![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2018/06/turkinfo_10.3.png "Türkinfo - \")
Tanulmányi napot tartottak március 19-én a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán a verbita rend szervezésében „Az európai egyház küldetése – a 21. század kihívásai” címmel. A vallásközi párbeszéd, a misszió és az iszlamizáció jelenségével foglalkoztak a konferencia verbita előadói.
A verbita rend magyarországi működésének centenáriumi éve jegyében rendeztek a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola hagyományos Sapienta-napján missziológiai konferenciát Az európai egyház küldetése – a 21. század kihívásai címmel.
A konferenciát megnyitva Várnai Jakab OFM, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola rektora örömét fejezte, hogy a Sapienta-nap lehetőséget ad betekinteni a verbita rend lelkiségébe. Szent József, az egyház fővédőszentje ünnepén foglalkoznak a misszióval, ami az egyház megvalósulási módja, hiszen az egyház azoknak a közössége, akiket az Isten küld, hogy tanúságot tegyenek az őket mozgató örömhírről, akik a megváltottság örömétől indíttatva ezzel az örömmel egymást is megajándékozzák.
„Az egész Újszövetség, főleg az Apostolok Cselekedetei arról tanúskodik, hogy ez a missziós erőfeszítés az egyház lényegéhez tartozik, és mintaképül szolgál az egész egyháztörténelem folyamán – húzta alá a témaválasztás jelentőségét VI. Pál Evangelii nuntiandi című apostoli buzdításából idézve a Sapientia rektora. Ezzel figyelmeztetett VI. Pál arra, hogy az egyházból nem hiányozhat a missziós dinamika. Nem akarom megtartani csak magamnak, ami nekem örömet okoz, Krisztus gazdagságát felkínálom másnak is. Ennek az egyes kérdéseit szeretnénk most tárgyalni – tette hozzá.
Várnai Jakab a Szentföldi Ferences Kusztódia kánoni vizitátoraként nyert betekintést rendje „missziójának e gyöngyszemébe”. A kusztódiához tartozó országokban – Izraelben, Jordániában, Libanonban, Szíriában, Egyiptomban, Cipruson – és Rodoszon tett látogatásai során szerzett tapasztalatairól beszámolva elmondta, félre kell tennünk azt a romantikus időkből származó elképzelést, hogy a misszionárius elmegy hirdetni egymaga a hitet és nyomában ezrével térnek meg az őslakosok. A ferencesek jelenléte mégis alapvető tanúságtétel ott, ahol politikailag, kulturálisan, vallásilag a világ lényeges erői összecsapnak. A ferences missziót bemutatva elmondta: ferences testvérek foglalkoznak a zsidóságból megtért katolikus keresztények lelki gondozásával, közösséggé szervezésével, ami komoly egzisztenciális kockázatot jelent számukra. Megdöbbentő látni, hogy akit Krisztus megragad, az nem fogja elengedni, és bármilyen áldozatra képes, hogy kitartson mellette. Ezek a keresztények meg kell, hogy hozzák ezeket az áldozatokat, de nem érzik áldozatnak, mert annyira nagy dolog számukra Krisztushoz tartozni. Szeretnénk, ha példájuk inspirálna minket is, mi is újból és mélyebben átélnénk a magunk Krisztushoz – ennek élethelyzeteit néznénk át az egyes előadások nyomán – foglamazott Várnai Jakab.
Burbela Grzegorz SVD, a verbita rend magyarországi tartományfőnöke a verbiták magyarországi szolgálatáról szólva elmondta, interkulturális közösségük tükrözi az egyház arcát. Ez az erősségünk – hangsúlyozta a verbiták vallásközi és kultúraközi párbeszédben betöltött szerepét. A missziós tevékenység fontosságát jelzi a migráció jelensége, a nyugati világ vallási és kulturális értékrendbeli elbizonytalanodása. Megfogalmazta, egymás gazdagsága megismerésének, a kölcsönös nyitás, párbeszéd fontosságának feladatát. Végül idézte Szent II. János Pál pápát: „Az egyház messzemenően szimbolikus jelentőségű találkozók formájában megpróbált nyitni a többi vallás felé és párbeszédet kezdeményezett vezetőikkel. Ezt a párbeszédet tovább kell folytatnunk. A kulturális és vallási pluralitás korában, amilyennek az új évezred társadalma ígérkezik, szükség van erre a párbeszédre, hogy általa biztosítsuk a béke feltételeit, s eltávolítsuk az emberi történelem oly sok korszakát átvérző vallásháborúk rettenetes kísértetét. Az egyetlen Isten nevének egyre inkább a béke nevévé és a béke parancsává kell válnia.”
Avin Kunnekkadan SVD, a külföldi diákok európai egyházi szolgálatának (SECIS) titkára és a nemzetközi diákok káplánja, a verbita rend holland tartományának tartományfőnöke Találkozás a keleti vallásokkal – lehetőség és kihívás az európai egyház számára címmel tartott előadást. A tíz éve Hollandiában élő, indiai származású szerzetes saját élményeiből táplálkozva beszélt a vallások közti párbeszédben megélt tapasztalatairól.
Európa változik, és a jövő további színesedést hoz. A vallásközi párbeszéd eredménye a béke fenntartása, az egymással való találkozás, a megértés melletti elköteleződés – hangsúlyozta a párbeszéd fontosságát, és áttekintette a különböző szinteken folytatott eszmecseréket, így a szekuláris, teológiai és spirituális párbeszéd sajátosságait és akadályait. Kiemelten szólt a spirituális párbeszédről: ez egyének között folyik, tárgyát vallási megtapasztalásaink jelentik. „Csak olyat tudunk átadni, ami nekünk is értékes” – húzta alá a stabil identitás fontosságát. Rámutatott ugyanakkor, hogy a hozzáállásunkban egyszerre kell megnyilvánulnia az alázatnak, a szilárdságnak és a hajlékonyságnak. Majd a spirituális párbeszéd ismérveit vette sorba: az identitást adó gyökérzet, a másik valósága előtti rugalmasság, a nyitottság, az egyszerűség, az imádság és az erőszakmentesség követelményét. A vallásközi párbeszédben paradigmaváltásra van szükség. Ashram típusú közösségeket kell létrehoznunk, ahol vendégszeretet uralkodik, ahol a nem hívő is otthon van – fogalmazta meg.
magyarkurir.hu