„Kahveh”, ilidzsa és félhold: török emlékek Budapesten

A török emlékek nyomába szervezett városnéző séta alatt a török kor építészeti nevezetességeit, emlékeit, kultúráját, életvitelét fedezhetjük fel, és a mai budapesti fürdőkultúrát megalapozó török fürdőkbe is bepillantást nyerhetünk. A valódi török hangulatot, kulturális örökséget, illatok és ízek világát két napba sűrítve igyekeztünk visszaadni.

Egész napra javasoljuk a tömegközlekedés használatát, ami Budapest Card®-dal ingyenes. Mivel Isztambulban is egész biztosan használnád a vizibuszt, így bátran szállj fel a BKK hajóira: a hivatalos budapesti városkártya által biztosított díjtalan közlekedés a dunai kishajóra is kiterjed.

1. nap

1. állomás: A Café Karaban (1063 Budapest, Andrássy út 130.) a hamisítatlan török kávéházi hangulat varázsában ihatod meg reggeli kávédat. A török kulturális örökség része a kávézás hagyománya. A kávé, mely az arab “qahveh” (fonetikus átírással: „kahveh”) szóból származik, az iszlám vallással terjedt el. A közmondás szerint feketének kell lennie, mint a pokol, erősnek, mint a halál és édesnek, mint a szerelem.
Buda és Pest a török időkben

2. állomás: A Magyar Nemzeti Múzeumban (1088 Budapest, Múzeum krt. 14–16.) megtekinthetjük a török műtárgy-gyűjteményt is, mely egyaránt magába foglal földből, régészeti ásatásból, illetve vásárlás és ajándékozás révén bekerült, 16–18. századi, török eredetű műtárgyakat, elsősorban fémtárgyakat. A gyűjtemény megalapításának alapvető célja a magyarországi török hódoltság (1526–1699) korából származó régészeti tárgyak összegyűjtése volt. Nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő a balkáni-török ezüst csészék együttese, illetve a pecsétnyomó és pecsétgyűrű anyag.

ebéd:
Szeráj Török Étterem (1055 Budapest, Szent István krt. 13.)
Istanbul kebab & grill török étterem (1051 Budapest, Október 6. utca 22.)
Alanya Kebab (1077 Budapest, Wesselényi u. 34.)

3. állomás: Gül Baba türbéje (1023 Budapest, Mecset u. 14.). A harcos muszlim szerzetes, Gül Baba 1541-ben a megszálló török sereggel érkezett Budára és a város elfoglalásának hálaadó ünnepén adta vissza lelkét Teremtőjének. Az iszlám építészet jellegzetességeit hordozó sírkápolna állandó kiállítása visszarepít az 1600-as évekbe: megismerjük az épület történetét és természetesen magát Gül Babát, a bektási dervist is. Az alagsorban kapott helyet egy teaház is. A 12 turbános sírkőmásolatot rejtő kert egy kellemes sétát ígér változatos tereivel, a névadó szobrától a rózsa-, levendula- és magnóliakertig. A rózsakedvelők további figyelmébe ajánljuk a Rózsakertet Nagytétényben.
Gül Baba türbéje a Rózsadombon

A bővizű budai termálforrások a török hódoltság idején kitűnő alapot szolgáltattak a rituális fürdők kialakítására, amelynek csurgó vizében a férfiak és a nők a napi imák előtt megmosakodhattak. Megkülönböztették a szimpla tisztálkodási fürdőket – ezeket hamamnak nevezték –, illetve a “kaplisda”, vagy “ilidzsa” néven emlegetett gyógyhatású fürdőket. A török hódoltság utolsó éveiben mintegy nyolc ilidzsát jegyeztek fel Budán, ebből mára négy maradt fenn. Jelenleg két hamisítatlan török fürdőt látogathatunk Budapesten: a budai termális vonal északi végében 2011-ben megnyitott Veli Bejt, valamint a Gellérthegy lábánál húzódó Rudast. (Az egykori deszkafürdő – vagy táblafürdő – utódja, a Király Fürdő időszerűvé vált rekonstrukciója miatt 2020-ban már nem látogatható, az egy évtizede felújított és kibővített Rác Fürdőt pedig csak a jövőben, egyelőre még meg nem nevezett időpontban nyitják meg a nagyközönség előtt.)

4. állomás: A Veli Bej Fürdő (1023 Budapest, Árpád Fejedelem útja 8.) kisebb befogadóképessége révén különleges hangulatban lehet részünk Budapest legrégebbi török fürdőjében. Ha a Rudas Gyógyfürdő és Uszodát (1013 Budapest, Döbrentei tér 9.) választjuk, Budapest Card®-dal 20%-os kedvezményt kapunk. Ez egy „ilidzsa” típusú fürdő, az egyik hagyomány szerint zöld oszlopairól kapta nevét. A török uralom idején épült, közel 500 éves. Jellegzetessége, hogy a termál részleget férfiak és nők hétköznapokon hagyományosan külön használhatják, hétvégén azonban társas fürdőzés vehető igénybe. Wellness részlegén 2 melegvizes-, 1 termál-, 1 merülő- és 1 tetőtéri medence, valamint szaunavilág található.

vacsora:
Habibi Vár (1011 Budapest, Hunyadi János út 9.): a török és az arab világ atmoszféráját idéző illatok, a varázslatos Kelet kultúráját visszaadó autentikus pipák, továbbá ínycsiklandó palacsinták, bahlavák, marlenkák és friss narancslé vár a budai oldal kedvenc vízipipázójában!

2. nap

1. állomás: A Budatower néven ismert kilátó, a hajdani Mária Magdolna-templom világháború után megmaradt harangtornya a Kapisztrán tér legrégibb épülete, amely az egyetlen eredeti középkori műemlék a budai várban. Az épület helyén álló legelső templom a vár 1244.évi alapításával egyidőben épült fel. A török hódoltság idején itt működött a település egyetlen keresztény temploma, amelyet megosztva használtak katolikusok és protestánsok. 1792-ben ez volt az első budai királykoronázás helyszíne. Az épület csodával határos módon átvészelt minden háborút és ostromot, és ma Budapest egyetlen látogatható, eredeti gótikus épülete. A hajdani templom helyén kialakított romkertben óránként harangjáték szól. A 600 éves kilátótoronyból körpanoráma tárul az egész városra: ez az egyik legszebb kilátás a Budai Várból. A belső falakon titokzatos feliratok tanúskodnak az elmúlt évszázadokról. Budapest Card®-dal ingyenesen látogatható.

2. állomás: A 16. századi Buda várfalainak tövében, a Táncsics Mihály utca 9. szám alatti telken nyílt meg „Az első bástya” címmel a Budai Várnegyed pop-up kiállítása. Az örökségvédelmi helyszínen sétálva törökkori régészeti leleteket csodálhatunk – köztük a 16. századi Erdélyi bástyát és a hozzá kapcsolódó középkori városfalat, Buda és a magyar történelem már-már elveszettnek hitt részleteit. A tárlatvezetés 2020. október 31-ig ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

3. állomás: A Budai Vár Tabán felé nyíló lejtőjén, a Déli Rondella lábánál turbános sírköveket találunk, melyek Buda visszafoglalásának idejéről, a végvári harcokról tanúskodnak: ez az ún. Török temető. A II. világháború utáni romeltakarítás során, az 1960-as évek közepén kerültek mai helyükre. A sírok mellé keleti növényeket ültettek: atlaszcédrust, perzsa varázsfát, tiszafát. 2000-ben tereprendezést végeztek a domb körül, így a korábbi, körülbelül 20 török sírkőből néhány bemutatható állapotban fennmaradt.

Ha a török vallási élet mindennapi sajátosságaira vagy kíváncsi, ellátogathatsz a Budapest Mecsetbe, a Magyarországi Muszlimok Egyházának központjába is. A Fehérvári út 41. alatti, egykori irodaházból kialakított mecsetben a napi öt imát imádkozzák minden nap. Az imaidők kivételével napközben minden érdeklődő előtt nyitva áll.

A Dárusszelám Mecset (1114 Budapest, Bartók Béla út 29., fsz./3.) egy 6 szobás lakásban található a Bartók Béla úton. Egy sikátoron át jutsz be a Csonka János Emlékmúzeum és a Kelet Kávézó között.

A Magyar Iszlám Közösségnek otthont adó kulturális központot és mecsetet a zuglói Paskál utcában keresheted fel.

A fővároshoz közeli érdi minaret Pécs és Eger után a harmadik legnagyobb az országban. A 23 méter magas toronyból Mekka irányába tekintünk, ahonnan festői szépségű az óváros, a Beliczay-sziget és a Duna látványa is.

A Yunus Emre Enstitüsü Budapesti Török Kulturális Központ (1062 Budapest, Andrássy út 62.) honlapján koncertek, filmklub ajánlók, kávéházi estek, szemináriumok között válogathatunk, de török nyelvet és kalligráfiát is tanulhatunk az intézetben, egészen az alapoktól.

vacsora:
Divan Török Étterem (1119 Budapest, Fehérvári út 83.): a Budapest Mecsettől mindössze 600 méterre található éttermet az igazi török tradicionális konyha rajongóinak ajánljuk.

Szerelembe esve a csodás kelet fűszereivel, a török konyha eredeti ízeit, alapanyagait is beszerezhetjük a város több pontján: a Troya Török Élelmiszer Üzletben (1081 Budapest, Népszínház utca 40.), a Turul Török Élelmiszer és Húsboltban (1083 Budapest, Baross u. 109.) vagy éppen a Sezgin Török Ételkülönlegességek (1094 Budapest, Ferenc körút 39.) boltjában.

Forrás: www.budapestinfo.hu