ide is!

Kollár Kata – Türkinfo