Törökország még akár pórul is járhat Erdogan hintapolitikájával

Törökország lehet az első olyan tagja a Kína és Oroszország által dominált, a nyugati szervezetek alternatívájának szánt BRICS+-szövetségnek, amelyik miközben tagja az egyik legfontosabb nyugati intézménynek, a NATO-nak is, valamint elméletben az Európai Unió tagjává is szeretne válni. De mi lehet Törökország célja? Nyugat helyett immáron Kelet része lenne a Recep Tayyip Erdogan vezette ország?
Vlagyimir Putyin orosz elnök külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov még szeptember 4-én jelentette be, hogy Törökország formálisan is be fogja nyújtani csatlakozási kérelmét az alapítóországok kezdőbetűi miatt BRICS-nek nevezett államközi intézménybe, amit később a török külügyminisztérium is megerősített.
Bár a török elnök, Recep Tayyip Erdogan és a török diplomaták szerint a lépéssel Ankara célja nem a Nyugat Keletre való lecserélése, hanem épp ellenkezőleg, a két világ közti kapcsolatot szeretnék közvetítőként erősíteni, a nyugati országok közül többen így is kétkedve fogadták a hírt – még ha nem is hivatalos csatornákon.
Az elmúlt években ugyanis a globális Dél és Kelet több országát összefogó államközi együttműködést Kína geopolitikai célokra is fel akarja használni. Az alapítóországok, Brazília, Oroszország, India, Kína, valamint Dél-Afrika közötti kereskedelem és gazdasági együttműködés elősegítésére létrehozott szervezet azóta már hivatalosan is a nyugati országok által teremtett nemzetközi viszonyokat szeretné megreformálni.
Kiegészíteni vagy kihívni a nyugati hegemóniát?
Hogy megértsük, Erdogan miért döntött úgy, hogy benyújtja tagsági kérelmét a története során idén először új tagállamokat is köszöntő államközi szervezetbe, először azt kell megértenünk, mi is az a BRICS.
A BRICS még 2001-ben született meg papíron, amikor a Goldman Sachs közgazdásza elemzésében arra jutott, hogy 2050-re az akkor még gyorsan növekvő gazdaságoknak számító Brazília, Oroszország, India és Kína fogja uralni a világgazdaságot.
A Goldman Sachs közgazdásza nem tévedett. Míg a BRICS-országok 2001-ben még a világ összes GDP-jének csupán a 8 százalékát termelték, manapság már 26 százalékát, miközben ez idő alatt a legfejlettebb nyugati gazdaságokat és az Európai Uniót tömörítő G7-ek világpiaci hozzájárulása 65 százalékról 43 százalékra esett vissza. Emellett a gazdasági növekedés egyik motorjának számító populáció tekintetében is a BRICS áll jobban: a világ populációjának 40 százaléka az öt alapítóországban él, míg a G7-ek a világ populációjának 10 százalékát adják.
Forrás: index.hu
Brand Finance: a török Migros Ticaret Európa legerősebb élelmiszer-kereskedelmi márkája

A Brand Finance és az ESM: European Supermarket Magazine Európa legerősebb élelmiszer-kereskedőit rangsorolta és legelső jelentésében a török Migros Ticaret-et találta a legjobbnak.
Az Európa élelmiszer-kiskereskedőit a Brand Strength Index (BSI), azaz az márkaerősség index alapján sorba állító jelentés az ESM European Grocery Report kiadványának leutóbbi kiadásában jelent meg.
Az egyes kiskereskedők BSI-pontszámának meghatározásához a Brand Finance a márkák teljesítményének a versenytársakéhoz viszonyított hatékonyságát bizonyos nem kézzelfogható mérőszámok tekintetében vizsgálja. A márka erejét az ISO 20671 szabványnak megfelelő eljárás keretében értékeli figyelemmel a marketingbefektetésekre, az érintettek hozzájárulásának arányosságára és ezek üzleti teljesítményre gyakorolt hatására. A felhasznált adatok a Brand Finance saját piackutatási programjából és nyilvánosan elérhető forrásokból származnak.
Minden egyes márkához egy márkaerősség-index (BSI) pontszámot rendelnek 100-as skálán, amelyet a márkaérték számításakor is figyelembe vesznek. A pontszám alapján minden egyes márka egy AAA+-ig terjedő márkaminősítést kap, a hitelminősítéshez hasonló formában.
Az élen a Migros Ticaret végzett
Az élen a Törökországban több mint 3500 üzletet üzemeltető, isztambuli székhelyű Migros Ticaret végzett 90,1 BSI pontszámmal, AAA+ minősítéssel, 9,0 hűségpontszámmal és 9,8 reputációs pontszámmal.
A második helyen a svéd ICA kiskereskedő 86,3 BSI pontszámot ért el, épp csak, hogy megelőzve a harmadik helyen álló holland Albert Heijnt a maga 86,1 BSI pontszámával.
A 10 legerősebb európai élelmiszer-kiskereskedő
Migros Ticaret (Törökország) BSI index: 90.1
2. ICA (Svédország) BSI index: 86.3
3. Albert Heijn (Hollandia) BSI index: 86.1
4. Jumbo (Hollandia) BSI index: 84.1
5. Tesco (Egyesült Királyság) BSI index: 83.9
6. E. Leclerc (Franciaország) BSI index: 83.7
7. REWE (Németország) BSI index: 83.5
8. Mercadona (Spanyolország) BSI index: 83.4
9. Edeka (Németország) BSI index: 82.7
10. Kaufland (Németország) BSI index: 82.4
Forrás: trademagazin.hu
BARTÓK NYOMÁBAN – IN THE FOOTSTEPS OF BARTÓK

A Bartók nyomában című dramatizált dokumentumfilm Bartók Béla 1936-os törökországi gyűjtőútját járja végig Isztambultól Adanáig, mely gyűjtőút során világossá vált, hogy a török és a magyar népzene között olyan hasonlóságok vannak, amelyek gyökereinkig nyúlnak vissza.
Premier
2024. 09. 10. | 19:00
URÁNIA TEREM
2024. 09. 13. | 21:00
BÉKE TEREM
Forrás: jegy.cinefest.hu
ÉLET / HAYAT

Hicran megszökik otthonról, amikor apja eljegyzésre kényszeríti Rızával. Rıza, aki azt hiszi, hogy Hicran nem akar vele lenni, eleinte nem törődik vele. Ám amikor ez kezdi zavarni, úgy dönt, szembeszáll a helyzettel és hosszasan keresi őt Isztambulban.
Forrás: jegy.cinefest.hu
NAPFOGYATKOZÁS

A 2020-as tokiói olimpiára sosem látott történelmi sikerrel kvalifikálta magát öt török tornász, majd váratlan fordulat következett be: a COVID-19 miatt elhalasztották a versenyt. Egész eddigi életükben az olimpiai álmot kergették, így elszántan készülnek továbbra is, hogy megszerezzék Törökország történetének első tornász olimpiai érmét.
2024. 09. 09. | 19:00
URÁNIA TEREM
2024. 09. 10. | 21:00
BÉKE TEREM
Forrás: jegy.cinefest.hu

◖ Magyar és török régizene a 16-17. századból ◗
Küzdelmes, és azóta is determináló 150 év volt hazánk számára a török hódoltság kora, a magyar-török együttélés időszaka. Ennek ellenére letagadhatatlan, hogy ebben a korszakban számos kulturális hatás érte a magyarságot. A 16., 17., és 18. század mind magyar, mind török oldalon igen gazdag zenei emlékekben, régizenei forrásokban.
A Magyar Zene Háza koncerttermében október 27-én képet kaphatunk arról, milyen dallamok szólhattak a három részre szakadt Magyarország fejedelmi udvaraiban és milyen muzsika szórakoztatta ezzel egy időben az isztambuli Fényességes Porta népét. Közzenei kalandozás a török hódoltság korában, a tradicionális és a régizene határterületén a török Derya Türkan Ensemble és a hazai Bacchus Consort közreműködésével.
=========================
◖ Derya Türkan Ensemble ◗
A Derya Türkan Ensemble egy török régizenei, tradicionáliszenei trió, amelyben a névadón kívül – aki kamándzsán játszik – szerepel még Serkan Mesut Halili kanunos és Özata Ayan török tamburás, és amely ezen a koncerten kiegészül egy vendéggel, Dilek Türkan énekessel is. Derya Türkan muzsikál a már a Zene Házában is járt Küdsi Ergüner formációjában is (van közös albumuk is), de emellett számos másik együttessel, alkalmi közreműködéssel vívta ki a figyelmet. Többször játszott például Jordi Savall-lal, annak lemezein és koncertjein is. Híres zenekara még a Incesaz nevű együttes, amellyel klasszikus török zenét játszanak. A nevét viselő Derya Türkan Ensemble-ben a régi zenei hagyományokat is felelevenítik, így tesznek ezen a koncerten is, amelyen Dimitri Cantemir, „az isztambuli herceg” zenéjét elevenítik fel. Cantemir a 17. és 18. század fordulóján élt, a mai Moldova és Románia területéről származik, és amellett, hogy politikailag is fontos figura volt, a zenei életben is jelentős szerepet töltött be. Zenéjét a keleti és a nyugati kultúrák összeházasítása jellemezte.
A Derya Türkan Ensemble Cantemir válogatott darabjait mutatja be, valamint a 17. századi bogdani vajdaság vidékének népdalait, megismertetve ezáltal zenéjének egyetemes nyelvét. Miután egy ideig Isztambulban élt, Cantemir tanulmányozta az Oszmán Birodalom zenei hagyományait is, és bevezette ezt a hagyományt Európába. A keleti és a nyugati zene fúziója kiemelkedő jellemzője Cantemir szerzeményeinek. Műveiben jelentős szerepet kapnak az oszmán zene által ihletett motívumok és dallamok. A koncert során olyan hangszerek, mint a kanun, a kamándzsá és a török tambura, az isztambuli zene kiemelkedő hangszerei keltik életre Cantemir szerzeményeit és a moldovai népzenét. Dilek Türkan vendégművész a 17. században komponált dalokat ad elő.
=========================
◖ Bacchus Consort ◗
A Bacchus Consort 2014-ben alakult, repertoárján főként késő reneszánsz és kora barokk zenék szerepelnek. A jó borok és ízletes fogások mellett az élőzene is elengedhetetlen része volt a korabeli vigadalmaknak, közösségi eseményeknek. „Ezért is választottuk zenekarunk névadójának az ókori boristent. Műsoraink egyedülállónak számítanak Magyarországon: szórakoztató zene a tavernák dalaitól az arisztokrácia körében elterjedt udvari muzsikáig. Különös figyelmet fordítunk azokra a művekre, amelyekben a barokk zene ötvöződött népzenei hatásokkal.” Tematikus koncertek formájában hozzák közel a hallgatósághoz különböző népek régizenei hangzásvilágát. Így fellépéseik azok számára is élményt nyújtanak, akik nem annyira nyitottak a komolyzenére. A reneszánsz és a barokk kor profánsága mellett az élet állandó része volt a szakralitás. Ez a gondolkodásmód is megjelenik együttes profiljában.
=========================
Helyszín: Magyar Zene Háza, Koncertterem
Időpont: 2024. október 27. 19:30
Forrás: facebook