Lütfiye Batukan, a török népviseletbe öltöztetett babák megálmodója

Lütfiye Batukan gyermekkora óta készít babákat pamut és tragant (egyfajta természetes gumi) felhasználásával, melyeket azután török népviseletbe öltöztet. Babagyűjteményében olyan meghatározó török személyek is szerepelnek, mint Rumi vagy Naszreddin hodzsa.

A 73 éves Lütfiye Batukan életét a tragantbabák készítésének szentelte. 55 éve készíti ezeket a babákat, melyekről a legtöbb ember még nem is hallott. A babák iránti szeretete már 4 éves korában elkezdődött, amikor sárból készített magának babát lakóhelyén, Erkiletben (Kayseri tartományban található), mivel szüleinek nem volt sok pénzük. Amikor szüleivel Ankarába költözött, lenyűgözte a házukhoz közel lévő néprajzi múzeum kiállítása, és amikor csak lehetősége adódott, elment a múzeumba, hogy ott játsszon.

Batukan csak ötödikes kora után tudott iskolába járni, és attól a naptól kezdve szerette meg a tragantbabákat, hogy ellátogatott egy lányoknak fenntartott szakközépiskolába. Amikor épp az Anıtkabirba tartott, hogy megnézze a Török Köztársaság megalapítójának, Musztafa Kemal Atatürknek szobrát, úgy döntött, hogy nem tanul tovább, hanem inkább babákat készít. Később arról értesült, hogy a tragantbabák készítését egy esti tagozatos művészeti iskolában tanítják, ahova be akart iratkozni, édesanyja azonban nem engedte neki – mondván, ez csak egy gyermekkori fellángolás. Amikor Batukan 18 éves lett minden megváltozott. Mielőtt beiratkozott volna az iskolába, saját maga tanulta meg hogyan kell megformázni, kifesteni és felöltöztetni a babákat.

20 éves volt, amikor férjhez ment. A saját gyermek, és a babakészítés utáni vágy arra ösztönözte, hogy a tragantbabák szakértőjévé váljon. Mesterével az esti művészeti iskolában találkozott, ahol néhány évig tanult. Amikor a babkészítést törölték Törökország iskolai tantervéből, a 40 fős osztályból csak ketten maradtak, akik tovább folytatták a babakészítést. A mestere azt mondta Batukannak, hogy ne hagyja abba a babakészítést, mert nagyon tehetséges és arra is lesz majd lehetősége, hogy az egész világ megismerje munkáját.

Először történelmi figurákat készített (Hódító Mehmed, Szulejmán szultán, Szinán mester, Yunus Emre és I. Oszmán szultán), melyeket anatóliai és oszmán stílusú ruhákba öltöztetett. Miután nekiállt, már nem tudta abbahagyni. Munkáit különböző kiállításokon ismerhette meg a közönség. Első önálló tárlatát 1960-ban mutatta be az ankarai Francia Kulturális Központban. Itt lehetősége nyílt, hogy más országok babakészítőivel is találkozzon, így sikerült a világ számos országába eljutnia kiállításaival. Összesen 12 tárlata volt: eljutott Amerikába, Németországba, Ausztriába, Svájcba és Japánba is. Tragantbabái sok ember otthonába eljutottak.

Batukan beavat minket a tragantkészítés rejtelmeibe is. Az alapanyag szárított hegyi gyomnövényből származik, ez a kevan, melyet egy napig vízben kell áztatni, amitől krémes állagúvá válik, majd ezt keveri össze pamuttal, mely a babák testének alapanyagát adja. Kevan sok helyen van, de Kayseriben van a legtöbb. A kevannal való ténykedés során érdemes olyan öltözéket viselni, ami eltakarja az ember testét, mert az anyag eléggé szúr. Batukan ha nem talál olyan ruhadarabot, ami megfelelő lenne a babákhoz, akkor a saját vagy férje ruháit használja fel. A babákat három különböző típusú ruhába öltözteti: török, hagyományos anatóliai és modern.

A művész az anatóliai kultúrát babáin keresztül mutatja be, jelenleg 1 500 tragantbabája van, de már több ezret készített. Egyik sem hasonlít a másikra, és Batukan nem is akar tömegtermeléssel foglalkozni.

Batukan babái életének csendes szemlélői. Mindegyikre úgy tekint, mintha saját gyermeke lenne és mindegyiket saját elképzelésének megfelelően készíti el. Az utóbbi időben egyre több modern darab is bekerült repertoárjába. Anatóliai motívumokkal díszített balerinát, táncoló nőket és boszorkányokat is készített már. Hayat Ağacı (Az élet fája), Dilek Ağacı (A kívánságok fája), Gül Kız (Rózsa lány) és Dans Edenler (Táncosok) csak néhány a sok alkotás közül. Batukan számára a két legkedvesebb: a Yunus Emréről mintázott baba és a Fatma Gelin (Fatma mennyasszony). Néhány babával 5-6 hónap alatt elkészül, néhányon akár évekig is dolgozik. Van egy tanítványa, Selma Yurtlu. Batukan nagyon boldog, hogy megoszthatja vele tudását. Már 15 éve dolgoznak együtt, és Selma mostanra már elég jól megtanulta a tragantbabakészítés fortélyait.

Batukan arról panaszkodott, hogy Törökországban nincs egyetlen babamúzeum sem. Minden vágya, hogy figuráit egy múzeumban láthassa. „Évekig készítettem ezeket a babákat. Remélem lesz egy szponzor, akinek segítségével egy babamúzeum épülhet, és nekik tudom majd adni a gyűjteményem. Már idős vagyok, és a babakészítésnek szenteltem az életem. Ezért szeretném a babákat egy múzeumban viszontlátni.” – mondta.

Batukan újságíró lánya kiadott egy könyvet Pamuktan Bir Dünya (A pamut világa) címmel, mely betekintést enged a művész egész életébe. Batukan továbbra is készít babákat, otthon és Isztambulban is, az Isztambuli Művész bazárban.

Forrás: Daily Sabah

Kollár Kata – Türkinfo