2025. május 15.
Türkinfo Blog Oldal 87

Így látta Magyarországot a világ egyik leghíresebb utazója

Kép forrása: commons.wikimedia.org

A középkor útleírásai sokszor pontatlanok, az utazók szerették tekintélyes fantáziájuk szüleményeivel feldúsítani történeteiket, számadataik feljegyzésénél pedig gyakran előfordult, hogy vastagabban fogott a pennájuk. A sorok között mégis ott bújik a valóság, amely ha szubjektív is, felbecsülhetetlen értékű információkat rejt múltunkkal kapcsolatban. Evliya Çelebi, a világhírű török utazó bejárta a 17. századi Magyarország területét, és temérdek izgalmas történettel gazdagította az utókort.

Mint az Evliya Çelebi életét bemutató korábbi cikkünkből kiderül, a nagy török utazó időnként saját szakállára, de leginkább diplomata delegációk tagjaként járta be az Oszmán Birodalom teljes területét. Így jutott el Magyarországra is, egészen pontosan arra a területre, amin a Magyar Királyság maradéka, a török hódoltság és Erdély osztozott. És bár utazónk a diplomáciai küldetések során a legváltozatosabb feladatokat kapta a török portától (a porta a Török Birodalom adminisztratív központjának, kormányzati negyedének kapuját jelöli, a birodalom hatalmának egyik jelképe), történeteivel szórakoztatta a delegációkat, avagy nyelvtudásának köszönhetően fogolycserékben vett részt, nem páholyból figyelte az eseményeket, mint az kiderül Dr. Karácson Imre: Evlia Cselebi Török világutazó magyarországi utazásai című munkájából, amely cikkünk alapját adta.

Evliya Çelebi sokszor vett részt katonai küldetésekben is, például többek között az ő beszámolója alapján ismerhetjük meg a szentgotthárdi csata részleteit, aminek szemtanúja volt. Leírásaiból megismerhetjük továbbá több magyarországi vár és város leírását. Így tudhatjuk meg, milyen volt az élet a Budai és az Egri vilajetben, Pécsen, de diplomáciai küldetései során a hódoltságon kívüli magyar területekre is eljutott, például Komáromba, Győrbe, Mosonmagyaróvárra, Pozsonyba és Lipótvárba is.

Folytatás

Forrás: divany.hu

A törökök nagy becsben tartják, gondosan ápolják a magyar emlékeket

A magyar történelem törökországi vonatkozásait mutatja be az isztambuli Magyar Kulturális Központ / Fotó: VG

Törökországba egyre többen utaznak a világ minden tájáról, köztük sok magyar is. Honfitársaink Isztambulba olyan nagy számban vásárolnak repülőjegyet, hogy a város egyetlen év alatt a hetedik helyről a negyedikre ugrott a kedvencek toplistáján nálunk. A gondosan ápolt törökországi magyar emlékekre, a közös múlt neves képviselőinek szentelt múzeumokra az idei török–magyar kulturális év keretében hívták fel a figyelmet. Vendéglátóink meghívására magyar emlékek nyomába eredtünk Törökországban

A törökök nagy becsben tartják, gondosan ápolják a magyar emlékeket: Rákóczi, Thököly, Kossuth emlékháza, emléktáblái ma is látogathatók és láthatók szépen felújított, karbantartott épületekben, gondosan összeállított szöveges információkkal vezetve végig az érdeklődőket.

Isztambulban 250-300 olyan család él, amelynek van magyar tagja, de nem évszázados gyökerű, nem több generáción át ápolt kapcsolatok ezek, hanem jellemzően friss házasságok. Az isztambuli Magyar Kulturális Központban egy igazán részletes, érthető, kompakt kiállítás vezeti végig a látogatókat a törökországi magyar emlékeken.

A török városban érdemes rászánni egy fél-egy órát arra, ami után már egészen másként tekintünk a hatalmas, nyüzsgő városra – a Boszporusz fölött átívelő, az Európát Ázsiával összekötő hídra.
Hidak a múltba

Isztambul jó néhány napra elegendő látnivalót kínál. A két magyarországnyi lakosságot számláló metropoliszban a török–magyar közös múlt egyik tárgyi emléke a Pantokrator monostor, a Zeyrek Molla dzsámi, amely Szent Piroska/Komnénosz Eiréné (1084–1134) bizánci császárné, magyar királylány kezdeményezésére épült 1118–1136 között. A templom-, kolostor- és kórház együttese az Aja Szófia mellett a második legnagyobb bizánci épület ma már Isztambulban. Itt temették el Eiréné császárnét, akinek szarkofágja később az Aja Szófiában kapott helyet.

Még belefér a napba az isztambuli Hadtörténeti Múzeum, ahol ma is láthatók azok a bőr harci dobok, amiket a mohácsi csata során vertek a törökök.

Az első oszmán fegyverkiállítást is tartalmazó múzeumra rendkívül büszkék a törökök, az egykori Katonai Akadémiai Testgyakorló Házában a hódításokban gazdag sok évszázados történelem gazdag leletanyaga látható.

Folytatás

Forrás: www.vg.hu

Minihőhullám miatt 45 fok is lehet Görögországban és Törökországban

Kép forrása: www.pxfuel.com

Minihőhullám várható Görögországban és Törökországban 45 Celsius-fokot is elérő hőmérsékletekkel, ami mindkét ország meteorológusai szerint szokatlan az évnek ebben a szakaszában, így megnő az erdőtüzek veszélye is – írja az MTI.

Keddtől több napon át számos görögországi régióban a hőmérséklet várhatóan meghaladja a 40 fokot, egyes helyeken pedig a 45 fokot is elérheti a görög meteorológiai szolgálat szerint. A görög Vöröskereszt azt javasolta a lakosságnak, hogy ne tartózkodjon a napon, tartsa zárva a redőnyöket, igyon sok folyadékot és fogyasszon könnyű ételeket, valamint gondoskodjanak az idős családtagokról és barátokról. A Vöröskereszt nem tanácsolta az alkoholos italok fogyasztását és a szabadtéri sportolást sem. Gyermekeket és háziállatokat napközben sose hagyjanak autóban, a házi kedvenceknek, valamint a kóbor kutyáknak és macskáknak biztosítsanak elég ivóvizet – írták. A tűzoltóság szerint nagyon magas az erdőtüzek kockázata, elsősorban Görögország középső részén, ahol télen kevés volt a csapadék, most pedig június eleje óta szokatlanul meleg van.

A török előrejelzések szintén figyelmeztettek az ország nyugati részében várható hőhullámra. A hőmérséklet akár a 45 Celsius-fokot is elérheti, ami mintegy 12 Celsius-fokkal magasabb az ilyenkor szokásosnál. Felszólították a lakosokat – főleg az idős embereket, a gyermekeket és a krónikus betegeket -, hogy 11 és 16 óra között ne tartózkodjanak a szabadban.

Forrás: 444.hu

Hmmmm…

Çağlayan Şelalesi | Kalkandere, Rize

Kerem Görsev – Happiness On My Mind

Törökre cserélik az erdélyi edzőt

Kép forrása: commons.wikimedia.org

A központi sportsajtó szerint Bálint László idő előtti távozása viszont nem feltétlenül az eredményeknek tudható be, hanem annak, hogy a török sajtó szerint a héten megállapodásra jutottak a török befektetők a Petrolul vezetőségével, az új tulajdonosok pedig Mehmet Topalt szemelték ki a prahovai együttes edzőjévé.

A lehetséges török befektetőkről korábban már mi is írtunk, és bár a Petrolul hivatalosan még semmit sem jelentett be, a Gsp.ro a török sajtó alapján péntekre várja a szerződéskötés nyilvánosságra hozatalát. A 38 éves Topal különben a török sajtóban már elismerte, hogy Petrolul edzője lesz, elmondása alapján európai szereplést értő helyet céloznak majd a 2024–2025-ös idényben.

Rövidéletű volt Bálint László és a Petrolul Ploiești együttműködése, a prahovai együttes szerdán szerződést bontott az edzővel.

A 45 éves brassói szakembert áprilisban nevezték ki az élvonalbeli csapat vezetőedzőjévé, és akkor még hosszú távra terveztek, hiszen a 2024–2025-ös idény végéig szólt a magállapodás. Ehelyett viszont mindössze csak hat fordulót tölthetett el a csapattal, amely irányítása mellett két győzelmet, egy döntetlent és három vereséget jegyzett a SuperLiga alsóházi rájátszásában, ahol végül az ötödik helyen zárták a szezont.

Forrás: maszol.ro

Verhetetlen a török infláció – és nem jó értelemben

Kép forrása: www.pikrepo.com

Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országokban áprilisban átlagosan 5,7 százalékra lassult a fogyasztói árak éves növekedése a márciusi 5,8 százalékról. Egy éve áprilisban 7,5 százalék volt az átlagos infláció.

A párizsi székhelyű szervezet honlapján szerdán közzétett adatok szerint áprilisban a 38 OECD-ország közül 24-ben lassult az infláció. A legjelentősebb, 0,5 százalékpontos, vagy nagyobb lassulást Észtországban, Nagy-Britanniában, Izlandon, Luxemburgban, Ausztriában és Szlovéniában regisztrálták. A legmagasabb infláció Törökországban volt, 69,8 százalékkal.

Áprilisban hét OECD-országban volt 2 százalék alatti infláció, csakúgy, mint márciusban.

Az OECD-ben éves összevetésben az energiaárak 1,2 százalékkal nőttek áprilisban a márciusi 0,6 százalék után. Az élelmiszerárak növekedése a márciusi 4,9 százalékról áprilisban 4,8 százalékra lassult.

Az élelmiszer- és energiaárak nélkül számított áprilisi maginfláció 6,2 százalék volt a márciusi 6,4 százalék után.

Az infláció a G7-országokban 2,9 százalékra lassult áprilisban a márciusi 3,1 százalékról, míg a G20 országokban 6,9 százalékon stagnált.

Az eurózónában az uniós összehasonlítási célokra kalkulált harmonizált fogyasztói árindex (HICP) a márciusival megegyező ütemű, 2,4 százalék volt áprilisban, a maginfláció pedig 2,9 százalékról 2,7 százalékra lassult. A májusi előzetes adatok azt mutatták, hogy az eurózóna inflációja 2,6 százalékra gyorsult.

Az OECD-ben tavaly átlagosan 6,9 százalékos inflációt mértek a 2022. évi 9,5 százalék után. A lassulásban döntő szerepe volt annak, hogy éves átlagban 0,9 százalékkal csökkent az energiaár a 2022. évi 29,6 százalékos növekedéssel szemben. Tavaly az élelmiszerek átlagos drágulása 10,5 százalék volt a 2022. évi 13,2 százalékot követően. Az OECD-ben az élelmiszer- és energiaárak nélkül számított maginfláció tavaly átlagosan 7 százalék volt az egy évvel korábbi 6,7 százalék után.

Forrás: privatbankar.hu

Azeri, kazah és török megfigyelők is jönnek

Kép forrása: www.pxfuel.com

Jelen állás szerint 48 ember érkezik hazánkba.

Azerbajdzsánból, Kazahsztánból, Törökországból, Üzbegisztánból, Grúziából, Bosznia-Hercegovinából és Montenegróból is jelezték részvételüket választási megfigyelők a vasárnapi magyarországi voksolásra – számolt be a Magyar Hang a Nemzeti Választási Iroda (NVI) honlapján elérhető adatok alapján.

Megfigyelőket nemcsak egyes államok, hanem nagykövetségek, nemzetközi-, és civil szervezetek is delegálhatnak. Küld embert az indonéz, a kazah és az üzbég nagykövetség is. Emellett három civil szervezet is megfigyeli, miként zajlik majd a szavazás: az ENEMO (Választási Megfigyelő Szervezetek Európai Hálózata, amely 18 ország 21 szervezetét képviseli) nevű civil tömörüléstől 23-an, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettől, vagyis az EBESZ-től ezúttal ketten érkeznek, az Election-Watch.EU pedig 4 emberrel követi az eseményeket a jelen állás szerint.

Az ENEMO egyébként már közzétett előzetes megállapításokat az április 20. és május 25. közötti megfigyelési időszakából. Ebben a többi között azt írták: „A 2024-es választások polarizált környezetben zajlanak, a pártok és az állam közötti határok gyakori elmosódása befolyásolja az egyenlő versenyfeltételeket. A kampányt negatív reklám, uszító retorika, lejárató kampányok, valamint elfogult médiajelentések, illetve a médiamegjelenésekhez való egyenlő hozzáférés hiánya árnyékolja be”.

Az EBESZ az előző EP-választásra nem küldött megfigyelőt, de nagy erőkkel jelen voltak a tíz évvel ezelőttin, a 2022-es parlamenti választásra pedig teljes körű megfigyelési misszió érkezett. A megfigyelők utóbb több kritikát is megfogalmaztak a magyar választásokról, kiemelték egyebek mellett a negatív kampányt, a vita hiányát és azt, hogy a kormánypártok és az állam üzenetei egybemosódtak.

Forrás: nepszava.hu

1...868788...1 393Page 87 of 1 393
16,474FansLike
639FollowersFollow
© Turkinfo.hu 2020