Az igazi görögök

Az eurózóna legközelebbi jövője szinte kizárólag Görögországtól függ. Mivel ezt már nem csupán az unió csúcsvezetői, hanem mindenki látja, ezért várható, hogy az ország sorsa 2012 folyamán elmozdul a holtpontról.

Amikor a görög állam gyenge gazdasági teljesítményét veszik górcső alá, annak okát általában a lakosság mediterrán életstílusában látják. Ebben nagy igazság van, ugyanis hasonló életmód figyelhető meg Dél-Európa többi országában, amelyek nem véletlenül úgyszintén komoly gazdasági gondokkal küzdenek. A görögök múltja némiképp mégis rejtélyesebb, hiszen 2-2500 évvel ezelőtt ez a nép indította el az európai civilizációt, és adott máig érvényes példát hatékony állam- és katonai szervezetről, művészetről és hazaszeretetről. Amikor a 18. és 19. század fordulóján a szabadságharcát vívta, Európa örömmel fogadta, és sok külföldi ment támogatni. De már Gordon Byron romantikus költő feltette a kérdést: ezek az emberek lennének Leonidász utódai? Nemegyszer fordult elő, hogy a fegyveres csetepaték alkalmával a felkelők az első török lövésekre elmenekültek, faképnél hagyták idegen segítőiket. A kivívott önállóság után pedig azonnal testvérharcba bonyolódtak.

Kétezer év olyan hosszú idő, hogy nemcsak a nyelv változik meg, hanem az egész kultúra. Az utóbbi évtizedekben egyre több vita zajlik a mai görögök eredetéről. Mi, szlovákiai magyarok, jól ismerjük a szlávok történelmét, tudjuk, hogy a 7., 8. és 9. század folyamán az egész Balkánt megszállták, és szláv nyelvűvé tették a török bolgárokat. Tudjuk azt is, hogy a thesszaloniki Cirill és Metód otthon ismerte meg a szláv nyelvet. Délkelet-Európában az elszlávosodást csak a magyarság és románság kerülte el, a Bizánci Birodalomban pedig egy-két város őrizte meg görög jellegét. Az viszont, hogy a görög nyelv mégis visszahódította a vidéket, kulturális erejének volt köszönhető. Ennek ellenére a mai görög népnek valószínűleg döntően szláv ősei vannak.

Az etnikai eredet természetesen sohasem mérvadó. A mostani Spanyolországban is a vizigótok, illetve Olaszországot az osztrogótok és a longobárdok hódították meg. Igaz, az akkori törvények alapján az újonnan jöttek elkülönülve éltek a romanizált őslakosoktól.

Végül nem szabad elfelejteni a görög múlt másik negatív jellemzőjét, a despotizmust. Ez a fatalizmusra és passzivitásra csábító bizánci és oszmán örökség lehet leginkább az oka annak, hogy Görögország ma ott tart, ahol tart.

Horbulák Zsolt

2012-02-08
Új Szó