Hűségprogramjukkal 20 milliomodik tagjukat köszöntötték. Ez a fantasztikus eredmény a törzsutasprogram 1989-es indulása óta eltelt 35 év sikerét bizonyítja.
Mint ezzel kapcsolatos közleményükből kiderül, hűségprogramjuk tagjai a Turkish Airlines és a Star Alliance légiszövetség tagjainak járatain gyűjthetnek mérföldeket. A tagok a társmárkás hitelkártya-költéseikkel is szerezhetnek mérföldeket, többek közt szállásfoglalás, idegenforgalom és autókölcsönzés területén.
A program indulása óta a Miles&Smiles több, mint 20 millió alkalommal bocsátott ki jutalomjegyet.
A 20 millió Miles&Smiles tag elérését értékelve a Turkish Airlines igazgatótanácsának és végrehajtó bizottságának elnöke, Prof. Ahmet Bolat ezt mondta:
A 20 millió tag elérése jelentős mérföldkő, amely nemcsak a dinamikus és autentikus lifestyle márkává válás iránti elkötelezettségünket tükrözi, hanem azt a bizalmat és hűséget is, amelyet tagjaink az évek során tanúsítottak irántunk. Folytatjuk utasaink utazási élményének növelését, és miközben ezt az eredményt ünnepeljük, a jövőben még több innovatív funkciót és jutalmat tervezünk bevezetni ebben a programban.
Kayaköy, a Törökország dél-nyugati részén található település egy igazi szellemfalu. Az elmúlt 100 évben senki nem élt itt, de mégis fel lehet fedezni az élet nyomait: a központjában egy szökőkútban csobogott egykor a víz, az iskola épülete még mindig áll, és több templomot is találni néhány száz méteren belül.
A CNN riportja ugyanakkor az összkép inkább siralmas, hiszen a domboldalakat omladozó házak tarkítják, melyeket szépen lassan visszavesz a természet. Az egész falunak kísérteties a hangulata, nem véletlen, hogy egyre több katasztrófaturista keresi fel a helyszínt.
Az elnéptelenedés oka, hogy az 1922-ig tartó török függetlenségi háború végén a két szomszédos ország, Görögország és Törökország kiutasította a másik lakosait a saját területéről, így Kayaköy településére török muszlimok költöztek, akik viszont nem érezték itt jól magukat, és hamar továbbálltak.
Alig páran maradtak itt, köztük Aysun Ekiz nagyszülei, a család pedig ma is egy kis éttermet üzemeltet a falu bejáratánál, hogy megebédelhetnek, frissítőt vehetnek magukhoz a turisták. A nő elmondása szerint a görögök 100 évvel ezelőtt sírva hagyták hátra otthonaikat, nem akartak elmenni, de nem volt más választásuk.
Ekiz azt is mondta, nagyszülei könnyen adaptálódtak az új élethez Kayaköy lankás vidékén is, hiszen juhászok voltak. De mások utálták a helyet, mert minden ház kékre volt festve, állítólag azért, hogy elriasszák a skorpiókat és a kígyókat. Ezek a színek még halványan ma is látszanak a 2500 ház falain.
Történészek szerint összességében az okozta a falu kiürülését végső soron, hogy milyen tragikus események történtek az 1920-as évek elején. A rossz emlékek miatt a túlnyomó többség új életet akart kezdeni máshol.
Napjainkban három euróért, átszámítva körülbelül 1200 forintért lehet belépőjegyet lehet váltani a 100 éves szellemfaluba. Pár óra alatt be lehet járni az egészet. Igazán különleges és megdöbbentő élmény egyszerre, amikor a helyszínen elképzeli az ember, hogy itt egyszer nyüzsgött az élet.
Törökország hivatalosan is kérelmezte a csatlakozását a BRICS-országok csoportjához, amellyel célja globális befolyásának növelése és új szövetségek kialakítása hagyományos nyugati partnerein kívül.
Recep Tayyip Erdogan török elnök kormánya szerint a geopolitikai erővonalak egyre inkább elmozdulnak a fejlett gazdaságoktól, így Törökország új diplomáciai irányt keres. Ez a lépés egyúttal Törökország azon törekvését tükrözi, hogy helyet találjon egy többpólusú világban, miközben NATO-tagsági kötelezettségeit is teljesíti – írja a Bloomberg.
Törökország, amely földrajzilag is hidat képez Európa és Ázsia között, már hónapokkal ezelőtt benyújtotta kérelmét a BRICS-hez való csatlakozásra. A háttérben részben az EU-tagsági törekvések kudarcai és a NATO-beli szövetségesekkel fennálló nézeteltérések állnak.
Erdogan szerint Törökország akkor válhat erős országgá, ha egyszerre javítja kapcsolatait a Kelettel és a Nyugattal. Ezt az álláspontját a hétvégén, Isztambulban tartott beszédében is megerősítette: „Törökországnak csak akkor lesz haszna, ha mindkét iránnyal javítja kapcsolatait, más módszerek csak ártanak.”
A BRICS, amely korábban Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát foglalta magában, az elmúlt időszakban négy új taggal bővült: Irán, az Egyesült Arab Emírségek, Etiópia és Egyiptom csatlakoztak a csoporthoz. Szaúd-Arábia is meghívást kapott, de egyelőre még nem döntött a csatlakozásról.
A BRICS további bővítése várhatóan a 2024. október 22-24. közötti oroszországi, kazanyi csúcstalálkozón is napirendre kerül, ahol olyan országok csatlakozása is szóba kerülhet, mint Malajzia, Thaiföld és Törökország szoros szövetségese, Azerbajdzsán.
A BRICS csoportosulás önmagát a Nyugat által dominált intézmények, például a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap alternatívájaként pozícionálja. Az új tagok számára lehetőség nyílhat a csoport fejlesztési bankjának finanszírozásához való hozzáférésre, valamint politikai és kereskedelmi kapcsolataik szélesítésére is.
Erdogan kormánya hosszú ideje vádolja a nyugati országokat azzal, hogy hátráltatják Törökország önálló védelmi iparára és erős gazdaságra vonatkozó törekvéseit. Az elnök többször is sürgette az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformját, hogy az öt állandó tag bővüljön, és érdeklődését fejezte ki a NATO riválisaként létrehozott Sanghaji Együttműködési Szervezethez való csatlakozás iránt is.
Törökország BRICS-tagsági törekvése új korszakot jelenthet az ország globális politikájában, amely az erőegyensúlyok változásaira reagálva próbálja megerősíteni pozícióját egy mindinkább multipolárissá váló világban.
Ezrek tüntettek vasárnap Isztambulban egy új törvény ellen, amely a közbiztonságra hivatkozva Törökország-szerte elrendeli a kóbor kutyák begyűjtését.
A törvényhozás augusztusban fogadta el a törvényt, amellyel több millió gazdátlan ebet akarnak eltávolítani a városokból. Az állatbarátok azonban attól tartanak, hogy a gazdátlan állatok a sintértelepeken végzik, vagy túlzsúfolt, betegségek sújtotta állatmenhelyekre kerülnek.
Recep Tayyip Erdogan török elnök szükségesnek nevezte a törvény bevezetését az országban kialakult „kóborkutya-probléma” megoldására.
A vasárnapi demonstráció résztvevői ugyanakkor a törvény visszavonását követelték transzparenseikkel, amelyeken „haláltáboroknak” nevezték a menhelyeket.
Az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) a törvény elfogadását követően már benyújtott egy indítványt a jogszabály visszavonásáról.
Törökországban a becslések szerint mintegy négymillió kóbor kutya él a városok utcáin, és miközben ezek az állatok többségükben ártalmatlanok, számos embert, köztük gyerekeket is ért már kutyatámadás. Egy kóbor kutyák eltávolításáért kampányoló török szervezet jelentése szerint 2022 óta 65 halálos áldozata volt az utcai kutyatámadásoknak.
Az új törvény értelmében az önkormányzatoknak kell begyűjteniük és menhelyeken elhelyezniük a kóbor kutyákat, ahol beoltják és ivartalanítják az ebeket, és csak azt követően adhatók örökbe. A jogszabály lehetővé teszi, hogy a sérült vagy gyógyíthatatlan betegségben szenvedő, illetve emberre veszélyesnek nyilvánított kutyákat elaltassák. A törvény eredetileg a macskákra is vonatkozott volna, de a közfelháborodás miatt megváltoztatták.
A törvény ellenzői egyebek között arra is hivatkoztak, hogy az amúgy is pénzszűkében lévő önkormányzatoknak nincs forrásuk a végrehajtáshoz szükséges menhelyek megépítésére, ezért előfordulhat, hogy inkább betegnek nyilvánítanak egy begyűjtött kutyát, hogy végezni lehessen vele, és ne kelljen róla gondoskodni.
Állatvédő aktivisták szerint máris elkezdődött a kutyák válogatás nélküli kiirtása a közösségi médiumokra felkerült videók tanúsága szerint.
Kép forrása: Yunus Emre Török Kulturális Intézet facebook oldala
MEGHÍVÓ – FOTÓKIÁLLÍTÁS
ARA GÜLER-AZ ÉLETRŐL
A Robert Capa Kortárs Fotogáfiai Központ és az Ara Güler Múzeum, a Yunus Emre Török Kulturális Intézettel egüttmüködésben, tisztelettel meghívja nt és kedves barátait következö kiállitásának megnyitójára, amely a Török-Magyar Kulturális Évad keretében valósul meg
2024. szeptember 11., szerda, 18-órá
Robert Capa Kortárs Fotogáfiai Központ,
Nagymező u. 8, Budapest 1065
Júliusban volt ötven éve, hogy a görögországi katonai junta támogatásával a görög ciprióták puccsot hajtottak végre Cipruson. A török lakosság védelmében Törökország katonai erővel avatkozott be, hadserege azóta sem hagyta el a szigetet. Fél évszázad múltán sincs sokkal közelebb a konfliktus rendezése, de legalább a fegyveres összecsapásokra kisebb az esély. Az évforduló alkalmából Ersin Tatarral, az Észak-Ciprusi Török Köztársaság elnökével beszélgettünk.
– Tizennégy éves volt, mikor 1974-ben a görög katonai junta támogatásával puccsot hajtottak végre Cipruson, mire Törökország katonai erővel avatkozott be a török lakosság védelmében. Emlékszik még arra a napra?
– Természetesen jól emlékszem, mi történt azon az izgalmas napon. Eltávolították a hatalomból III. Makariosz ciprusi elnököt, de a valódi céljuk az volt, hogy egyesítsék a szigetet Görögországgal. A görögök és a görög ciprióták régóta dédelgetett álma, hogy uralják az Égei-tenger teljes szigetvilágát, és egy nagy görög birodalmat építsenek. Ezért is hívják Ciprust a 13. szigetnek. Csakhogy kudarcot vallottak. A puccs óriási hiba volt, mert semmibe vette az alkotmányt, amely lehetővé tette az úgynevezett garantőr hatalmaknak (Nagy-Britannia, Görögország és Törökország), hogy beavatkozzanak. Törökország pedig nem habozott közbelépni, hogy békét teremtsen. Máig emlékszem, hogy mi, fiatalok, illetve a gyerekek, nők és idősek micsoda örömmel fogadtuk az életünk és földünk megmentésére érkező török hadsereget.
– Élnek még a sebek, jelent ez még valamit a mai török ciprióta ifjúságnak?
– Kétségtelen, hogy ők mindezt már inkább tanulmányaikból, a könyvekből ismerik. Nem csoda, hogy Ciprus jövőjének kérdése nekik már mást jelent, őket inkább az Európai Unió, illetve a gazdasági nehézségek foglalkoztatják. Nehezebb őket bevonni, de ettől még igyekszünk megértetni velük, hogy mennyire fontos Ciprus, és hogy a fenntartható béke csak Törökországgal, a térség legerősebb hatalmával teremthető meg.
– Ciprusra legfeljebb befagyott konfliktusként szoktunk gondolni – de az elmúlt évek eseményei például Hegyi-Karabahban vagy Ukrajnában bizonyították, hogy ezek gyorsan „kiolvadnak”. Mi történne, ha a török hadsereg kivonulna, elképzelhető egy újabb fegyveres összecsapás?
– Ebbe bele sem merek gondolni! Ha a török hadsereg kivonulna, másnap reggel a nyakunkon lennének a görög ciprióták! És higgye el, a harc véresebb lenne, mint 1974-ben!
A feldolgozóipar és a szolgáltatások is visszaestek.
Törökországban augusztusban az előző havi 94,4 pontról 93,1 pontra, 2020 júliusa óta a legalacsonyabbra esett a gazdasági bizalmi index a török statisztikai hivatal (Türkiye Istatistik Kurumu – TÜIK) által csütörtökön közzétett adatok szerint.
Az index április óta fokozatos romlást mutat. A török statisztikai hivatal közleménye szerint az alindexek közül a fogyasztói bizalmi mutató havi szinten 0,6 százalékkal, 76,4 pontra javult, a feldolgozóipar bizalmi indexe 0,7 százalékkal, 98,0 pontra gyengült, a szolgáltatóipari mutató 2,0 százalékkal, 111,8 pontra esett, miközben a kiskereskedelmi bizalmi index 0,8 százalékkal, 107,9 pontra emelkedett, az építőipari bizalmi index pedig ugyancsak havi bázison 1,1 százalékkal, 88,0 pontra javult augusztusban.
A török statisztikai hivatal által közzétett gazdasági bizalmi index 0 és 200 közötti értéket vehet fel. Az index 100 pont alatti értéke pesszimista kilátásokat jelez az általános gazdasági helyzettel kapcsolatban, 100 pont feletti értéke pedig optimista várakozásokat tükröz.
A magyar férfi röplabda-válogatott három szettben kikapott a törököktől az Európa-bajnoki selejtezősorozat csütörtöki játéknapján Ankarában.
A magyarok annak a tudatában léptek pályára Ankarában a csoportfavorit törökök ellen, hogy szinte csak akkor marad reális esélyük az Eb-szereplés kivívására, ha bravúrt érnek el. Az európai ranglistán nyolcadik házigazdák is javítani szerettek volna, ugyanis múlt vasárnap nagy meglepetésre 3-0-ra kikaptak Dániában.
A kontinentális rangsorban 28. magyar együttes az előzetes erőviszonyoknak megfelelően az egész mérkőzésen alárendelt szerepet játszott: az első játszmában úgy jutott 11 pontig, hogy abból mindössze hatot szerzett önerőből, ezzel szemben a hazaiak legnagyobb sztárja, Adis Lagumdzija egymaga tartott ugyanennyinél a játékrész végén.
A harmadik szettre Nagy Péter cserélt, Bibók Balázs helyén Varga Péter kezdett, csapata pedig ekkor nyújtotta a legjobb teljesítményt, ugyanis sokáig nem nőtt nagyra a lemaradása. A vendéglátók 14-13 után aztán ritmust váltottak, pillanatok alatt elhúztak riválisuktól, s 70 perc alatt lezárták az egyoldalú összecsapást.
A találkozó legeredményesebb játékosa Bülbül volt 15 ponttal, a magyaroktól Varga és Boldizsár Péter egyaránt öt pontig jutott.
A selejtező jövőre folytatódik, a magyarok augusztusban a törököket fogadják, majd a dánokhoz látogatnak.
A hét háromcsapatos csoportból az elsők mellett az öt legjobb második jut ki a 2026-os, bolgár, finn, olasz és román közös rendezésű Eb-re.
A második felvonásban annak ellenére is csak tíz pontra futotta a vendégek erejéből, hogy a házigazdák támadási hatékonysága alaposan visszaesett. A magyarok ugyanakkor kilenc ki nem kényszerített hibával is segítették a török válogatottat, amelyben Lagumdzija mellett a center Bedirhan Bülbül is ponterősen röplabdázott.
![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
