A kelet szálláscsinálói a rómaiságot próbálják legyőzni – Beszélgetés Maróth Miklóssal, az MTA alelnökével – I. rész

Felbolydult a Közel-Kelet, a világ pedig egy sosem látott kiáramlásnak és modern népvándorlásnak lehet szemtanúja. Az ide vezető okok mögött egyértelmű folyamatok húzódnak. Ezek megértéséhez Maróth Miklós orientalista, klasszika-filológus segítségét kértük, aki 2008-tól a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, korábban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja, az egyetem szellemiségének megalapozója volt. Az elismert szakember elmondásából képet kaphatunk arról, milyen szervezőerő is az iszlám és mit tesz a civilizált Nyugat, amikor diktátort kiált és lerohan egy országot. Első rész.

Óriási migrációs hullám érte el Európát az utóbbi napokban, néhány hét alatt háromszor annyian léptek be a kontinensre, mint korábban egy évben. Mennyire nevezhető újszerűnek a Közel-Kelet országaiból megindult népvándorlás?

Méretei és intenzitása mindenképpen új jelenség, ám a migráció korábban sem volt idegen a területen élők életében. Tíz éve Szudánban komoly összecsapásokra került sor, az északi muzulmánok támadták a déli keresztény lakosságot, amely zömében afrikai nyelven beszélő feketékből állt, szemben az arab anyanyelvű északiakkal. Ők előzőleg az afrikai Csádból emigráltak a Szahara egyre növekvő és a kontinens déli része felé haladó kiszáradása miatt, amely a megélhetésüket veszélyeztette. A kilencvenes években pedig a marokkói területen fekvő spanyol enklávéból, Melillából próbáltak folyamatosan átszökni Spanyolországba, amelyet kerítés védett. Egyiptomból a szegénység indította útnak a lakosságot gazdag olajtermelő országokba, mint Szaúd-Arábiába, Kuvaitba vagy éppen Szíriába. Volt ugyan migráció, ám a bevándorlók megmaradtak saját kultúrkörükben. Amit most látunk, az nem csak területi, de kulturális átrendeződés is egyben.

Mi okozza a jelenlegi migrációs hullámot? A polgárháború, az Iszlám Állam vagy a jobb élet reménye?

Egyszerűbb: elfogyott a föld. Még egyetemista koromban az arab országok lakossága harmada volt a mainak. Irán lakossága 30 millióról 75 millióra nőtt. Egyiptomban akkor 30 millióan éltek, most 85 millió körüli a lélekszám. Szíria lakossága 3 millióról 10-re nőtt, míg Iraké 10-ről 30-ra. Itt rengeteg emberáldozattal járt a háború, amely valamelyest gátat szabott a népességrobbanásnak.

Mindenfajta területnek – különösen a mezőgazdaságiaknak – megvan a maga eltartó képessége. Ezekről a területekről egy természetes mozgás indult meg olyan helyszínekre, amelyek kevésbé sűrűn lakottak, vagyis ahol nem születik annyi gyermek. Ezek a fejlett országok, többek között Európa. Ám a rendszer ezidáig féken tartotta a kiáramlást.

AMERIKA MONDTA MEG, KI A DIKTÁTOR
Mindenütt volt egy erőskezű uralkodó. Ez a fejlett világból nézve zsarnokság, ám addig tűrhető, amíg az adott vezető nem keresztezi a gazdasági érdekeket. Ha ez megtörténik, úgy diktátor lesz belőle, akit meg kell dönteni. Ez történt Irakban és erre a sorsra jutott volna Irán is, de mivel kellően erős síita állam, így nehéz lett volna elbánni vele. Helyette a másik síita vezetésű állam került terítékre: Szíria. Bassár el-Aszad népszerű vezetője volt országának, akit nem is sikerült megdönteni mind a mai napig, ám a központi hatalom meggyengítése teret adott az Iszlám Államnak. A kaotikus állapot következtében az a természetes migráció, amely megmaradt volna saját keretei között, most elszabadult.

A szír polgárháború – HÁTTÉR

Bassár el-Aszad Szíria elnöke és a Baasz Párt főtitkára 2000 óta. Az elnökséget apja, Háfez el-Aszad halála után vette át. Az egyiptomi események hatására a szíriai ellenzék nyomására 2011-ben kisebb tüntetések kezdődtek, ám az egyre véresebb összecsapások miatt bevezették a szükségállapotot, a kormány podig néhány hónappal később bejelentette lemondását, ügyvezetővé az addigi miniszterelnököt, Nádzsi el-Otarit nevezték ki. Aszad hadserege és a Szabad Szíriai Hadsereg katonái között ezután folyamatos volt az összecsapás, de Oroszország és Kína ellenállása miatt az ENSZ Biztonsági tanácsa nem lépett fel a diktatúra ellen. 2013. augusztus 31-én Barack Obama bejelentette, hogy a kongresszus felhatalmazását fogja kérni Szíria megtámadására. Azóta elszabadult a pokol.

Milyen a migránsok összetétele, az ideérkezők társadalmi szerkezete? Az általános híradásokból tudható, hogy bár sok az idős, a nő és a gyerek a menekültek között, mégis láthatóan a fiatal férfiak vannak a legtöbben.

Igen, többségben vannak a fiatal férfiak, ami sok kérdést vet fel. Ők családot akarnak majd, ám a keveredésre nem sok esély van, így valószínűbb, hogy idővel maguk után hozzák majd családjukat, ami azt jelenti, hogy rövid időn belül megtöbbszöröződik az útnak indulók száma.

Többnejűség – HÁTTÉR

A muszlimok többsége nem ismeri el a nők hátrányos megkülönböztetését, hanem a férfi és nő közötti eltérő szerepkörnek tulajdonítja azt. A nő ugyan feleannyit örököl, mint a férfi, azonban a muszlim családban a férfi feladata a nő eltartása, még akkor is, ha az gazdagabb. A többnejűség széles körű elterjedését viszonylag korlátozza, hogy a férjnek mindegyik feleségével azonosan kell bánnia (ezt az iszlám jog szigorúan veszi) az apró ajándékoktól kezdve az együtt töltött éjszakák elosztásáig. A modern korban az iszlám állam megőrizte a többnejűséget, hogy a vérvonal fenntartásásával a férfiak fenntartsák erős hatalmukat is.

Egy másik probléma, hogy az Európába érkező tömeg nagy többsége képzetlen, sok esetben még írástudatlan is, így kvalifikált munka helyett csak kétkezi feladatok ellátására alkalmas. A gépesített világban kevés kilátásuk lesz a jövedelmező munkára, ehhez ugyanis le kellene szállítani a technológiai színvonalat. Ha azonban nem kapnak munkát, az a szociális rendszerek összeomlásához vezethet, hiszen az ellátásukat így is meg kell oldani.

Folytatás >>>

Pesti Srácok.hu