Szenzációs emlékek kerültek elő a törökök után a somogyi faluból

Törökkoppány bekerült az irodalomba, egy halhatatlan regénnyel. A koppányi aga testamentumáról tartott előadás a TIT-ben Szakály Sándor professzor, a falu szülötte.

Egy történész, aki helyben született bizonyára más szemmel látja a könyvet – ezért kérték fel Szakály Sándort az előadásra a Somogy Megyei TIT Irodalmi Kávéházában, ahol a török időkről is beszélt.

Gyerekkorában minden a törökökről szólt: törökhagyásnak hívták, ha előkerült egy cserép a földből, gyerekként kerestek csontokat, látták a turbános fejfákat, emlékezett Szakály Sándor. Az is foglalkoztatta a gyermeki fantáziát, hogy tudták, egy ágyúgolyót beépítettek a jóval később épült paplak falába. Törökkoppány meghatározó tényező volt a hódoltságban, mint jelentős erősségű szandzsákszékhely. Rómer Flóris a XIX. század végén még sok emléket látott a faluban. A jelenlegi templomnak Árpád-kori a szentélye, később dzsámi lett belőle. Nemrég feltárták a törökfürdő maradványait, hasonlót csak Pécsen és Egerben ismernek.
Az indulásakor Szakály Sándor történészként is a török korral akart foglalatoskodni, de másfelé kanyarodott a pályája

– Törökkoppányban születtem, és gyermekkoromban sokat hallottam a törökökről, akiknek az elöljáróját a faluban basaként emlegették – idézte fel a történész, aki a TIT Országos Szövetségének elnöke. – Fekete István méltó helyet kapott a magyar irodalomban, és Somogy legyen rá büszke, hiszen Göllében született és a sírja is ott áll. 1937-ben az Országos Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság regénypályázatán I. díjat nyert a A koppányi aga testamentumával. A könyv némileg idealizálja az oszmán-török hódoltság korát, a török magyar együttélést, és ebben az is közrejátszhat, hogy az 1930-as években Törökország és hazánk között jó volt a kapcsolat. Érdemes olvasni a könyvet és nézni belőle készült klasszikus filmet, melyben kitűnő színészek játszottak.

Forrás: www.sonline.hu