Íme, a földi mennyország, amiről eddig talán nem is hallottál

A törökországi Alaçatı rusztikus kőházaival, vibráló faajtóival, előkelő éttermeivel, modern művészeti galériáival és butikokkal teli kanyargós utcáival egy tipikus mediterrán város minden jellegzetességét tudja, mindezeket ráadásul könnyed török bájjal felskiccelve.

Egy fúvószenekar élénk török zenével tölti meg a teret, miközben végigvonul a macskaköves utcákon. A turisták és a helyiek egyaránt tapsolnak és táncolnak, megtelik a főtér. A zenészek arany vállpántos türkizkék egyenruhát viselnek – a színek megegyeznek a nyugat-törökországi Cesme-félszigeten fekvő város égei-tengeri vizének azúrkék színével. Idilli pillanatok.

Nem csupán a nyaralókat sikerült megnyernie a városnak, rengeteg szörfös is megfordul arrafelé a közeli öböl erős, egész évben használható szelének köszönhetően. Így Alaçatı Törökország önjelölt szörffővárosa lett. “A levegő, amit itt belélegzel, értékes” – mondja a Kurabiye Hotelt vezető Perihan Akbulut. “Mindig van egy szellő, amitől jobban érzed magad, még akkor is, ha a nyári hónapokban nagy a forróság.”

Alaçatı az évek során számos újjáalakuláson ment át. A 19. század közepéig többnyire még csak egy mocsaras terület volt, aztán a hatóságok lecsapolták, hogy megszabadítsák a maláriát okozó szúnyogoktól. A közeli szigetekről görög munkások telepedtek le, hogy szőlőket és olajfaligeteket műveljenek meg. A régió ma is Törökország első számú bor- és olívaolaj-termelő központja. Az 1920-as években a térség más városaihoz hasonlóan Alaçatıt is sokán elhagyták, miután Törökország és Görögország vallási alapú lakosságcserét végzett.

Folytatás és további képek

Forrás: roadster.hu