Február elején történelmi léptékben is kirívóan pusztító földrengések rázták meg Törökországot és Szíriát. İskenderun partvidékén az összes épület összeomlott. „Segítsenek, kérem, a helyzet nagyon rossz!” – üzente akkor sírva Volkan Demirel egykori török válogatott futballista, a Földközi-tengernél fekvő kikötőváros csapatának edzője a nemzetközi nyilvánosságnak. A katasztrófában több mint 50 ezer ember meghalt, 120 ezernél is többen megsérültek, több millióan veszítették el otthonukat. Azok, akik túlélték, bizonytalan jövő elé néznek.
Világossá vált, hogy ha nem találnak elég hamar megoldást a fedél nélkül maradt túlélők számára Törökországban, akkor a természeti csapás még ennél is súlyosabb humanitárius katasztrófává válhat. A túlélők mostanság sátrakban, konténerházakban, szállodai üdülőhelyeken tudják meghúzni magukat, de
Hatay tartományban unortodox megoldást is alkalmaznak: az ıskenderuni vasútállomást kinevezték átmeneti szállásnak.
Az itt élőket mutatja be a Reuters fotósorozata.
Az ıskenderuni vasútállomáson első ránézésre biztosan nem tűnik fel semmi különös a szemlélőnek, mert folyamatos a vasúti közlekedés. Két teljes vágányt viszont lezártak, ezek most tele vannak vagonokkal. A török Anadolu Hírügynökség szerint
27 vagonban, köztük 22 hálókocsiban közel 1000 ember él most életvitelszerűen.
Az elsőként érkezőknek még sikerült hálókocsiban helyet találniuk maguknak, de vannak olyanok is, akik már csak az üléseken tudtak berendezkedni. Most lépcsők és padok tarkítják a síneket, hogy az emberek könnyebben elérjék a kocsikat. Időnként az állomás egyik alkalmazottja figyelmezteti a síneken átkelő túlélőket, hogy vonat közeledik.
Forrás: telex.hu