Tűvel írni és rajzolni – 5 Instagram-oldal török nők modern hímzéseiről

Napjainkban reneszánszát éli a horgolás, kötés, szabás-varrás, hímzés, keresztszemezés, gobelinezés: a kézzel készített, egyedi, környezetbarát, természetes anyagokból készült helyi termékek népszerűségének növekedésével egyre többen „lassulnak” a kézimunka segítségével.

Korábban ez egy hagyományos, szelíd-szolid időtöltésnek számított, a nők műfajának, és utóbbiban – leszámítva néhány vagány férfi kötőklubot és sztereotípiákat meghazudtoló, hímezni szerető fiút – máig sincs nagy változás. Épp ezért egyedi érdeklődést kifejező képeket, aktuálpolitikával, környezetvédelemmel kapcsolatos üzeneteket vagy akár a nők egyenjogúságát hirdető feliratokat láncölteni a rózsák közé olyan, mint egy csendes lázadás, szelíd, de határozott önkifejezés: hiszen mivel fejezhetné ki jobban az ember lánya, hogy komolyan gondolja a véleményét, mint azzal, hogy kitartóan telehímez vele egy rámát?

Ha alkotással, kézimunkával kapcsolatos videókat keresünk, az angol mellett a török találatokból lesz a legtöbb. Egyrészt mert hatalmas ország, másrészt pedig mert az itteni hölgyek fiatalabb generációi is megtanulták a fortélyokat a családjuk nőtagjaitól. Miközben Magyarországon vagány dolog újra kötni tanulni, Törökországban soha nem is felejtették el igazán.

Egy ennyire sokszínű országban, ahol az európai keveredik az ázsiai és a közel-keleti identitással, a világi a vallásossal, a modern a hagyományossal, sok téma megihletheti a modern hímzéssel foglalkozó lányokat-asszonyokat.

Mivel magam is sokszor gyűjtök inspirációt az Instagramon, sok hímzéssel kapcsolatos oldalt követek, és – bár a modern hímzés maga egy nyugatról érkező műfaj – kíváncsi lettem arra, hogy a török nők milyen témákat ragadnak meg, és mi áll egy-egy munkájuk hátterében. Felkerestem a kedvenc alkotóimat, akik örömmel és kedvesen válaszoltak a kérdéseimre.

Lássunk hát öt Instagram-oldalt és néhány munkát török hölgyek tollából tűjéből:

  1. @saykovice

Egy ázsiai utazásból hazatérve Aslı Alkan (@saykovice) a szüleivel és a nagynénjével lakott egy darabig. A nagynéni, aki nagyon tehetséges volt mindenféle kézimunkában, megtanította az unokahúgát keresztszemesezni, majd hímezni is. A nagynéni nem ment férjhez, nem lettek gyerekei, helyette könyveket olvasott, alkotott, utazott és keresztrejtvényt fejtett. Aslı életének egyik ikonikus nőalakjává vált. Az ő személye inspirálta a Childless complete woman (Gyermektelenül teljes nő) című munkáját, amelyen egy nő egyedül olvasgat az ágyában. A falon egy poszteren látható a munka címe, válaszként egy török politikus szájából elhangzó mondatra, miszerint a gyermektelen nők nem teljesek, nem töltik be a hivatásukat.

Ez az alkotás a Feminist Fiber Art kiállításán és a Bust magazinban is megjelent.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Aslı Alkan (@saykovice) által megosztott bejegyzés,

Arra a kérdésre, hogy milyen üzenetek, milyen témák fontosak számára annyira, hogy visszatükrözze őket az alkotásaiban, Aslı azt válaszolta, hogy a nőiség témája mellett szívesen él az irónia eszközével, előszeretettel kölcsönöz szavakat, kifejezéseket különböző szubkultúrákból, valamint egy-egy művében gyakran visszaköszön valami, ami mély benyomást tett rá, vagy az élet egy kis apró részlete, ami egyszerűen csak gyönyörű, például egy bogár vagy egy növény.

Néha egy korábbi rajzát vagy vázlatát veti vászonra.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Aslı Alkan (@saykovice) által megosztott bejegyzés,

Saját alkotásai közül a Childless complete woman mellett kedvence még a Hand of Hıdır, amely egy színes háromszögekből álló kéz – Aslı számára az alkotást szimbolizálja: mindent, amit a kezünkkel létre tudunk hozni.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Aslı Alkan (@saykovice) által megosztott bejegyzés,

  1. @arakhne.studio

Az @arakhne.studio Instagram-oldalt két barátnő, Büşra Şahin és Mensube Kartal hozták létre. Sok török lányhoz hasonlóan Büşra is az édesanyjától tanulta meg a hímzés alapjait, és pár éve, amikor érdeklődése a modern hímzések felé fordult, Mensubénak is sok technikát tanított.

Büşrát leginkább a természet inspirálja. „A művészet nem csupán a természet utánzása, hanem reflexió. Egy róka önmagában is gyönyörű, de a saját látásmódunkkal tovább gazdagíthatjuk, további szépséget nyer” – mondja.

Egyik kedvenc munkája ez a szarvas, mert igazán jól sikerült kifejeznie vele azt, ahogyan a természetet látja:

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

arakhne studio (@arakhne.studio) által megosztott bejegyzés,

Emellett fontosnak tartja a nőiség témáját. „Úgy gondolom, az otthon ülő, hímezgető lány hagyományos koncepcióját megváltoztathatom a feminista hímzéseimmel.”

Emellett képekből, írásokból, történetekből, akár animékből is inspirálódik.

A Sziszüphoszt ábrázoló munkáját ajándékba készítette, de alig tudott tőle megválni:

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

arakhne studio (@arakhne.studio) által megosztott bejegyzés,

Az @arakhne.studio másik tagja, Mensube nagyon érdeklődik a boszorkányok története iránt, ezért szívesen tanulmányoz ezzel kapcsolatos illusztrációkat, amit aztán a hímzéseiben feldolgoz, emellett filmekből is szívesen merít ihletet, és virágokat is szeret alkotni.

Kedvenc saját alkotása azonban egy van Gogh-portré, amit a festő iránti rajongása ihletett. Készítése során a művész által kedvelt színeket és formákat használta.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

arakhne studio (@arakhne.studio) által megosztott bejegyzés,

Szintén kedvencei közé tartozik a Gyűrűk urának vándorlós jelenete, amelyet egyedi módon adaptált:

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

arakhne studio (@arakhne.studio) által megosztott bejegyzés,

  1. @hedera_handicraft

A @hedera_handicraft gazdája, Elif Sezgin sok kreatív lélek dédelgetett álmát váltotta valóra: hosszú évekig egy cégnél dolgozott, majd egy nap úgy döntött, felhagy az irodai élettel, és annak szenteli az idejét, ami igazán érdekli. Ez pedig a modern hímzés. Elif ma már üzleteknek is árusítja a termékeit Isztambulban és a szépséges Bozcaadán is. Emellett tradicionális hímzéssel foglalkozik, képzéseken fejleszti magát.

„A hímzés egy határtalan világ a számomra” – mondja Elif. – „Bármit, amit gondolunk, képzelünk vagy látunk, átvihetünk a szövetre, és ez maga a végtelenség. Ráadásul senki nem szólhat bele, csak a mienk.”

Elif nem használ sablonokat, hanem azonnal hímezni kezd az anyagra, majd örül annak, ami kirajzolódik a szöveten. Szereti a természetközeli, letisztult munkákat. „Ilyennek szeretném egy nap látni a világot is” – mondja.

Kedvencei a tájképeket és virágokat ábrázoló ékszerei és képei: „Olyan, mintha a természet egy részét adnám ajándékba az embereknek, ráadásul úgy, hogy nem teszek kárt benne.”

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Hedera handicraft (@hedera_handicraft) által megosztott bejegyzés,

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Hedera handicraft (@hedera_handicraft) által megosztott bejegyzés,

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Hedera handicraft (@hedera_handicraft) által megosztott bejegyzés,

  1. @bastcraft

Minimalista munkáival Beril Karabudak azonnal a szívembe lopta magát. Beril elmondása szerint semmilyen üzenetet nem akar közvetíteni, csak azokat a dolgokat örökíti meg, amelyek számára fontosak. „Olyan emberek, növények, állatok, virágok és álmok a témáim, amik engem boldoggá tesznek” – mondja. Ennek ellenére Beril is rengeteget foglalkozik a nőiség témájával.

Legkedvesebb munkája is ezzel kapcsolatos:

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

@bastcraft által megosztott bejegyzés,

Az ágyában békésen alvó lány takarója Beril egy régi szoknyájából készült, így igazán személyes darab.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

@bastcraft által megosztott bejegyzés,

Az én kedvencem pedig ez a hímzése, amely az egyik legkedvesebb inspiráció az önszeretetre.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

@bastcraft által megosztott bejegyzés,

A fordítása annyit tesz: Lelkem, magam.

Arra a kérdésre, hogy kikből merít ihletet, Beril ezt válaszolta: „A legjobb barátnőimből, akiknek bízom az eszében és az ízlésében. Az összes nőből és az összes növényből.”

  1. @embroideryleyla

Leylâ Aslan gyerekként zsebkendőkkel kezdett, majd később iskolában tanulta a tradicionális hímzés művészetét. Manapság egyre divatosabb az architecture embroidery, vagyis építészet-hímzés, amikor az alkotók egy utcaképet, szép épületeket vagy nevezetességeket örökítenek meg az anyagon.

Igazi színfolt az ilyen posztok között néhány gyönyörű török épület vagy egy izmiri utca: @embroideryleyla oldalán csodálatosan szép példákat találhatunk erre a műfajra.

Leylâ különösen érdeklődik Isztambul építészete iránt. „A városban folyamatosak a felújítások, de kérdéses, hogy ezt mennyire csinálják jól” – mondja. Leylâ olyan épületeket, építészeti megoldásokat akar megmutatni és megőrizni az utókornak, amelyek rejtve maradnak a szemünk előtt.

Ez például egy 1950-es utcakép a Galata-toronnyal, megbolondítva Vincent van Gogh egével:

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Leylâ Aslan (@embroideryleyla) által megosztott bejegyzés,

Leylâ egyik legnagyobb kihívást jelentő munkája Devrim Erbil egy képének adaptációja volt. „Még lerajzolni is lehetetlennek tűnt, de meghímezni őrületes munka volt” – mondja Leylâ. „Bár szépnek tartottam az eredményt, a legfontosabb számomra az volt, hogy a művésznek tessen. Sikerült – a munkámat kiállítják a Devrim Erbil kiállításon.”

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Leylâ Aslan (@embroideryleyla) által megosztott bejegyzés,

Aki kicsit is érdeklődik a török filmművészet iránt, egészen biztosan találkozott már Nuri Bilge Ceylan rendező nevével. Leylâ kedvenc saját műve egy hímzés-adaptáció az Egyszer volt, hol nem volt Anatóliában című filmhez. Az anatóliai vidéken egy csapat férfi egy holttestet keres – Leylâ ennek a történetnek egy pillanatát foglalta hímzőkeretbe.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Leylâ Aslan (@embroideryleyla) által megosztott bejegyzés,

Leylâ gyakran utazik Törökország különböző városaiba, ahol workshopjain hímzési technikákat tanít az érdeklődőknek.

Tóth Éva – Türkinfo