2025. augusztus 14.
Türkinfo Blog Oldal 83

José Mourinho csapata zseniális videóval jelentette be a sztárfocista érkezését

Kép forrása: X

A török élvonalbeli labdarúgó-bajnokságban szereplő Fenerbahce a hivatalos oldalán jelentette be, hogy kölcsönben megszerezte az olasz Juventus szerb sztárját, Filip Koszticsot. José Mourinho csapata zsenális videóval tudatta a világgal, hogy megszerezte a 31 éves balszélsőt.

Az éjszaka folyamán vált hivatalossá, hogy a török Fenerbahce kölcsönben megszerezte a Juventus szerb sztárját, Filip Koszticsot.

Zseniális videóban mutatták be Filip Koszticsot

A 31 éves focista nagyon boldog, hogy az isztambuli klubnál folytathatja a pályafutását.

„Nagyon boldog vagyok, hogy itt lehetek. Hihetetlenül izgatott vagyok, és alig várom, hogy a csapattársaimmal legyek. Őszintén szólva, az első naptól kezdve a Fenerbahcéhoz akartam kerülni.

Fontos volt számomra, hogy Dusan Tadics és José Mourinho itt van. Tadics az egyik legjobb barátom, már régóta együtt játszunk a válogatottban, így nagyon boldog vagyok, ezt a Fenerbahcéban is megtehetem majd. Nagy öröm lesz számomra José Mourinhóval dolgozni. A világ egyik legjobb edzője.

Remélem, sikerül együtt nyernünk valamit, a legjobb tudásomat fogom hozni, mindent megteszek majd a klubért és a szurkolókért” – mondta a klubnak adott első interjújában Kosztics.

A Fenerbahce nem mindennapi videóban mutatta be a játékost, tólzás nélkül állítható, hogy ilyen „leleplezésel” nem gyakran találkozni a labdarúgás világában.

Forrás és a videó: www.origo.hu

Itthon még kóstolható a különleges török csemege, amit hazájában 2008-ban betiltottak

Kép forrása: commons.wikimedia.org

Több órán át készül a legendás török étel, amit négyezer éve a kényszer szült, ma viszont valóságos kultusz övezi.

A török konyha fűszeres, ínyenc fogásai között is az egyik legkülönlegesebb a çiğ köfte. Ez a köftének, vagyis a török fasírtnak az egyik változata, amit a hagyomány szerint nyersen, előételként fogyasztanak. Érdekesség, hogy emiatt Törökországban 2008-ban betiltották az éttermi felszolgálását, miután a nyers hús tömeges fertőzést okozott. Azóta az utcai árusoknál és bódékban a bulguros-zöldséges vegán változat kapható – írja a BBC.

A çiğ köfte tükörfordításban nyers fasírtot jelent, hagyományosan darált marha és bárány keverékével, bulgurral, valamint zöldfűszerekkel készül. A legenda szerint az ételt először a kelet-törökországi Şanlıurfa városában készítették – kényszerből. A monda Nimród mezopotámiai király idejére nyúlik vissza: a királynak nem tetszett, hogy a városba látogató egyistenhívő Ábrahám nem hajolt meg a bálványok előtt, ezért máglyahalálra ítélte. A király minden fát kivágatott a környéken, így elfogyott a tűzifa. Egy vadász felesége a vacsorára szánt nyers szarvashúst sütés híján összekeverte bulgurral, növényekkel és fűszerekkel, majd nyersen tálalta.
A török étel, aminek a készítése a plafonon fejeződik be

Törökországban gyakran összegyűlnek egymásnál a szomszédok, hogy közösen teázzanak, beszélgessenek és élő zenére vacsorázzanak. A sıra gecesinek nevezett esemény egyik kihagyhatatlan fogása a çiğ köfte, melyet mindig nagy gonddal készít el a szakács. A nyers fasírtot akár több órán át kell folyamatosan dagasztani, mivel ez idő alatt válik tökéletesen egyneművé. (Elterjedt legenda, hogy létezik egy török szokás, miszerint a szakács dagasztás közben a plafonra dob egy darab nyers húst és ha az megtapad, azt jelenti, hogy elkészült.)

A çiğ köfte készítése során figyelni kell rá, hogy magas minőségű, friss, zsírtól és ínaktól mentes legyen a hús. A legszigorúbb receptek szerint csak házilag termesztett zöldségek és fűszernövények használhatók, mivel ezek teljesen más ízt kölcsönöznek a köftének, mint a bolti változatok.

Budapesten is megkóstolható néhány autentikus török étteremben a különleges előétel. A belvárosban található Türkizben a hagyományos, nyers húsos köftét szolgálják fel, a vegetáriánus változatát pedig a Váci úti Boğaziçi étteremben tálalják meze formájában, azaz étvágygerjesztő, apróbb falatként.

Forrás: vince.hu

Magyarországon még sosem látott török leletekre bukkantak – 5 könyv a török-korról

Kép forrása: hu.wikipedia.org

Az I. Szulejmán szultán mauzóleuma körül a nyáron újraindult régészeti munka során Magyarországon korábban még sosem feltárt, a középkori török elit körében használatos aranyozott evőeszközöket találtak a szakemberek. 5 könyvet ajánlunk, amiből megismerheted az Oszmán Birodalom történetét.

Mintha csak a Hunyadi-sorozat nemrégiben közzétett előzetesével hangolták volna össze a hírt, hétvégén izgalmas új leletanyagról számolt be a Szulejmán, török szultán mauzóleuma körül zajló kutatás vezetője.
Egy jelentős település romjai

Pap Norbert, a PTE történetiföldrajz-professzora a Zrínyi-napok keretében tartott rendezvényen felidézte, hogy már 2013-ban elkezdődött a környéken a szulejmáni sírkomplexum felkutatása, melyet 1903 óta hiába kerestek a kutatók.

A helyszínt 2014-ben sikerült azonosítani, 2015-ben pedig feltárták a türbe épületének, később a mellette álló dzsáminak, a halveti dervisek kolostorának maradványait, illetve a zarándokszállás, a katonai barakk és a palánkerődítmény romjait is sikerült fellelni.

Már a vizsgálatok korábbi szakaszában kiderült, hogy az 1573-76 között épült komplexum és erőd környezetében a későbbiekben egy jelentős városias település épült fel, amelynek lakói feltehetően a Balkánról érkező muszlim és keresztény telepesek voltak.

Értékes, ritka darabok

Az újabb vizsgálatok azzal a céllal indultak a nyáron, hogy meghatározzák az egykori oszmán település kiterjedését, szerkezetét, jellegét.

A kutatások azt mutatják, hogy a szulejmáni sírkomplexum körül elterülő, a 16. század második felében létrejövő zarándokváros, Turbék a kor viszonyai között igen jelentős, a korabeli Szabadkához, Kecskeméthez mérhető nagyságú, mintegy 70-80 hektáros, laza beépítésű település volt. Valószínűleg egészen a 18. század eleji eltűnéséig álltak az oszmán kori városban a téglából épült épületek, de a törökök kiűzése után az építőanyag-szükségletek miatt elbontották a létesítményeket.

A kutatások során a mindennapi élet számos nyoma került elő, így szép megmunkálású, értékes és ritka darabok, közöttük ékszerek, két arany- és több ezüstpénz is.

Pap Norbert kiemelte: Magyarországon eddig még nem fellelt, inkább csak a birodalmi központra jellemző tárgyak is előkerültek, így asztali étkezőkészlethez tartozó, a korban igen ritka, kifejezetten csak az elit körében használt oszmán evőeszközök maradványai is. Ezek azt mutatják, hogy Turbékon rendszeresen megfordultak az oszmán birodalmi elithez tartozó személyek is.

Folytatás

Forrás: konyvesmagazin.hu

A CineFesten debütált Emre Kavuk török rendező új sci-fije

Kép forrása: Instagram

A Turkish Days válogatást a Törökország és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 100. évfordulója alkalmából szervezték.

Az Egy szebb holnap (Daha Iyi Bir Yarin) című török sci-fi film az öngyilkosság és a szerelem témáját dolgozza fel, melyet vasárnap Emre Kavuk török rendező jelenlétében mutattak be a miskolci CineFest Turkish Days programjában.

Emre Kavuk az MTI-nek adott interjújában örömét fejezte ki, hogy meghívták a filmfesztiválra, és kiemelte, hogy Miskolcon nagyon befogadónak találja a helyi közösséget. A jövőben játszódó filmben a főszereplő, Ozan, miután szerelmi bánatában elhagyja a barátnője, az államtól kér engedélyt az öngyilkosságra. A kérelmezési folyamat közben kiderül, hogy egy Ekin nevű lány szerelmes belé, ezért a kérelmét elutasítják, amit követően Ozan felkeresi a lányt, hogy lebeszélje a szerelméről.

Kavuk elmondta, a film ötlete akkor született meg, amikor elgondolkodott azon, mi történne, ha valaki a valóságban öngyilkosságot kérvényezne egy „életmegszakító központban”. A rendező úgy látja, a mai világban az emberek érzéketlenek mások problémáira, és nem törődnének a döntés súlyával.

Kavuk pesszimista képet fest az emberiség jövőjéről, és úgy véli, ha nem történik egy „nagy felvilágosodás”, az emberek még érzéketlenebbé válhatnak. A rendező hangsúlyozta, hogy a film témaválasztásának célja az volt, hogy segítsen azoknak az embereknek, akik az öngyilkosság gondolatával küzdenek. Hisz abban, hogy a művészet, különösen a filmek, támogatást nyújthatnak ezeknek az embereknek.

Az Egy szebb holnap vizuális világát élénk, színes képek jellemzik, amelyek ellentétben állnak a film tragikus központi témájával. Kavuk elmondása szerint mindig elveti az első ötletét, és annak inverz verzióját valósítja meg. Kezdetben sötét világot képzelt el, de végül színes és pozitív környezetben helyezte el a három főszereplőt, akiknek egyedül van nevük a filmben.

Folytatás

Forrás: mizumiskolc.hu

Ez durva: elárasztják ezek az országok paradicsommal Európát

Kép forrása: www.pxfuel.com

A 2015-ös év óta először csökkent az uniós tagállamok által Marokkóból behozott paradicsom volumene, Törökország viszont növelte eladásait. Az Európai Bizottság adatai szerint az uniós tagállamok marokkói paradicsomimportja a 2023 szeptembere és 2024 májusa közötti időszakban 6,8%-kal csökkent az egy évvel korábbi azonos időszak számaihoz képest.

A Bizottság szerint az EU belső piaci importja 1,37 millió tonna volt, ami 5,7%-os csökkenés az egy évvel korábbi adatokhoz képest, és 9,6%-kal marad el az előző öt év átlagától. A harmadik országokból származó paradicsom behozatala a 705 ezer tonnás mennyiséget érte el, ami ugyan 5,9%-kal kevesebb az előző évinél, de 13,4%-kal több az előző öt év átlagánál. A 2023/2024-es szezonban Marokkó továbbra is az EU fő paradicsom-beszállítója volt 464 ezer tonnával, a második helyen Törökország (191 ezer tonna), a harmadikon pedig Tunézia (24 ezer tonna) állt – írja a FruitVeb.

Az Európai Unió Marokkóból származó paradicsomimportja 6,8%-kal, 499-ről 464 ezer tonnára csökkent. Ezzel szemben a Törökországból származó behozatal az ötéves átlaghoz képest 40,4%-kal, a Tunéziából származó behozatal pedig az előző évhez képest 5,8%-kal, az ötéves átlaghoz képest pedig 37,1%-kal nőtt.

Forrás: www.agrarszektor.hu

Bursanin Mermer Taslari

Ayvalık – Edremit – Cunda Yemek Turu

Rohamoznak a török cégek Moszkvában, és nyernek is

Fotó: Pixabay

A nyugati márkák kivonulása Oroszországból fellendítette a török textilipart.

A török ruházati iparnak mindig nagyobb tekintélye volt a világpiacon, mint a bérmunkában úttörő ázsiai országoknak, leginkább Kínának vagy Bangladeshnek. Eddig is virágzó ágazat volt Törökországban a textilek és ruhafélék gyártása, – évszázadok óta nagy hagyománya van ott ennek – két és fél éve pedig, ahogy a nyugati márkák kivonultak Oroszországból, megduplázódott az oda irányuló törökországi cikkek exportja.
Legyen a neve „angolos”

Kezdik megtanulni az oroszok a török ruhamárkák nevét. Ezek egyfajta eszperente fantáziaszavak, okosan, hiszen a török nyelv sem tartozik a könnyen megtanulhatók közé, és rangja még mindig annak van Oroszországban, ami „nyugati”, illetve annak hangzik.

A törökországi ruházati cikkek, kiegészítők és cipők gyártói és kereskedői profitálnak legtöbbet a nyugati világmárkák eltűnéséből – mutat rá a Kommerszant nevű orosz napilap. Nyugatit mondunk, bár a vezető fast fashion cégek már régen globalizáltak, a tulajdonosi összetételben a világ minden nemzete képviselteti magát, maguk a holmik pedig jórészt Ázsiában készülnek, az ottani olcsó munkabér miatt.

Megkétszereződött a török üzletek jelenléte

Az orosz piaci elemzők megállapították, hogy a közelmúltban megkétszereződött a török ruházati márkák jelenléte az Orosz Föderációban. A török ​​gyártók a 2000-es évek elejétől kiemelkedően aktívak voltak itt, de a terjeszkedés idővel alább hagyott, mert nem tudtak ellenállni a nyugati láncok nyomásának. A háború kitörésével, „váratlan szerencse” érte őket, hiszen hirtelen megnövekedett áruik iránt az orosz kiskereskedők érdeklődése.

Az idei év végére 24-re nő az Oroszországban jelen lévő, de törökországi székhelyű divatmárkák száma, míg két évvel ezelőtt ez csak 11 volt, írja a lap.

Akkor az orosz üzletekben debütáló öt új külföldi divatmárka közül négy volt török, 2023-ban további nyolc lánc érkezett, köztük a Club, a NetWork, a Mudo és az Oxxo. Ezt a tendenciát igazolják a Fashion Consulting Group (FCG) adatai is, amelyek szerint 2022-2023-ban a 27, az orosz piacon újnak számító külföldi kiskereskedelmi cég 26 százaléka Törökországból, további 23 százaléka Kínából származott.

Az oroszországi bevásárlóközpontok szövetségének alelnöke, Pável Julin szerint már ezt megelőzően is széles körben képviseltették magukat a törökök, közte például az LC Waikiki, a Collin, a DeFacto, a Koton, amelyek változatlanul aktívan terjeszkednek – olvasható az FCG jelentésében.

Folytatás

Forrás: privatbankar.hu

Irgalmatlan vitát robbantott ki az Index cikke

Kép forrása: ddnp.hu

Nagy port kavart a tudományos életben az a felfedezés, amit a Pécsi Tudományegyetem kutatói a közelmúltban elsőként az Indexen közöltek, olyan eredményre jutottak, amely alapjában segít megérteni mindazt, amit eddig a magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseményéről tudtunk, hittünk. A kutatócsoport vezetői, Fodor Pál és Pap Norbert elmondták, hogy a mohácsi csata helyszínén egy másik korszak összecsapásának tárgyi emlékei találhatók. „Igen, volt ott egy törökellenes »mohácsi« csata, de nem 1526-ban, hanem jóval később, 1687-ben.” Egy másik kutatócsoport tiltakozik. Bertók Gábor, a pécsi Janus Pannonius Múzeum igazgatója, a Mohács 500 csatatérkutató programjának vezetője szerint az eddig feltárt két sír napra pontosan keltezhető. „A csata utáni második nap keletkeztek, amelyben a lövedékeket megtaláltuk, innentől kezdve nem mondhatjuk, hogy ez a lövedéktípus 1526-ban nem létezett.” Németh Balázs hadtörténész, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem oktatója úgy véli, hogy a másik kutatócsoport úgy görbíti a teret, ahogy neki tetszik.

„Szerencsétlen Józsi bácsi, nem tud védekezni, miközben tényleg jó úton járt” – mondta az Indexnek Németh Balázs, a hadtörténész, fegyvertörténész, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem oktatója a 2021-ben, 94. életévében meghalt Szűcs Józsefről, aki fiatal korától mintegy 50 éven át a mohácsi csata nyomait kereste. Szűcs József lokálpatrióta tevékenységéért elnyerte Mohács díszpolgári címét, valamint halála előtt néhány évvel honvédelmi miniszteri elismerésben is részesült.

A hadtörténész Bertók Gábor régésszel, a pécsi Janus Pannonius Múzeum igazgatójával, a múzeum Mohács 500 csatatérkutató programjának vezetőjével és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatójával együtt Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem földrajzprofesszorának szavaira reagált, aki korábban lapunknak egyebek mellett arról beszélt, hogy szerinte a Kádár-rendszer „keze” erőteljesen rajta hagyta nyomát a mai Mohács-képen.

„Kellett egy munkás, egy népi hős, akit fel lehetett mutatni a közvéleménynek. A népszerűsítésre Szűcs Józsefet választották ki, és bemutatták, hogy a sátorhelyi tömegsírokat és a szerinte Majsnál fekvő csatateret egy hat osztályt végzett, paraszti származású munkásember találta meg. Ebből azonban semmi sem volt igaz. Szűcs semmilyen, ezeket alátámasztó bizonyítékot nem talált. Amiket állított, nem igaz, teljes téveszme.”

Folytatás

Forrás: index.hu

Varga Kevin visszatért Törökországba

Kép forrása: archiv.dvsc.hu

A török másodosztályban szereplő Ankaragücühöz szerződött a 13-szoros magyar válogatott Varga Kevin.

A török klub tájékoztatása szerint kétéves szerződés kötött a 28 éves magyar támadóval, aki legutóbb a Sepsi OSK csapatában futballozott, amelytől bizonyos szabályok megszegése miatt volt kénytelen távozni a múlt héten, egy másik válogatot játékossal, Kecskés Ákossal egyetemben.

A profi pályafutását Debrecenben kezdő Vargának nem lesz ismeretlen a török közeg, hiszen korábban megfordult már a Kasimpasa és a Hatayspor együttesénél, összesen 62 meccsen lépett pályára az élvonalban.

A 114 éves fennállását épp a napokban ünneplő klub egyszeres török bajnok és kétszeres kupagyőztes, a jelenleg zajló idényben négy fordulót követően hat megszerzett pontjával a nyolcadik helyen áll.

Forrás: m4sport.hu

1...828384...1 414Page 83 of 1 414
16,474FansLike
639FollowersFollow
© Turkinfo.hu 2020