2025. augusztus 16.
Türkinfo Blog Oldal 703

Ezen a napon: Törökország első festménykiállítása

A művészet olyan dolog, mely nélkül szürke lenne az életünk, de művészetpártolók nélkül nem nagyon tud létezni. Szerencsére Abdul-Aziz, az Oszmán Birodalom 32. szultánja nagy érdeklődést mutatott a művészetek, különösen a szépírás, a zene és a festészet iránt, sőt maga is rajzolt. Ezért uralkodásának idején jelentős fejlődést mutatott az oszmán festészet.

Abdul-Aziz szultán saját rajza és képe, címe: Serdar Mehmed pasa Temesváron

1863. február 27-én a szultán támogatásával megnyitották az ország első festménykiállítását is, melynek helyszíne az isztambuli lóversenytér (Hippodrom) volt, és 1863. augusztus 1-ig lehetett megtekinteni.

A tárlat a London, Párizs és New York hasonló eseményeinek mintájára megrendezett világkiállítás, a Sergi-i Umumi-i Osmani elnevezésű, több hónapon át tartó rendezvény keretein belül nyílhatott meg. A nagyszabású vásár célja az oszmán gazdaság versenypozíciójának növelése, az országban előállított termékek bemutatása és a gyártási folyamatok problémáinak megtalálása volt.

A világkiállítás helyszínéül az Ahmed szultán dzsámija – ismertebb nevén Kék mecset – előtti lóversenytér szolgált. Az összesen 3.500 négyzetméternyi kiállítóteret 13 részre osztották fel.

A szultán jelentős támogatásával a vásár egyik részén egy festménykiállítás is helyet kapott, mely iránt mind a helyi méltóságok, mind a külföldi újságírók körében óriási érdeklődés mutatkozott. 1863. április 4-én ez az illusztráció jelent meg a tárlatról a L’Univers illustré című francia lapban:

Kiállításra kerültek a Harbiye Mektebi művészeti iskola tanulóinak festményei, külföldi művészek közül pedig Amadeo Preziosi és Giovanni Brindesi képei. A nyitvatartás ideje alatt pedig zenét is játszottak a látogatók szórakoztatására.

Szerdánként és szombatonként csak a hölgyek nézhették meg a tárlatot, mely 5 hónapon át minden nap nyitva tartott. Összesen több mint 150.000 hazai és külföldi látogatója volt.

Forrás: fikriyat.com

Erdem Éva – Türkinfo

Havuçlu dana yahnisi (Sárgarépás borjútokány) – Szegedi Ági

Hozzávalók:

500 g borjúhús (pl. lábszár)
1 közepes fej vöröshagyma
1 nagy gerezd fokhagyma
3 db nagy sárgarépa
4 ek. étolaj
1/2 kk. őrölt pirospaprika
½ kk. őrölt bors
1 kk. őrölt szegfűbors
2 db babérlevél
1 tk. só
1 tk. cukor
2 ek. kukoricakeményítő
2 pohár víz (2 dl-es)

A húst felkockázzuk, a hagymát finomra vágjuk, a fokhagymát összezúzzuk. Meghámozzuk, felkarikázzuk a sárgarépát. Egy fazékban vagy egy nagyobb lábasban feltesszük az olajat melegedni. Rádobjuk a húst, időnként megkeverve pirítani kezdjük. Addig folytatjuk ezt a műveletet, míg a hús alól el nem párolog az összes lé, amit engedett.

Ekkor hozzáadjuk a vöröshagymát, majd amikor már üvegesre dinsztelődött, a fokhagymát is. Egy percig kevergetjük. Ráhintjük a keményítőt és a fűszereket, ezután ráöntjük a két pohár vizet. Beletesszük a sárgarépát is, végül lefedjük, és kb. 40 perc alatt puhára főzzük. Rizsköretet ajánlok mellé.


Afiyet olsun!

Szegedi Ági / Türkinfo

Törökország: 0–3-ról mentett pontot a Fener a Besiktasnál

Hétfőn este került sor az egyik legnagyobb török derbire, a Besiktas–Fenerbahce találkozóra a török bajnokság 23. fordulójában, amely a isztambuli rangadó hosszú, 94 éve íródó történetének egyik legmeglepőbb feltámadását és pontmentését hozta.

Az első félidőben a tabellán harmadik helyen álló Besiktas az előzetes várakozásoknak megfelelően hamar előnybe került, az idén rég látott mélységbe süllyedő és a bajnoki kiesés elkerüléséért küzdő Fenerbahce ellen. Arra azonban talán még a legvérmesebb hazai drukkerek sem gondolhattak, hogy a szünetben 3–0-s hazai vezetést mutat az eredményjelző, a tévénézők meg a harmadik hazai gól után síró Fenerbahce-drukkereket láthatnak a képernyőn.

A második félidő ehhez képest gyökeres fordulatot hozott, és a vendégek az 55. és a 67. perc között, azaz mindössze 12 perc alatt berámoltak három gólt a Besiktasnak – úgy, hogy a szezonbeli első 11 idegenbeli bajnokijukon összesen szereztek öt találatot… –, vagyis kiegyenlítettek. Az eredmény ezt követően már nem változott, maradt a 3–3.

TÖRÖK SÜPER LIG
23. FORDULÓ
Besiktas–Fenerbahce 3–3 (G. Gonül 10., B. Yilmaz 18., 45+2. – az elsőt 11-esből, ill. M. Zajc 57., Ciftpinar 61., Kaldirim 67.)

Forrás és videó: www.nemzetisport.hu

Hogyan vontass egy kisautót

ha lerobbant.

Ismerjük meg a Fatmagül, a Cesur ve Güzel és az İçerde helyszíneit!

Biztosan mindenkinek volt már ilyen érzése, amikor látott egy filmet vagy sorozatot: „Oh, de megnézném ezt a helyet.” Vagy: „De szép ház, közelebbről is szívesen látnám”. Bizonyos helyszínek csak díszletként épültek meg, így a készítők lebontják, amikor kiszolgálták az idejüket, mások felkeresése azonban nem lehetetlen.

Most három népszerű sorozat helyszíneire látogatunk el.

Bevallom őszintén, egy percet sem láttam a Fatmagül (Fatmagül’ün Suçu Ne?) című sorozatból, pedig egy olvasói szavazás eredménye szerint a második legjobb török sorozat, így lehet, hogy bele kellene néznem. Egy cikkben olvastam azonban, hogy Ildırben forgatták, amely számomra nagyon kedves hely. Már nem is csodálkozom, hogy miért ugrott meg a népszerűsége az utóbbi években: sorozatok helyszíne lett, így felkeresik olyanok is, akik korábban nem is hallottak róla.

forrás: részlet a filmből

1997-ben jártam ott először, és azóta megszámolni sem tudom, hányszor. A családi nyaralónk a Karaburun-félsziget Izmir felőli oldalán található, és onnan egy hegyek között vezető úton szoktunk bemenni Çeşmébe, mely az egész ország egyik legnépszerűbb nyaralóhelye.

forrás: http://gezyeic.com

Ez az út Ildıren át vezet. Nagyon kedves, nagyon csendes, és nagyon szűk utcácskákból álló falvacska (volt). Az utcák most is szűkek, annyira, hogy csak egy autó fér el bennük, így az oda-, illetve visszautat különböző egyirányú utcákban kell megtenni. A kanyarodás is nehézkes a kőfalak között, ezért tükröket helyeztek el a sarkokra.

Miért szeretem? Egyrészt, mert a tengerszint feletti magassága szó szerint nulla. Az Ildırhez vezető utolsó útszakaszra kanyarodva egy szintben haladunk a vízzel. Az öbölben lebegnek a halászcsónakok, közvetlen a parton állnak a haléttermek asztalai. Ráadásul páratlan szépségű a naplementéje.

És ha ez nem lenne elég, van egy szuper kilátással rendelkező ókori színházromja is a hegyen, valamint nemsokára megnyílik a feltárás alatt lévő romváros is. Ildır ókori neve Erythrai, és több mint 2000 éves történelme van.

A filmkészítők is bizonyára megkedvelték, mert azóta már egy másik sorozatot is forgattak a faluban. Címe Kalbim Ege’de Kaldı, azaz A szívem az Égei-tengernél maradt. A sorozat ugyan 16 rész után véget ért, Ildır azonban állítólag fogad még stábokat.

Szóval, Fatmagül rajongók! Irány Ildır! Izmriből vagy Çeşméből tömegközlekedéssel is megközelíthető, de sokkal izgalmasabb a helyi kisbuszokkal, az ún. dolmuşokkal odautazni.

A Bosszú vagy szerelem (Cesur ve Güzel) fő színterei a vidéki farmok és a szép, természetközeli környezet. A forgatások helyszínei elméletileg könnyedén felkereshetőek, de az igazság az, hogy mégsem teljesen így van. Miért? Az Alemdaroğlu farm Polonezköyben a 75. Yıl Caddesi címen található. Polonezköy faluról – ami önmagában is megér egy kirándulást – részletesen olvashatunk a Türkinfon. Viszont maguk a házak magántulajdonban vannak, így a kerítésen kívül mást nem láthatunk. Profi helyszínkutatók is csak a kapuig jutottak.

A sorozatbeli Korludağ nevű kisváros központja, a bank, a büfé és a gyógyszertár Darıca város Bayramoğlu kerületében találhatók meg.

Sühan Korludağ műhelye viszont Isztambul Beykoz kerületében kereshető fel, mely az üveg feldolgozásának látogató- és oktatóközpontja Cam Ocağı (üveg kemence) néven, címe Seniye İsmail Hanım Cad. 72/A Öğümce / Beykoz. Szervezett túrákon és üvegkészítő tanfolyamokon is részt vehet az ilyen tevékenységek iránt érdeklődő látogató.

Egy másik óriási sikerrel vetített sorozat, a Tégla című amerikai film története alapján készült  İçerde (Belül) forgatási helyszínekben igen gazdag.

Az egyik legfontosabb helyszín Celal, a maffiavezér kebabétterme, amelyről a férfi a becenevét is kapta: Kebapçı Celal. Ami itt történik, az csak erős idegzetűeknek való. Az épület Isztambul Hasköy kerületében található, és Safiye Sultan néven üzemel kávézóként. Története is szép: két testvér egy zsinagóga romjain építette újra.

forrás: restorasyonforum.com

Az egyik legérdekesebb helyszín a lakás, ahol Mert, a rendőr (vagyis beépült maffiatag) él. Lakberendezési különlegessége, hogy a lift rögtön a lakásba nyílik. Ingatlanirodák szerint ez az épület a Şişli kerület Kazım Orbay nevű főútján található.

Ahol még nagyon sokat járhattunk a sorozatban, az Sarp anyukájának kis, házi ételeket kínáló étterme: Umut Ev Yemekleri. Ide bárki bármikor ellátogathat, ugyanis ugyanezen a néven üzemel Fatih kerületben az Üsküplü caddesi nevű úton.

forrás: TripAdvisor

Az İçerde tetőjelenetét, amelyben a két testvér – egész sorozatban várt – találkozása végre megtörténik, igazán különleges helyszínen forgatták. Messze a távolban a Galata torony tűnik fel, illetve Isztambul csodás látképe.

forrás: jelenet a filmből

A tető érdekessége, hogy rendszeresen láthatjuk más-más sorozatokban. Biztosan tudom, hogy szerepel a Çarpışma 7. epizódjában, ahol a főszereplő rendőr összecsap a főgonosszal, és persze gondolom, más filmek más jeleneteiben is, amelyeket én nem ismerek.

Határozottan megértem a filmkészítőket ez ügyben: pazar a kilátás, a kémények összevisszasága és kopottsága nyomasztó érzést is kelthet, ráadásul jól lehet kergetőzni közöttük.

forrás: jelenet a filmből

Nos, a kedves olvasó melyik helyszínre látogatna el szívesen?

Erdem Éva – Türkinfo

Ezen a napon: Ferhan Şensoy és a világon a legtöbbször játszott színdarab

Van egy színdarab, melyet 1987. március 7. óta megszakítás nélkül játszanak, és ezzel a világon a legtöbbet játszott darabbá vált. A címe Ferhangi Şeyler, mely egy szójáték: a szerző nevéből és a herhangi şey (bármilyen dolgok) kifejezésből alkotott összetétel. Egy szereplője van, így a stáblistát könnyű megjegyezni: Ferhan Şensoy.

Ferhan Şensoy török színházi, film- és televíziós színész 1951. február 26-án született. Regényeket, színdarabokat és filmforgatókönyveket is ír, valamint az  Ortaoyuncular elnevezésű színház alapítója.

Darabjának létrejöttéről így mesélt 2015 decemberében, amikor elérte a 2000. előadást: „A Şan színházban egy elektromos kontakthiba miatt tűz ütött ki, és a  Muzır Müzikal című darabot hirtelen le kellett vennünk a műsorról. Én úgy gondoltam, egyedül mentem meg a színházat. 10 napot kaptam. Ezt a darabot 10 nap alatt írtam meg. Ha nincs az a hiba az elektromos hálózatban, a Ferhangi Şeyler nem íródik meg.”

A szerző első novellája és versei még gimnazista korában, 1969-ben kerültek kiadásra (Yeni Ufuklar, Soyut). 1970-ben áll először színpadra, és akkor írja első darabját is, amelyet egy amatőr csoport ad elő pár alkalommal. 1972-től Strasbourgban színjátszást tanul.

1973-ban játszik először színházban a Devekuşu Kabare Tiyatrosu társulat tagjaként. Ugyanebben az évben kollázsművet ír török szerzők darabjaiból, francia fordításban. 1974-ben Montreálban állítják színpadra a francia nyelvű Ce Fou De Gogol (Ez a Gogol őrült) című darabját, mellyel 1975-ben a legjobb külföldi író, a főszereplőnő pedig a legjobb színésznő díját nyeri el.

1976-tól Törökországban játszik és ír. 1977-ben adja ki első könyvét, és játszik először filmben.

Színpadi műveinek (majdnem 20), a részvételével készült daraboknak (több mint 50), könyveinek (20-30 között) és díjainak (70 felett) a felsorolása szinte lehetetlen. A mostanáig írt darabjairól, díjairól és egyéb információkról a cikkhez is segítséget nyújtó internetes oldalán nézhetnek utána az érdeklődők.

Sajnos színpadra többé már nem áll. A Ferhangi Şeyler 1987-től  2021. auguztus 31-éig – a színész haláláig – volt a színházlátogatók kedvence.

Erdem Éva – Türkinfo

Sivas-Ulaş-Hacımirza

A kapcsolatok bővítéséről írt alá megállapodást az ELTE és az Ankara Egyetem

A kapcsolatok bővítéséről írt alá megállapodást csütörtökön a török fővárosban az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), valamint az Ankara Egyetem (AÜ) rektora, Borhy László és Erkan Ibis.
Borhy László a ceremóniát követően az MTI-nek úgy nyilatkozott: a megállapodás tágabb keretet biztosít a két egyetem közötti együttműködésnek, amely a turkológia, illetve a hungarológia területén már évtizedekre visszamenőleg nagyon szoros. Az ELTE rektora példaként említette annak lehetőségét, hogy a már meglévő mintegy 60 más terület mellett a régészet területén is angol nyelvű képzést indítanak, és ennek keretében Kis-Ázsiában is együttműködéseket alakítanak ki.

Borhy László arról is beszámolt, hogy az AÜ tíz magyar hallgatót szeretne meghívni idén a nyári egyetemükre török nyelvet és kultúrát tanulni, amit az ELTE a kölcsönösség jegyében szintén felajánlott az Ankara Egyetemnek. Az ELTE rektora rámutatott: ez egy olyan első lépés lenne, amely jelzi, hogy komolyak a szándékok.

Borhy László egyúttal közölte: jelenleg 109 török hallgató tanul az ELTE-n, főleg az anglisztika, amerikanisztika, pszichológia és informatika területén.

Erkan Ibis az MTI-nek a török és a magyar nép történelmi kapcsolatairól beszélt. Mint mondta: a török és a magyar nyelvnek sok közös szava van az oszmán kori 150 éves együttélésből adódóan, amelyen túl a törökök és a magyarok a történelem folyamán számos alkalommal segítették egymást. Erkan Ibis kiemelte: Törökországnak és Magyarországnak ezért különösen fontos, egyfajta „történelmi felelőssége” az egyetemi kapcsolatok kölcsönös fejlesztése. A Magyarországon tanuló törökök a magyarok barátai, a Törökországban hallgató magyar diákok pedig a törökök barátai lesznek – mutatott rá.

A memorandum aláírásánál jelen volt még Mátis Viktor, Magyarország ankarai nagykövete, Fodor Gábor, az Isztambuli Magyar Intézet igazgatója, Hamar Imre, az ELTE nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettese, Péri Benedek, az ELTE Orientalisztikai Intézetének igazgatója, valamint Erdal Coban, az AÜ hungarológia tanszékének vezetője.

A hungarológia tanszék 1936-ban, a modern Török Köztársaság alapítójának, Mustafa Kemal Atatürknek a kezdeményezésére jött létre az Ankara Egyetemen. Első vezetője Rásonyi László professzor volt.

Forrás: webradio.hu

Forrás: www.atv.hu

16,474FansLike
639FollowersFollow