Történelmi vázlat Boszniáról Ferenc pápa szombati szarajevói útja elé

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Szarajevó az 1995-ös daytoni egyezménnyel megteremtett új állam, Bosznia-Hercegovina fővárosa, lakosainak száma 891 ezer. Szarajevó tartomány etnikum-eloszlása: 80 százalék bosnyák, 11 és fél százalék szerb és hét százalék horvát. Az etnikumok aránya nagyjából egyezik a felekezeti arányokkal: a bosnyákok muzulmánok, a szerbek ortodoxok és a horvátok római katolikusok. Az 550 méter magasan fekvő hegyi várost, Szarajevót egy kis folyó, a Miljacska szeli ketté. A város körül, egészen közel magas hegyek húzódnak, több közülük kétezer méter magas csúccsal. A hegyek alsóbb része lakott település, némelykor egészen 900 méter magasságig menően.

Szarajevó története

Szarajevó ősi település a kőkortól kezdve. A rómaiak a már létező lakott helyen emeltek várost „Acque Sulphureae” néven, aminek jelentése „kénes vizek”, utalással a kénes gyógyvizekre. A középkorban több magaslaton épült egységek alkottak várost Vrhbosna néven, ami „Bosznia csúcsa”-ként értendő. A 15. században a terjeszkedő ottomán uralom elfoglalta a térséget. 1461-ben Iza bég összekapcsolta az egyes lakott településeket és ezekből igazi várost teremtett, egy központ zárt térrel, ez volt a piac, az ide épített nagymecsettel, a törökfürdőkkel, vendégfogadóval és a kormányzó bég kormányzósági palotájával. Ez a „saray”, magyarosan szeráj, adta aztán a városnak nevét a későbbiekben egészen mindmáig: Szarajevó. A törökök kiváló építészek voltak, a Miljacska folyón több hidat is építettek. De elég csak a mostari híres, a legújabb háborúban sajnos lerombolt, aztán újjáépített Öreg hídra gondolni, vagy az 1500-as évek elején, Szokoli Mehmed pasa által a boszniai Višegrad mellett épített tízlyukú gyönyörű hídra pillantani a Drinán.

Bosznia négyszáz éven át török uralom alatt

A török uralom során az boszniai keresztény egyház, a maga kathar (bogumil) örökségével, a Rómával és Bizánccal szembenálló magatartásával nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a lakosság nagyobb részre áttért az iszlámra és muzulmán lett. A szultánok különféle adókedvezményekkel segítették ezt a folyamatot.

1482-re a törökök az egész Boszniát elfoglalták és ezzel új korszak kezdődött az ország történetében és alapos változásokat hozott a régió politikai és kulturális arculatában. Miután a királyság összeomlott és a főnemesség életét vesztette, a törökök úgy tették az török birodalom integráns részévé Boszniát, hogy megőrizhette nevét és területi integritását. Ez módot adott a bosnyák identitás megőrzésére. A török uralom négy évszázada nagy hatást tett Bosznia népességére. Helyi szláv nyelvű mohamedán közösség alakult ki méghozzá a bogumil és kathar hívők áttérésével és idővel a legnagyobb etnikai-vallási csoporttá vált, leginkább a fokozatosan növekvő iszlámra áttérés miatt, amit természetesen segített a megszálló török uralom. A 15. század végén, amikor a zsidókat elűzték Spanyolországból, jelentős számú szefárd zsidó telepedett le Boszniában. A bosnyák ferenceseket és általában a katolikus lakosságot hivatalos szultáni dekrétum védte. Bosznia ortodox közössége, amely eredetileg Hercegovinában és a Drina folyó mellékén élt, a török időkben széttelepült az egész országban és a 19. századig viszonylagos felvirágzásban élt. Időközben a kathar bosnyák egyház teljesen eltűnt, hívei szinte mind áttértek az iszlámra, a maradék pedig idővel kihalt.

Az Oszmán Birodalom kiterjedt egészen Közép-Európáig, és természetesen az egész Boszniára, amely mentes maradt a háborús tartományokat terhelő nyomástól, az általános jólét és virágzás hosszú időszaka jött el. Olyan városok, mint Szarajevó és Mostar, jelentős regionális központok lettek, a kereskedelem és a városi kultúra fontos központjai. Ezekben a városokban különböző szultánok és kormányzók a bosnyák építészet jelentős alkotásait finanszírozták, mint a mostari Öreg híd, a višegradi híd a Drinán és a Gázi Huszrev bég mecset. Továbbá számos bosnyák játszott jelentős szerepet ekkoriban a török birodalom kulturális és politikai életében. A mohácsi és a korbavai csatában bosnyák katonák nagy számban vettek részt török szolgálatban a magyarok és horvátok ellen. Ezek döntő török győzelmek voltak. Ezen kívül számos bosnyák emelkedett magasra a török birodalom bürokráciájában, tengernagyok, tábornokok és nagyvezírek kerültek ki közülük, afrikai és ázsiai tartományok kormányzói lettek, illetőleg kisebb csoportok már akkor települtek az idegen földrészekre. Némelyik afrikai, vagy ázsiai személy ma is pontosan ismeri bosnyák származását. Sok bosnyák alkotott jelentőset a török kultúrában, vallási gondolkodóként, világi tudósként vagy megbecsült költőként, török, arab és perzsa nyelven.

A cikk folytatása>>>

hu.radiovaticana.va