Törökország arra törekszik, hogy a török füttynyelv és a hıdırellez ünnep 2017-ben felkerülhessen az UNESCO szellemi kulturális örökségeinek listájára, Afrodisziász ókori városa pedig a természeti örökségek közé. Erről az UNESCO török bizottságának elnöke, Öcal Oğuz beszélt február elején.
Oğuz az Ankara Çankırı körzetében megtartott kultúrpolitikai találkozón Törökország 2017-es UNESCO-s terveiről is beszélt.
„A hıdırellez projektben Macedóniával közösen veszünk részt, mert náluk nagy hagyománya van a hıdırellez fesztiválnak” – mondta.
Hıdırellez napján Hızır prófétát ünneplik, akit gyakran azonosítanak a tavasszal és az újjászületéssel, és Illés prófétát, aki esőt vitt a száraz földekre.
A füttynyelv Törökország északi részén, Giresunban és a Fekete-tengeri régióban használt beszédforma, ami sürgősen védelemre szorul. Gyakran „madárnyelv”-nek is hívják és közel 10 000 ember használja Fekete-tenger menti hegyekben lévő Kuşköy faluban. A nyelv a török szótagokat alakítja át füttyszóvá, amelyet akár 5 km távolságból is hallani lehet.
A „Fekete-tenger nagyon szép.” (Karadeniz çok güzel) mondat 7 fütty szótaggal elmondható, azonos hanglejtéssel úgy, hogy csak a fogakat, a nyelvet és az ujjunkat használjuk.
Ez a kihalófélben lévő nyelv 2011-ben már jelölve lett az UNESCO szellemi kulturális örökségeinek listájára. Ehhez hasonló beszédformával egyébként Mexikóban, Franciaországban, a Kanári-szigeteken és Görögországban is találkozhatunk. Mind a 42 feljegyzett példa a beszélt nyelven alapul.
Törökország több világörökségi helynek ad otthont, van köztük ókori színház, természeti csoda és termál forrás is.
Az UNESCO Világörökségi Listáján Törökország 16 örökséggel szerepel, a 69 várományos közül 10 új került fel 2016-ban, erről egy cikksorozat is olvasható oldalunkon. A szellemi örökségek között pedig 14 török található.
Forrás: Daily Sabah
Fordította: Kollár Kata – Türkinfo