A tulipánok őshazája valószínűleg Perzsia, vagy a Fekete-tenger vidéke. Valószínűsíthető, hogy a Balkánon is előfordult egy vadon termő tulipánfajta.
Ezt a szép virágot oszmán kereskedők vitték Konstantinápolyba. A tulipánnak hamarosan nagy szerep jutott az Oszmán Birodalomban. A tehetősebbek el kezdték termeszteni a kertjükben.
Már II. Mehmed szultán idejében (1451-1581 uralkodott) kialakították a Topkapi Szeráj csodás virágoskertjét, amelyet tulipánokkal, rózsákkal, szegfűvel, liliomokkal, nárciszokkal, ibolyával és más csodás virágokkal népesítettek be. 900 kertész gondozta a kertet.
Szulejmán idejében a tulipánok iránti rajongás csúcsára emelkedett. „csillagászati” árakon kereskedtek velük. A szultán és Hurrem fia II. Selim (1566-1574 szultán) évente 50.000 darab tulipánhagymát rendelt. A rajongás a csúcspontja 1703-1730-ig oly hatással volt a történelemre, hogy ezt az időszakot a tulipánokról nevezték el. Ünnepeket szenteltek e szép virágnak, éjszaka megvilágították őket, igazi becsben tartották.
Az oszmánok új fajtákat teremtettek, s ezeknek költői neveket adtak, mint „Boldogság csillaga”, „Gondolat fénye”, „A szerelem arca”.