Wilco Van Herpen neve valószínűleg azoknak mond többet, akik Törökországban élnek, és szívesen néznek helyi úti filmeket vagy kulináris programokat. Ő az a holland srác, akiért mind a törökök, mind az ott élő külföldiek is rajonganak. Hogy mi a titka? Egyszerűen imádja Törökországot és annak lakóit; az országról forgatott műsoraiban olyan szeretettel és érzékenységgel beszél róluk, hogy őt magát már csak ezért sem lehet nem szeretni.
Wilco Hollandiában szakácsnak tanult, és nagy nevű amszterdami éttermekben dolgozott. Az 1980-as évek végén egy török kollégája szenvedélyes beszámolói keltették fel az érdeklődését Törökország iránt, majd az akkori – éppen – török gyökerekkel rendelkező barátnőjét meggyőzve indultak el Isztambul felé. Elmondása szerint az ország rögtön megbabonázta, és onnantól kezdve minden megváltozott: hazájába visszatérve keresni kezdte a törökök társaságát, és számos új barátságot kötött az ottani török kolónia tagjaival.
Az 1990-es évek elején gondolt egy merészet, és szakmát váltott, fényképész lett. Szabadúszóként bejárta a világ egy részét, természetesen Törökországot is. 1999-ben, akkor már egy másik török barátnő oldalán, meghozta a döntést: Isztambulba költözik. Fotósként kezdte, és a kezdeti nehézségeket leküzdve viszonylag gyorsan rátalálták a hír- és filmcsatornák.
Miután nevet szerzett a szakmában és a nyelvet is elsajátította, megkeresték egy dokumentumfilm-sorozat ötletével. A Wilco’nun Gözü (Wilco szemén keresztül) című sorozat sikerrel zárult, később egy török dokumentumfilm-csatornán kezdett új műsorokba. Az elmúlt 10 évben többfelé is felbukkant, és az országot járva mutatja be a regionális török ételeket, a városokat, a híres fotós helyszíneket, és mindezeken keresztül a török embereket, kultúrájukat, érzésvilágukat. Látszik, hogy kedves akcentusával könnyedén megnyeri az interjúalanyai szimpátiáját, és olyan érzékenységgel mutatja be őket a nézőknek, hogy műsorai bárhol fussanak is, nagyon népszerűek. Elmondása szerint többször is mondták már neki, hogy törökebb egy igazi töröknél, és jobban szereti őket, mint ők önmagukat.
Mivel a forgatások miatt keresztül-kasul bejárta az országot, útjai során sok mindent látott. Ha azonban általánosságban kell az utazásról beszélnie, a Posta török lap olvasóival évekkel ezelőtt az alábbi 5 fontos tanácsot osztotta meg:
- Légy érdeklődő: ne elégedj meg azzal, amit az idegenvezető megmutat, fedezz fel többet!
- Térj le a megszokott útról: lehet, hogy már ismered az utat, de nyugodtan felkiálthatsz, ha meglátsz az út mellett egy táblát, „gyerünk, nézzük meg ezt is”. Hányszor, de hányszor jártam Bodrumban, de soha nem álltam meg az odavezető út melletti Bafa-tónál. Egy csodaszép hely mellett mentem el annyiszor, bárcsak tíz évvel ezelőtt letértem volna az útról!
- Csak nyugodtan: sodródj az árral, és figyeld, mi minden jön veled szemben!
- Láss, ne csak nézz: az emberek egy része csak néz, de nem lát semmit, hisz a kettő közel sem ugyanaz.
- Ne legyenek előítéleteid: Çanakkaléban nagyon jót beszélgettem romákkal, és számtalan remek fényképet készítettem róluk. Mindig hagyd hátra az előítéleteidet.
Wilco rengeteg érdekes dolgot mond el a műsoraiban bemutatott helyszínekről, töröktudás birtokában érdemes felkutatni azokat az oldalakat/csatornákat a világhálón, ahol ezek online is elérhetők. A CNN Türk a hivatalos Youtube csatornáján sok részt megosztott a Wilco Yollarda című úti sorozatából.
Ha megtetszett, ezeket a sorozatokat is ajánljuk:
Wilco’nun Karavanı
İki Göz, Bir Şehir
Wilco’yla Yaşasın Yemek
K. Tengeri Dalma – Türkinfo