A törteli üst hiteles másolatának születése és a nagy év (1996)

Első hallásra talán furcsának tűnő párosítás: szakács és rézműves. Dehát próbáljon meg valaki a törteli üstben főzni, ha nincs törteli üstje! Ezt bizony a Tescoban nem árulják. Nem marad más hátra, mint az ősi (hogy mennyi ősi dolog van itt!) magyar mondás: készítsd el magad Uram, ha üstöd még nincsen.

Avagy ahogy a költő mondta egykoron: rézművesnek kell annak menni, aki üstöt akar készíteni. (Lehet, hogy nem pontosan így mondta, de hát ez volt a lényege!) Bizony, bizony, sok év és évszázad telt el úgy Magyarországon, hogy nem volt törteli üstünk. Sőt, még azt sem tudtuk, hogy létezik törteli üst. Míg aztán 1869 tavaszán a Nagykőrös melletti Törtel-Czakóhalmán kormosan, sérülten, töredékekben elő nem került egy áldozóhely közeléből. Nemcsak a legnagyobb (90 cm) s legsúlyosabb (41 kg) a mintegy 20 hun üst között, de díszítése is a leggazdagabb volt. Így aztán bekerült a Nemzeti Múzeumba és a tankönyvekbe, a magyar nép pedig élte tovább megszokott életét. Mígnem elérkezett a nagy év, 1996, amikor is megünnepeltük Árpád nagyfejedelem érkezésének 1100-ik évfordulóját. A nagy év eljövetele Nyers Csabát is nagy tettekre sarkallta.

Átképezte magát szerszámkészítőből lemezdomborítóvá, kiásta a feledésből és elkészítette az üst másolatát. Ezután már csak a régi ételeinket kellett kiásnia és elkészítenie, ezzel máris összeállt a mesterszakács és rézműves párosítás. (Bár az is lehet, hogy azért nem ment ilyen gyorsan.) Közben találtak új üstöket is. Érdy Miklós már 1500 üstről tud, lelőhelyeik visszavezetnek bennünket az ordoszi őshazáig. Aztán a magyar régészekre is rámosolygott a szerencse. De nagyon. A Balatonlelle melletti Rádpusztán ugyanis 2006. május 19-én (nagy esemény, jegyezzük meg napra pontosan) útépítés előtti feltárás során első alkalommal került felszínre hiteles környezetben hun áldozati üst. Ráadásul a 60 centiméter magas, 22 kilogramm súlyú, gazdagon díszített edény szinte teljesen ép.

De térjünk vissza Nyers Csabához. Még kapott egy kis ihletet Huszka József 2300 darab rajzos ábrát tartalmazó, A turáni ornamentika története című könyvéből és már semmi sem tarthatta vissza attól, hogy elkészítse őseink fém használati tárgyainak pontos másolatait. Azóta áradnak a tarsolylemezek, ivócsészék, szíjveretek, karkötők, hajfonatkorongok, fülbevalók a kezei közül. A múlt újjászületett.

Részletek

2011-01-17