Bartis Attila: az iszlám nem puszta hit

Az év felét a legnagyobb muszlim országban töltő író szerint néha a kormánynak is igaza lehet, bár a hazai politikát jobban jellemzi a vallási fanatizmus.

– Miközben muzulmánok tízezrei, mások szerint milliói akarnak a zsidó-keresztény gyökerű Európában élni, ön néhány éve a világ legnagyobb muszlim országát, Indonéziát, azon belül is Jáva szigetét választotta második otthonának. Ennyire vonzza az iszlám?

– Szó nincs arról, hogy vonzana az iszlám, ha kitekintek a saját vallási és kultúrkörömből, akkor sokkal inkább vonz a buddhizmus. Csak amikor először megadatott hosszabb időre Délkelet-Ázsiába mennem, akkor a buddhista országokban éppen polgárháborús hangulat volt. Ráadásul én nem elmentem innen, csupán az időm egy részét ott töltöm. A kettő között nagyon nagy a különbség. Soha nem jutna eszembe önszántamból végleg itt hagyni Magyarországot. Igaz, mostanában arra se vágyom egyáltalán, hogy mindenestül itt éljem le az életem. Azokat az embereket viszont, akik ide jönnek, nem a zsidó-keresztény Európa, hanem a biztonságos és jóléti Európa vonzza.

– Jáván az iszlám határozza meg a mindennapjait?

– Annál sokkal inkább, mint Pesten a kereszténység. Nekünk itt Közép-Európában volt egyrészt negyven kötelezően ateista évünk, amikor az élet peremére szorult az Isten, meg jóval előtte például volt egy felvilágosodásunk az állam és az egyház szétválásával. Így előbb elfelejtettük, majd megdöbbentünk azon, hogy a vallásnak döntő szerepe van a világban. Európában úgy szokás gondolni a vallásra, mint ami kizárólag hitbeli kérdés és mindenkinek a legszentebb magánügye.

– Amint az is. Nem így gondolja?

Folytatás

Forrás: nepszava.hu