![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2018/06/turkinfo_10.3.png "Türkinfo - \")
„Ha nem viselkedsz jól, lecseréllek egy 15 éves szír lányra.” Egy törökországi kutatás szerint az ország délkeleti részén sok nő kapott a férjétől ilyen fenyegetést a szíriai háború elöl menekülők megérkezése óta. És ez csak egy a mélyben lappangó, de néha azért a felszínre bukó feszültségek közül.
Mégis jól szimbolizálja, mennyire szerteágazó és meglepő társadalmi problémákkal kell szembenéznie annak az államnak, amelyik a menekültproblémát hosszú időre a szürke zónában hagyja.
- Ahol nagyobbak a menekülttáborok, mint Debrecen
Magyarországon néhány százezer menekült haladt át tavasztól őszig. Valójában csak a Keleti pályaudvarnál, a II. János Pápa téren, illetve a déli falvakban voltak szem előtt néhány hétig, amíg meg nem kezdték szervezetten, rögtön a határ átlépése után elszállítani őket a rendőrök. A közvetlenül megtapasztalt menekültválság e rövid idő alatt is teljesen felforgatta a magyar közéletet, pedig mindez csak ízelítő volt ahhoz képest, amilyen súllyal Törökországra nehezednek a szíriai háború következményei.
Szerda este. A Galatasaray győztes BL-meccse után a Taksim térre vonuló, a klub színeibe öltözött, ünneplő szurkolóktól néhány méterre, a sétálóutca közepén két kisgyerek koldul a szakadó esőben, a tér egyik oldalán pedig három fiatal srác szipuzik. Mindannyian szíriaiak, akik már szinte nem is keltenek feltűnést az éjszakai szórakozásra induló, a bankautomaták előtt sorban álló török fiatalok között.
Isztambulban – főleg a Taksimon és a közeli Tarlabasi negyedben –, akárcsak Ankarában volt idő hozzászokni a gyakorta nagyobb kereszteződéseknél kolduló menekültek látványához, hiszen Törökország már három éve küzd a Szíriából érkező milliós áradattal.
Törökországból ennek ellenére sem hallani menekültek elleni atrocitásokról; ellentétben Németországgal vagy Ausztriával, itt nem gyújtanak fel menekültszállásokat, nem támadnak meg migránsokat az utcán. Egyszerűen szeretnék, ha már véget érne az egész történet – de ez jó darabig még biztosan következik be.
A menekültek százezres nagyságrendben élnek sátor- és konténervárosokban – azaz menekülttáborokban – szerte az országban. 85 százalékuk azonban lakást bérel, vagy rokonoknál, ismerősöknél húzza meg magát. Csak Isztambulban 300 ezer, Ankarában 50 ezer szíriai él.
2. Tartósan átmeneti
Törökország hivatalosan a „nyitott ajtók politikáját” követi a Szíriából érkezőkkel szemben, és egyelőre a török társadalom is alapvetően befogadó. Ez a pozitív hozzáállás azonban aligha tartható fent sokáig. Törökország egész eddigi menekültpolitikája ugyanis arra a meggyőződésre épült, hogy az emberek csak ideiglenesen maradnak, és viszonylag gyorsan hazamennek, ha majd vége lesz a háborúnak a déli határok mentén. És ugyanígy gondolják maguk a törökök is. Csakhogy a szíriai polgárháború már három éve tart, és egyelőre nem látszik a vége, így aztán Törökország vezetésének lassan olyan alapvető kérdésekkel kell szembenéznie, mint például az, hogy kapjanak-e munkavállalási engedélyt, esetleg állampolgárságot a menekültek?
Márpedig maga a kérdésfelvetés is tabunak számít a társadalom többségének szemében. A törökök majdnem fele továbbra is azt várja, hogy a szírek visszatérjenek hazájukba; több mint kétharmaduk úgy látja, a menekültek már eddig is nagyon nagy tehertételt jelentettek a gazdaságnak, és kevesebb mint tizedük vélekedik úgy, hogy állampolgárságot kellene adni az országban élő menekülteknek.
És akkor még nem beszéltünk a legújabb fejleményekről, amik török szempontból csak bonyolítják a helyzetet – és természetesen a menekülteké sem válik tőle jobbá. November legvégén ugyanis az Európai Unió megegyezett a török kormánnyal arról, hogy 2016 októberétől a török állampolgárok vízum nélkül utazhatnak az EU-ba, valamint Törökország 3 milliárd eurót kap a szír menekültek ellátásának támogatására, és egy sor gazdasági könnyítést is kiharcolt Ankara.
Cserébe viszont azt vállalták török részről, hogy nem engedik tovább az Égei-tengeren a Görögországba tartó migránsokat, és 2016 júniusától életbe lép egy visszatoloncolási egyezmény is – vagyis valószínűleg tömegesen fognak az EU-ból török területre visszaküldeni olyan migránsokat, akiknek menekültkérelmét elutasították.
vs.hu
