Matild Manukyan: A török bordélyházak koronázatlan királynője

Ki volt az az isztambuli nő a 20. század második felében, aki öt egymást követő évben is a legtöbb adót fizette be, aki 500 lakás tulajdonosaként hunyt el 82 éves korában, és akiről gyanúsan keveset ír a Wikipédia török oldala?

Matild Manukyan 2001-ben bekövetkezett halálakor Törökország egyik leggazdagabb üzletasszonya volt, és vagyonához a közvéleményt megosztó, de legális tevékenységgel jutott hozzá: bordélyházakat üzemeltetett.

Az örmény származású Manukyan 1914-ben született Isztambulban, arisztokrata család sarjaként. A francia Lycée Notre Dame de Sion Istanbul gimnázium elvégzése után divatszalont nyitott, üzletét a tehetős isztambuli réteg exkluzív igényeire építette. Férje halála után egyedül maradt közös gyermekükkel. A prostitúció kétes világába akkor került bele, amikor az egyik ügyfele fizetés helyett egy működő bordélyházat ajánlott fel neki az adósság rendezése fejében. A tehetségesnek bizonyuló üzletasszony gyorsan felfuttatta az új vállalkozását, és hamarosan 32 bordélyházból álló hálózatot épített ki. Tevékenysége nem ütközött törvénybe, hisz Törökország területén a prostitúció megengedett azokban a bordélyházakban, amelyeket regisztrálnak a hatóságoknál.

Az 1990-es évek első felében olyan jól ment a bolt, hogy 5 évben is a legtöbb adót befizető isztambuli volt.

1996-ban megvádolták, hogy kiskorúakat is foglalkoztat, 19 bordélyházát záratták be. Még ugyanebben az évben nyilvánosságra hozta, hogy áttért az iszlám vallásra.

Megítélése nem egyértelmű – a muszlim többségű országban a legtöbben helytelenítették a tevékenységét, 1995-ben két alkalommal merényletet is elkövettek ellene, a másodikba kis híján belehalt. Azonban vagyonát nem csak gyarapította és befektette, hanem jótékonysági célokra is fordította: dollár tízezrekkel támogatott kórházakat és civil szervezeteket. Bőkezűsége miatt sokan gondolnak rá hálával.

Örmény származása ellenére szerette a törököket, önmagát is töröknek tartotta. Az iszlám felvétele után mindennap imádkozott, böjtölt a Ramadán hónap ideje alatt, és többször is kihangsúlyozta, hogy Törökország a hazája, ott akar meghalni.

2001-ben hunyt el isztambuli otthonában, mintegy 70 üzletház, 500 lakás, 3 ötcsillagos szálloda, 10 villa, 1 gyár és sok egyéb luxuscikk tulajdonosaként.

K. Tengeri Dalma – Türkinfo