Török matematika

Egy kis matekozás török módra.

De most nem vicces alkudozásról lesz szó, hanem magáról a nyers matematika szépségeiről.

Aki elijeszt az ilyesmi, mint deriválás, színusz-koszinuz, az még most meneküljön, ne menjen tovább!

A matekban az a jó, hogy az egy általános nyelv. Nem is csak általános! Univerzális! Hiszen a matematika mindenhol ugyan úgy működik az egész univerzumban (majd aztán lesz egy Einstein 2.0, aki bebizonyítja, hogy az is relatív, és pl. a fekete lukak közelében az 1+1 nem is 2… de jaj! Hát ilyet tudnak a könyvelők, a bankosok, de leginkább a biztosítók!!). Carl Segan a Kapcsolat c. könyvében még arra is rámutatott, hogy ilyen alapok is vannak, mint a Planck-állandó.

Azaz egy földönkívülivel bármikor prímán el tudunk beszélgetni a prím számokról. Meg bármi másról.

Ez az elmét.

A valóság persze mindjárt az, hogy elég csak a szomszédos nyelvterületre tévedni, és kiderül, hogy a dolgok koránt sem ilyen egyszerűek. Fakultatív programként kipróbálhatjuk a szomszédos könyvelőirodát, helyi bankfiókot, biztosító társaságot, ha nem akarunk olyan messzire menni. Ott is a feje tetejére áll a matematika. Nem is kicsit!

És akkor még nem is egy repülőszőnyeget akarunk lealkudni a bazárban.

És nem is az akciós pontjainkat akarjuk felhasználni a 24 részletben vett 34%-os négyet-vesz-hármat-fizet ajándék mosógépes ajándék 1000 perc letelefonálhatós egy-hónapon-belül-húsz-százalék-levásárolhatós akciós zoknit veszünk. Csíkosat persze. Nem is pöttyöset!!

Hanem csak úgy, simán szeretnénk eljutni az 1+1=2-ig

Ez így leírva persze mindjárt internationális, de próbáljuk csak meg kimondani!: Egymegegyazkettő.

A világon hány ember fogja ezt így érteni? Na ugye… És azok pont nem lesznek a közelben…

Ilyenkor aztán nincs más lehetőség, mint keresni egy írható felületet, és egy író eszközt: tollal a papírra, krétával a táblára, festékszóróval a falra, bottal a homokba, meg izé… a hóba…

Folytatás >>>

Isztambul.info