![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
Régi ismerős vezeti a BL-nyolcaddöntők rangadóját
A török Cüneyt Cakir lesz a játékvezetője a Chelsea – Barcelona BL-nyolcaddöntő mérkőzésnek kedden este.
Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) hivatalos honlapjának tájékoztatása szerint a 41 éves török bíró vezeti a BL-nyolcaddöntő egyik rangadóját, a Chelsea – Barcelona párharcot.
A spori mindkét csapatnak ismerős lehet, hiszen korábban a 2011-12-es szezonban ő vezette a Barcelona – Chelsea (2-2) elődöntőt, ami után a londoniak jutottak be a müncheni fináléba. Az ominózus mérkőzéshez hozzátartozik, hogy a vendégek csapatkapitánya, John Terry már a 37. percben a kiállítás sorsára jutott.
Cakir idén már dirigálhatott a Chelsea-nek, akkor a londoniak az Atlético Madridot verték az utolsó percekben 2-1-re a Wanda Metropolitano Stadionban. A török játékvezető közreműködésével a katalánok jó statisztikával rendelkeznek, négy győzelem és egy döntetlen a mérlegük.
A kedd esti, Chelsea-Barcelona találkozó 20.45-kor kezdődik.
Forrás: www.csakfoci.hu
Arif Erdem Ocak At The Painters Palace
Arif Ocak is yet another musician who is quintessential of the Budapest music scene. He boasts experimental guitar techniques, undeniable rhythm, and songs that one can’t help but get lost in. Allow this visionary to weave you into his tapestry of scenery and wonder. Don’t miss out on the chance to hear his flawless sounds at our humble den.
500 HUF
7pm Start
Arif Ocak egyike azon zeneszeknek akikrol nyugodtan allithatjuk hogy alapveto eleme a budapesti zenei eletnek. Olyan Kiserletezos gitartechnikaval es , tagadhatatlan ritmuserzekkel dicsekedhet amik olyan dalokban robbannak amikben nem lehet nem elveszni. Engedd magadat ezen zenei látnoknak, hogy belefonjon az ő elragadó világának tájaiba és csodáiba. Ragadd meg az alkalmat, hogy a kifogástalan hangját hallhassad a mi szerény hajlékunkban!
beugró: 500 HUF
kezdés : 19.00
2018. március 3., 19:30–21:30
Painters Palace, 19 Brody Sandor, Budapest
Forrás: facebook.com
Ismét átvariálja hétköznap esti kínálatát az RTL Klub
Szerdánként maradnak a Szulejmán premier epizódjai.
Ismét átvariálja hétköznap esti kínálatát az RTL Klub
Kis túlzással, tavaly október vége óta A Fal és A Piramis dominálják a hazai tévés piacról szóló híreket. Idén év elején pedig két téma, utóbbi nézettségi sikere és ennek következményeként az RTL Klub műsorváltozásai kerültek a középpontba. Február elején volt a legutóbbi váltás, és most ismét alakítanak az esti kínálaton.
Február 5-én indult A Fal az RTL Klubon, méghozzá egy időben a TV2-n hetek óta nagy sikerrel futó A Piramissal. Az első nap Sebestyén Balázs műsora nyert, és másnap is remekelt az RTL Klub, a Stohl András vezette vetélkedő azonban fokozatosan erősödve átugrotta a falat és a helyzet a hetedik héten sem változott: ezért lép ismét, idén sokadjára az RTL Klub.
A Fókusz visszakerül a Híradó mögé, így február 19-től kezdődően hétköznap esténként 7 órától lesz látható. Emiatt A Fal fél órával később, 19 óra 35 perctől várja a nézőket az RTL Klubon. Az utóbbi hetek adataiból jól látszott, hogy A Piramis akkor volt igazán erős, amikor a Barátok közt ment ellene. Ezzel a lépéssel vennék el a TV2-s vetélkedő fölényét. De kérdés, a Fókusz mennyire tudja az RTL Klubon tartani a nézőket és nem kerül-e rosszabb helyzetbe a tévéadó.
Forrás: musorvizio.blog.hu
Minek köszönhető a Zeugma Mozaikmúzeum látogatottságának növekedése?
A világ legnagyobb mozaikmúzeuma, a Zeugma Mozaikmúzeum Gaziantep délkeleti részén található. Tavaly közel 170 ezer ember látogatta meg, az előző évhez képest 55 százalékkal többen.
A múzeum egyaránt vonzó célpont mind a külföldiek mind a törökök körében. 2016-ban 108 479 ember látogatta meg a múzeumot, s tavaly a látogatók száma 55 százalékkal nőtt, elérve a 168 740 főt.
A látogatottság növekedése egyértelműen a Gaziantep szimbólumává vált A cigánylány nevezetű mozaiknak köszönhető, amely az ősi Zeugma városban való felfedezése óta a látogatók kedvence.
Mehmet Bülent Öztürk tartományi kulturális és idegenforgalmi igazgató a török hírügynökségnek elmondta, hogy a Zeugma Mozaikmúzeum rendkívül fontos a város számára, mivel ritka tárgyakat mutat be. Öztürk szerint a múzeum a város egyik leglátogatottabb színfoltja. „Nagyon örülünk, hogy a múzeumi látogatói szám 55 százalékkal nőtt. Ez nagy fejlődés Gaziantep turizmusának életében” – mondta. Öztürk hozzátette, hogy 2018-ban még több látogatóra számítanak, mint tavaly.
2017-ben a múzeum legnagyobb érdeklődésre számot tartó műtárgya a cigánylánymozaik volt, melynek különlegessége, hogy bárhonnan is nézünk a lány szemeibe, azokkal mindenhová követ minket. „Ez a lányalak mind Gaziantep, mind Zeugma szimbóluma. A világ minden tájáról csak azért érkeznek ide, hogy láthassák ezt a mozaikot. Az emberek nagyon kíváncsiak rá, ezért számunkra is fontos, hogy minél többen megismerhessék” – tette hozzá Öztürk.
A Zeugma Mozaikmúzeum 30.000 m2-en terül el, és három különböző épületet foglal magába, amelyek öt szemináriumi és konferenciateremmel, közigazgatási egységekkel, könyvtárral és kiállítóterekkel rendelkeznek. A beszámolók szerint a látogatók első kérdése mindig A cigánylány mozaikkal kapcsolatos, mely a múzeum második emeletén található. A múzeum földszintjén a háború istenének szobra, Mars látható az első századból. A bejárati szinten pedig az Eufrátesz folyó partján fellelt villákban feltárt mozaikok vannak. A múzeumban ezenkívül falfestmények is láthatók.
Az ősi római városban, Zeugmában szökőkutak, oszlopok és falak is előkerültek az ásatások során.
Forrás: Hürriyet Daily News
Fordította: Lukcs Eszter – Türkinfo
Megérkezett a Feriha első magyar előzetese
Nemrég elsőként számolhattunk be arról, hogy a TV2 vadonatúj török sorozata a Hazal Kaya és Cagatay Ulusoy főszereplésével készült Feriha lesz. A sorozat a Bosszú vagy szerelem váltásaként lesz látható március 6-tól minden hétköznap, 16 óra 50 perctől a TV2 műsorán. Most pedig meg is érkezett hozzá az első magyar (de még nem szinkronos) előzetes.
Forrás és a videó: musorvizio.blog.hu
Nezihe Muhiddin, a török szüfrazsett
A hivatalnok apától született Nezihe Muhiddin Tepedelengil a 20. század vezető nőjogi aktivistája, aki mozgalmában olyan nevekkel együtt harcolt a nők jogaiért, mint Halide Edip Adıvar vagy Fatma Aliye Topuz.
Az Oszmán Birodalomban a nők kiemelkedő szerepet játszottak, különösen a 16–17. században, amikor a nemesasszonyok egyre inkább előtérbe kerültek nem csak a közügyek, de még a nemzetközi kapcsolatok területén is.
Az első feminista mozgalom mégsem a második köztársaság idején jött létre. Néhány tanult nő jogi aktivistaként kezdett tevékenykedni. Többen közülük előkelő hivatalnokok lányaként – mint például Nezihe Muhiddin Tepedelengil, Halide Edip Adıvar és Fatma Aliye Topuz – álltak be a feminista mozgalomba és hirdették – többek között – a nők öntudatosságának fontosságát. Számos folyóiratot jelentettek meg, melyen keresztül könnyebben jutottak el a női olvasókhoz. Ezenkívül különböző szervezeteket hoztak létre; ezek között az Oszmán Birodalomban elsőként a „Szervezet az oszmán nők jólétéért” elnevezésűt.
Rendkívül visszás, hogy pont a Köztársaság időszaka gátolta az oszmán alkotmányos korszak úttörő feminizmusát, mivel az egypártrendszer védelmezői azt állították, hogy az oszmánok bebörtönözik a nőket az otthonukba. A hivatalos narratíva szerint éppenhogy a Köztársaság korszakában kaptak olyan széleskörű jogokat, mely még a nők választójogát is magában foglalta. Ugyanakkor az is igaz, hogy a nők választójoga inkább tekinthető Mustafa Kemal Atatürk ajándékának, semmint a szüfrazsettek által kivívott és elnyert politikai jognak.
Valójában Nezihe Muhiddin és kortársai alapították meg Női Néppárt néven az első feminista politikai pártot, három hónappal azelőtt, hogy Atatürk és szövetségesei a Török Köztársaságot létrehozták volna. Sajnálatos módon azonban Isztambul kormányzói hivatala nem adott engedélyt a Női Néppártnak a választásokon való részvételre; annak ellenére, hogy minden követelményt teljesítettek és még Atatürk Köztársasági Néppártja (CHP) előtt nyújtották be kérelmüket. Így Nezihe Muhiddin és barátai kénytelenek voltak civil szerveződéssé alakítani pártjukat. Más szóval: ebben az időszakban a női aktivisták első lépéseit épp a CHP kormány állította meg.
1930-ban Nezihe Muhiddin és Suat Derviş csatlakozott a Liberális Köztársaságpárthoz, és elindult a polgármester-választáson. A két női jelölt közül azonban egyik sem jutott be. 1935-ben a rendszer szavazati jogot adott a nőknek, míg Nezihe Muhiddin szerveződésének örökre befellegzett. A kormány feltételezte, hogy ilyen jellegű szervezetre nincs többé szükség és a szerveződést az alapítók, azaz a késő oszmán és a korai republikánus kor nőijogi aktivistáinak tudta nélkül megszüntették
Ki volt Nezihe Muhiddin?
Nezihe Muhiddin Tepedelengil 1889-ben született Isztambulban, Kandilliben Muhiddin Bey, ügyész és Zehra Hanım lányaként. Édesanyja az oszmán hadsereg vezérkari főnökének, Ağa Hüseyin pasának unokája. Egyetlen fiútestvére Faik Muhiddin Adam.
Először a Kandilli Általános Iskolában tanult, majd a szülei magántanárokat alkalmaztak, akik otthon tanították Nezihet. Arabul, perzsául, németül és franciául is tanult magántanulóként. Anyja és unokatestvére, Nakiye, nagy hatással volt európai gondolkodásmóddal és irodalommal kapcsolatos ismereteire. Nakiye volt az első oszmán feminista folyóirat, a Hanımlara Mahsus Gazete (Napi hírek kimondottan hölgyeknek) egyik írója. Feminista cikkeit „Zekiye” álnéven írta, melynek jelentése „okos nő”.
Született aktivista
Nezihe Muhiddin részt vett az édesanyja és Nakiye által szervezett pártokban, ahol felvilágosult nők vitatták meg a női jogi mozgalommal kapcsolatos eszméiket. Nezihe édesanyjával jótékonysági rendezvényeken is részt vett.
Nem sokkal ezután jelentkezett a Kumkapı apácák iskolájába, amely tulajdonképpen a keresztény iskolát és Darülmuallimatot (női tanárképző) ötvözte.
Nem sokat tudunk Nezihe Muhiddin – 1908-as forradalom előtti – életéről. Természettudományt oktatott egy, az Egység és Haladás Bizottság irányítása alatt álló lány-középiskolában, valamint az Oszmán Török Nők Védelmi Szövetségének titkáraként is tevékenykedett. Ezzel egyidőben a Műszaki Főiskola vezető tisztségét is betöltötte. Zongorázni, kötni és idegen nyelvekre tanította a lányokat. Az I. világháború alatt Nezihe Muhiddin kötőműhellyé alakította át az iskolát, ahol diákjaival dolgozott a hadsereg számára. Ő és diákjai sebesült katonákat is ápoltak a helyi elsősegélynyújtó kórházban. 1929-ben a Gaziosmanpaşai fiúközépiskola vezetőjének nevezték ki. Később ebből a beosztásából vonult nyugdíjba.
Nezihe Muhiddin nagyon aktív szakmai életet élt. Külön jelentéseket írt az oktatási minisztérium számára, és számos iskolát irányított; mindemellett külföldi iskolákban is dolgozott.
Kétszer házasodott, és második férjének, Memduh Tepedelengilnek a vezetéknevét vette fel, melyet azonban írott szövegeken soha nem használt. Inkább a „Nezihe Muhiddin”-t részesítette előnyben, amely a lánykori nevének és édesapja nevének az összetételéből jött létre – a hagyományos oszmán névadási szokásnak megfelelően.
A politikai regényíró
Nezihe Muhiddin közismert politikai tevékenységéről. Mindemellett közel 20 kötetnyi valós és kitalált történetet írt meg. Irodalmi munkássága szintén hozzájárult a nőjogi aktivisták mozgalmához. 1911-ben jelentette meg első regényét „Şebab-ı Tebah” (Az elveszett ifjúság) címmel, 1944-ig pedig további regényeket, novellákat és politikai esszéket publikált.
A kritikusok nem tartották nagyra stílusát. Valóban politikai író volt, és mindig a saját eszméit helyezte előtérbe. Gyakran mondogatta: „a nők szabadságának eszménye az én eszményképem” – ez teljes mértékben tükrözi elkötelezettségét.
Az 1930-as választási kudarc és szervezetének megszüntetése után Nezihe nyugodtabb életmódra váltott. Gyakran látogatta bajtársait, Fatma Aliyet, Yaşar Nezihet és Şükufe Nihal Başart, akikkel a feministák legszűkebb körét alkották.
1958. február 10-én halt meg a La Paix kórházban, Isztambulban. Élete és munkássága gyakran kerül szóba a gender-képzést nyújtó egyetemeken. Összegyűjtött művei több kötetben jelentek meg Isztambulban.
Fordította: Lukács Eszter – Türkinfo
Forrás: Daily Sabah
Kıvanç Tatlıtuǧ új mozifilmje a török mozikban
Kıvanç Tatlıtuǧ 5 év kihagyás után, idén tér vissza újra a filmvászonra. Legutóbb a „Pillangó álma” (Kelebeǧin Rüyası) című filmben láthatták a rajongók.
Új filmje a „Gyere fiam” (Hadi Be Oǧlum) 2018. február 16-án került a török mozikba. Törökország egyik legszebb tengerparti városában, Kaşon forgatták. Kıvanç mellett látható még a filmben Büsra Develi (Fi, Çi, Pi) és Alihan Türkdemir (Dolunay – Telihold), ő játssza Kıvanç fiát. A forgatás kezdetén még úgy volt, hogy Tamer Levent is szerepet kap a filmben, de egy összetűzés miatt végül Yucel Ertenre (Kavşak) osztották Türkdemir nagyapjának szerepét.
A film rendezője Bora Egemen, producerei Fırat Doğu Parlak és Koray Şahin.
A történet egy halászról, Aliról szól, aki fiának, Efének szenteli életét. Efe Ali egyetlen gyermeke, aki sokban különbözik a többiektől. Kommunikációs problémái vannak, olyan gyerek, aki nem tud nevetni, játszani vagy reagálni arra, amit hall. Ali megpróbál jobban kötődni fiához, de úgy érzi, egyedül van. Ali legnagyobb vágya, hogy tudja, fia megérti őt. Ezen kívül mindkettőjük életét végigkíséri a fájdalom, amit Ali felesége, Efe pedig édesanyja elvesztése miatt érez.
A mozifilm bemutatója előtt Kıvanç a Sabah című török napilapnak adott interjút:
5 év. Miért ilyen soká láthatjuk új filmben?
A „Pillangó álma” után úgy éreztem, van tehetségem ebben a műfajban is, és itt is szeretném kipróbálni magam. A mozi más, mint egy tévésorozat. Csinálod, amit csinálsz egy sorozatban, egy népszerű műfaj részese leszel. Nem sértődöm meg, de azt gondolom, hogy a mozi más dolog. Ezért is van az, hogy ilyen sok idő eltelt a két film között.
Mostanában miért nem dolgozott más filmekben?
Ajánlottak más filmeket is. Voltak olyanok, amelyekben nem akartam szerepelni, de voltak olyanok is, amelyeket jónak tartottam. A belső hangokra figyeltem, amikor az ajánlatokat kaptam. Elhatároztam, hogy csak olyat vállalok el, amely érdekel.
Mit keres egy filmben?
Olyan valamit kerestem, ami megérint és aktuális a témája. A „Gyere fiam” az a film, amit kerestem. Az apa és fia közti kapcsolatot érdekesnek találtam. Meg is mondom miért. Ez egy olyan szerep, amit még sosem játszottam, annyira érdekes, hogy mindenképpen el akartam játszani. A karakterek, amelyeket idáig játszottam, hősök voltak. Ez a karakter azonban a város, az utca hőse, a nézőkkel azonosul. Az ilyen történeteknek van közönsége az egész világon. Ebben a filmben van egy férfi, aki saját fia hőse. Ezt érdekesnek találtam.
Ön is lesz apa?
Nem szeretek az életemnek ezen részéről beszélni. Egyszer egy újságíró feltette nekem ugyanezt a kérdést, amire én azt válaszoltam: „Ki ne szeretne gyermeket?” Ezek után azt láttam az újságcikkben: „Gyerekek miatt házasodtak össze”. Ez az oka annak, hogy a magánéletemről nem akarok beszélni.
Mi volt az a dolog, ami miatt olyan jól együtt tudott dolgozni Alihan Türkdemirrel, aki a filmben a fiát játssza?
Az együttérzés. Ez egy nagyon erős emberi érzés. Minél jobban megismered ezt az érzés, annál jobb leszel. Ugyan még nem vagyok apa, de jól kijövök a gyerekekkel. 9 unokaöcsém és unokahúgom van, egész nap velük lógok, sosem unatkozom mellettük.
Feridun Duzagach saját magát alakítja, én Ali Kaptant, vannak jeleneteim vele, nagyon izgatott voltam, és meséltem neki a kalandomról. Feridun Duzagach azt mondta: „A filmforgatás leírhatatlan volt, nagyon köszönöm.”
Az élet kellemes dolog
A színészet is egy szakma, ahol az embernek minden egyes nap le kell győznie önmagát. Minden nap tanulok, még most is. Mivel 6 napot dolgozom egy héten, nincs sok szabadidőm. Ennyi idősen az élet adott nekem egy új lehetőséget, melyet időről-időre megpróbálok kihasználni. Számomra az élet kellemes dolog. Ez a folyamat feltárja az emberi lelket, ami azt tükrözi, amit el akarsz érni. Úgy gondolom, hogy a folyamat végén minden jobb lesz.
Nem félek a kudarctól
A Tiltott szerelem (Aşk-ı Memnu) nagyon nézett volt, de amikor a Küzey Güney – Tűz és víz (Kuzey Güney), és a Szerelemben, háborúban (Kurt Sevit ve Şura) képernyőre került, esett a nézettsége. Ez egy ciklikus folyamat. Ez a nézettségbeli ugrálás le és fel, engem nem nagyon érdekel, ettől még nem leszek sikeres, vagy épp sikertelen. Lezárva a témát: nem félek a kudarctól.
Forrás: kivanctatlitugnorthamerica.com és imdb.com
Kollár Kata – Türkinfo