A Ramadán (Ramazan) időszaknak sok szimbóluma van. Ezek egyike a dzsámik minaretjei közé kifeszített világító feliratok. A hagyomány Törökországból ered.
A minaretek közé kifeszített világító feliratok neve Mahyâ. A szó eredete arab, és életet jelent. Mivel általában jókívánságokat, vagy ima részleteket szoktak felírni, ezért a szó is az imával kapcsolatos.
Ahhoz, hogy ilyen, messziről is látható világító feliratunk legyen, szükségünk lesz legalább 2 db. minaretre, meg arra, hogy sötét legyen. Egynél több minarettel rendelkező dzsámiból viszont nincs sok. Azok is elsősorban Isztambulban, a szultáni városban lelhetők fel, így nem csoda, hogy ez a tradíció innen indult.
A legenda szerint az első Mahyâ-t 1614-ben a Fatih Camii (az akkori legnagyobb mecset) minaretjei közé lett kifeszítve, egy felirat és egy kép. Ebben I. Ahmed Szultánnak köszönte meg Hattat Hafız Ahmet Kefevî az ajándékot. A szultánnak persze ez nagyon tetszett. Nem sokkal később, 1617-ben már Ramadán jókívánság világított a levegőben a Sultanahmed Camii (Kék Mecset) minaretjei között. 1723-ban pedig már minden császári mecset így ünnepelte a Ramadánt. Az Eyüp Camii-nak a minaretjeit pont ezen célból hosszabbították meg. Viszont az Isztambulon kívüli mecsetéknél nem tudott ez a szokás nagyon elterjedni, mivel néhány kivételtől eltekintve minden dzsáminak csak 1 minaretje volt (ellenpélda pl. Edirne, Selime Camii).
isztambul.info