Közös utakon

Hóvári János ankarai magyar nagykövetet kérdeztük a februári miniszteri találkozóról, a magyar kultúra törökországi megítéléséről, valamint arról, milyen példával szolgálhatnak a törökök hazánk számára.

Már Ahmet Davutoğlu török külügyminiszter 2011. áprilisi budapesti látogatása során felmerült a kereskedelmi forgalom kettőről ötmilliárd dollárra növelésének és a magas szintű találkozók sűrítésének a lehetősége. Ennek köszönhető, hogy február 5-én 125 üzletemberrel, a gazdasági, egészségügyi és energiaügyi miniszterrel együtt, immár a török miniszterelnök látogatott hazánkba?
Hóvári János: Az elmúlt években a feltörekvő fejlődő országok, köztük Törökország relatív súlya jelentősen megnőtt a világgazdaságban, köszönhetően az elmúlt évtized következetes gazdaságfejlesztési lépéseinek. Magyarország külgazdasági kapcsolatrendszere – földrajzi elhelyezkedéséből adódóan is – ez idáig erőteljesen Európa-centrikus volt. Miután a feltörekvő gazdaságok az elmúlt években impresszív gazdasági növekedési teljesítményt voltak képesek felmutatni, és növelték világkereskedelmi részesedésüket, egyre fontosabb számunkra is, hogy közvetlen gazdasági kapcsolatainkat erősítsük a jelentős gazdasági erőforrásokat felmutató EU-n kívüli partnerekkel. Törökország több aspektusból is figyelmünk homlokterében álló partner. Az országaink közötti kapcsolatok erős történelmi, kulturális, politikai és gazdasági gyökerekkel rendelkeznek. A szoros kétoldalú kapcsolatok mellett szövetségesek vagyunk a NATO-ban, határozottan támogatjuk a török EU-csatlakozást. A megújult magyar külpolitikában kiemelt szerepet kap a Törökországgal fenntartott kapcsolataink erősítése és elmélyítése, különösen a gazdaság területén. A török miniszterelnök látogatását az elmúlt félévben megelőzte néhány kulcsfontosságú vizit: 2012 októberében
Cemil Çiçek, a török parlament elnöke látogatott Budapestre, tavaly novemberben Hende Csaba honvédelmi miniszter tárgyalt Törökországban, decemberben pedig Egemen Bağış török EU-ügyi minisztert üdvözölhettük hazánkban. Mindezeken a találkozásokon hangsúlyos kérdésként szerepelt a gazdasági kapcsolatok ügye, de ebben a legnagyobb előrelépést a Magyar–Török Gazdasági Vegyes Bizottság januári budapesti ülése hozta, amely gyakorlatilag előkészítette a miniszterelnöki látogatást. Recep Tayyip Erdoğan kormányfő februári látogatása megkoronázta az elmúlt félév diplomáciai sikereit, egyben komoly lökést adott a kétoldalú – különösen a gazdasági – kapcsolatok fejlesztésének, kitűzve a következő évek legfontosabb közös céljait.

Orbán Viktor a miniszterelnöki találkozó utáni sajtótájékoztatón elmondta, hogy kollégájának sikerült kellő időben meghoznia azokat a nehéz döntéseket, amelyeknek köszönhetően elejét vette nemzetgazdasága válságba zuhanásának. Mely török intézkedések szolgálhatnak példaként hazánk számára?
H. J. Törökország gazdasági teljesítménye az európai szemlélő számára lenyűgöző. 2012-ben volt olyan negyedév, amikor a török fejlődés a kínaival vetekedett, és az sem meglepő, hogy a Török Köztársaság alapításának 100. évfordulójára, 2023-ra a világ gazdaságilag legfejlettebb 10 országa közé kívánnak bekerülni. Ez a jelenlegi tendenciákat tekintve reális cél. 2002, az Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) kormányra kerülése óta Törökország minden szempontból stabilabb, kiszámíthatóbb ország lett. Az Erdoğan-kormányok hatékony gazdaságpolitikáját mutatja, hogy jelentősen csökkent a költségvetési hiány, az infláció és a munkanélküliség, nőtt az egy főre jutó GDP, a turisztikai bevételek mértéke, a befektetések volumene, az energiatermelés, a központi bank tartaléka, a vásárlóerő, az oktatás színvonala és támogatása, az egészségügyi befektetések összege, és általánosságban javult a törökök életminősége. Ezek az eredmények a társadalom minden szegmensét érintik. Erre példa az is, hogy a bruttó minimálbér jelenleg 429 euro (125 ezer forint), ez pedig magasabb a kelet- és közép-európai, valamint a balti minimálbéreknél is. Mindezt a fejlődést egy olyan évtized alatt sikerült elérni, amelynek fele az európai kontinens recessziójáról szólt. Az anatóliai megoldás a termelés ösztönzése volt. Azonban nem szabad azt hinni, hogy a gazdaság fejlesztése minden egyéb tényezőtől függetlenül történhet. Törökországban 2002 óta az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) kormányoz, a párt háromegymást követő parlamenti választást nyert meg. A politikai stabilitás átfogó változtatásokra is lehetőséget adott; az elmúlt 10 évben megalkotott reformok számával csak a Török Köztársaság megalakulásakor meghozott intézkedések mennyisége vetekszik. Minden vonatkozó kritika ellenére a reformok motorja az európai uniós csatlakozási folyamat. Hazánk számára a török csatlakozás egyértelműen pozitív lesz, hiszen az unió erősebb lesz Törökországgal, mint amilyen nélküle lenne. A tényleges csatlakozásig azonban még sok víz lefolyik a Dunán, és több tagállamnak alaposan át kell még gondolnia, hogy pontosan milyen jövőt képzel el Európának. Ha Törökország csatlakozni akar, márpedig akar, akkor a reformok végigvitelében a tagállamoknak segíteniük kell, és ha az ankarai kormány megvalósította a reformok által kitűzött célokat, nyilvánvaló, hogy Törökországnak teljes jogú tagként helye van az Európai Unióban.

Hogyan segítheti Törökország hazánk keleti nyitás politikáját?

H. J. Ankara az elmúlt években markánsan nyitott keleti irányba, és szorosabbra fűzte kapcsolatait keleti szomszédjaival, valamint Kínával, Oroszországgal és Indiával. A Kaukázus és Közép-Ázsia térségében hagyományosan jelentős szerepet játszik. Az arab tavasz eseményei során az érintett országokban, illetve a Közel-Keleten is megnőtt a befolyása, egyértelműen regionális erőközponttá vált. Geopolitikai helyzetéből adódóan természetes híd szerepet tölt be az európai kontinens és a „keleti világ” között, és ezt jelenlegi külpolitikája tovább erősíti. Az Európai Unió és hazánk számára is egyértelmű, hogy komoly szerepet játszhat a régió konfliktusainak alakulásában. Az Egyesült Államok térségbeli megbízható partnerének tekinti. A török fél nyitott a közös fellépésre számos területen, így kész Magyarország bevonására olyan esetekben, amikor speciális szaktudást igénylő projektekről van szó. Mivel a török ajkú országokkal speciális kapcsolatrendszert épített ki – különösen Azerbajdzsánnal –, az Ankarával való együttműködés ezen országok esetében sokkal eredményesebb lehet. A Balkán hazánk és Törökország közös érdeklődési területe, ahol ugyanakkor a két ország együttes fellépése egymást erősítheti. A miniszterelnöki látogatás új lendületet adhat nemcsak a gazdasági, de a politikai szálak erősítéséhez is, hiszen Nyugat-Balkán transzatlanti integrációja mindkét ország érdeke.

Törökország azonban nemcsak nekünk, hanem Közép-Európa egészének is híd a keleti világ felé.

H. J. Így van. Törökország a kelet–nyugati infrastrukturális fejlesztések (utak, gáz- és olajvezetékek építése, valamint a vasutak, a fekete-tengeri török kikötők fejlesztése) révén új gazdasági rendszerek kialakítását kezdte el: ez Nyugat-Kínát, Közép-Ázsiát és a Kaszpi-térséget köti össze Törökországon és a Nyugat-Balkánon át Közép-Európával, azaz a mi világunkkal. Olyan új lehetőségek teremtődnek meg Törökországban, illetve Törökországon át az elkövetkező években, amelyekkel Magyarországnak élnie kell.

A miniszterelnöki találkozón bejelentették egy budapesti török kulturális intézet létrehozását, és felmerült egy törökországi magyar intézet megnyitásának a lehetősége is. Mennyire népszerű odakint a magyar kultúra?

H. J. A török Yunus Emre Intézet budapesti központja tulajdonképpen már nyitásra kész. A képviselet nemzetközi jogi státusát illetően folynak még egyeztetések. A törökországi Magyar Kulturális Intézet létrehozásának története, illetve annak folyamatos halasztása több évtizedre megy vissza. Reméljük, most az intézet ügye végleg megoldódik, s rövid időn belül Ankarában vagy Isztambulban megnyílik. Magyarország iránt hagyományosan nagy az érdeklődés Törökországban. Minden török megtanulta az iskolában, hogy a magyarok és a törökök rokon népek, s ez különleges jelleget és sajátos érzelmi töltést ad a magyar–török kapcsolatoknak. Valószínűleg ezzel is magyarázható, hogy rendkívül sok könyv jelenik meg napjainkban Magyarországról törökül. A magyar írók művei népszerűek Törökországban. Hoppál Mihály professzor sámánizmusról írt könyvének török kiadása a múlt évben intellektuális csemege volt. Az ankarai Akgün Színházban ebben az évadban is játsszák A Pál utcai fiúkat. Magyar menekültek több török városban is éltek: Thökölynek és Zrínyi Ilonának Izmitben, Rákóczinak és bujdosótársainak Rodostóban, Kossuthnak és kíséretének Kütahyában van emlékmúzeuma.

Vida Sándor

Megjelent a Közszolgálat c. közigazgatási magazinban

2013-04-02