A magyar ünnepekhez hasonlóan a török ünnepnapokat is két csoportra lehet osztani. Vannak állami és vallási ünnepek.

Az állami ünnepek a következők:

január 1. – Újév napja (Yılbaşı)

április 23. – A nemzeti függetlenség és a gyermekek napja (Ulusal Egemenlik ve Çocuk Bayramı)

A török Nemzetgyűlés 1920-as ankarai megalapításáról emlékeznek meg a törökök ezen a napon. A függetlenségi háború lezárásaként a Nemzetgyűlés tagjai Ankarában találkoztak, hogy lefektessék az új Török Köztársaság megalapításának szabályait, mely az Oszmán Birodalom végét jelentette. 1921-től nemzeti ünnep. 1927. óta a gyermekek napját is ekkor ünneplik, Mustafa Kemal Atatürk kezdeményezésének köszönhetően, aki szerint a gyerekektől függ a nemzet jövője.

május 1. – A munka ünnepe

május 19. – A fiatalok, a sport és az atatürki gondolat ünnepe (Atatürk’ü Anma, Gençlik ve Spor Bayramı)

A törökök ezen a napon Mustafa Kemal Atatürkre emlékeznek, aki ekkor érkezett Samsunba, hadsereget szervezett és 4 év alatt megszabadította az országot a betolakodóktól, és megalapította a modern Török Köztársaságot. Később olyan reformokat hajtott végre, amikről az akkori Európa álmodni sem mert.
Ezen kívül 1938. óta május 19-e az ifjúság és a sport ünnepe is.

augusztus 30. – A győzelem napja (Zafer Bayramı)

A dumlupınari győzelem emléknapja, mely a török függetlenségi háborúk végét jelentette 1922-ben. A döntő csatában a törökök legyőzték a görög hadsereget. A háború az I. világháború befejezése után, 1919 májusában İzmirben kezdődött, amikor a görögök a szövetségesek – elsősorban az angolok – hallgatólagos beleegyezésével elfoglalták a várost. 1923-ban ünnepelték először és 1935. óta nemzeti ünnep.

október 29. – A köztársaság napja (Cumhuriyet Bayramı)

I. világháborút lezáró sèvres-i békeszerződés ellen a törökök katonai ellenállást szerveztek. A török függetlenségi háború (1919-1923) során a török haderők kiszorították az angol, olasz, görög és francia csapatokat, valamint megalakult a Török Nemzeti Országgyűlés, melyet azonban a szultán és kormánya nem volt hajlandó elismerni. 1922. november 1-jén az ankarai országgyűlés eltörölte a szultanátust, majd a lausanne-i békeszerződés megkötése után, 1923. október 29-én kikiáltották a köztársaságot.

A vallási ünnepek kiszámítása az iszlám naptár szerint történik, amely a hold mozgásához igazodván 10-11 napos csúszást mutat minden évben.

A vallási ünnepek pedig a következők:

Ramadán (Ramazan)

A Ramadán az iszlám holdnaptár 9. hónapjának a neve. Az iszlám monda szerint ebben a hónapban Mohamed visszavonult elmélkedni a Híra hegyre, a 27. napon pedig megkapta Istentől (Allahtól) a Koránt. A hívők erre emlékeznek. Az ünnep legfontosabb része a böjt, ami 30 napig tart. Az emberek napkeltétől napnyugtáig nem esznek, nem isznak, nem dohányoznak és még házas életet sem élnek. Napnyugtát követően pedig minden nap közös vacsorával törik meg a böjtöt, ezt nevezik iftárnak. A böjt minden hívőnek kötelező, aki egészséges, és nincs úton. Ha valaki átmenetileg beteg, vagy utazik, akkor ő később is megtarthatja. Az öregeknek, a fiataloknak, és akiknek komolyabb problémájuk van, azoknak nem kell megtartani. Ha bárki úgy érzi, hogy nem bírja, akkor szünetet tarthat, megszakíthatja, majd később pótolja. Aki pedig szándékosan megszakítja, az a szegényeknek kell, hogy adományt adjon. 2016-ban a Ramadán június 6. és július 4-e közé esik.

Ramadán ünnep (Ramazan Bayramı vagy Şeker Bayramı)

A Ramadán hónap böjti időszakát követően az eseményt lezáró 3 napos ünnep, 2016-ban július 5-7. között tartják. Az ünnep előestéje, július 4-e, mely már az ünnephez tartozik. Az ünnep első napján reggel a férfiak elmennek a dzsámiba imádkozni, ezalatt az asszonyok reggelit készítenek otthon, az ablakot pedig szélesre tárják, hogy a jóság szabadon beléphessen a lakásba, a családhoz. Miután a férfiak megérkeznek a dzsámiból, a család együtt ünnepel. A bőséges reggelit követően szomszéd-, barát-, ill. rokonlátogatásra indulnak. Itt jön a gyerekek kedvenc része, a látogatáskor kézcsókkal illetik az idősebbeket, amiért cserébe cukorkát vagy egy kis pénzt kapnak.

Áldozati ünnep (Kurban Bayramı)

A Ramadánt követő 70. napon kezdődik és 4 napon át tart. Annak az emlékére tartják, hogy Ábrahám kész volt feláldozni fiát, Izmaelt Allahnak. Az ünnep a jótékonyságról és a közösségről szól. Egy minimum 1 éves kecskét vagy birkát (de lehet nagyobb állat is, mint tehén vagy bika) vágnak le, hogy feláldozzák. A muszlim hagyományoknak megfelelően a levágott állat húsának 1/3-át használja fel a család, 1/3-ad részét szétosztják a szegények között, a maradék 1/3-ad részt pedig a szomszédok és a rokonok kapják meg.
2016-ban szeptember 12-15. közé esik. Az ünneplés szeptember 11-én kezdődik.

Kollár Katalin – Türkinfo