A törökországi Kekova-sziget felkeresése az egyik legnépszerűbb egynapos kirándulást jelenti a Földközi-tenger egyik öblében fekvő Antalya nyaralóinak körében, azonban korántsem csak a vidéki vendégszeretet vagy éppen a festői tájak miatt.
Itt található ugyanis a világ egyik leghíresebb elsüllyedt települése is, melynek romjai máig jól látszanak a partról. Az egykor Lükia városállamai közé tartozó település vesztét egy földrengés okozta a második században.
Xanthos és Letoon a földközi-tengeri régióban található, Fethiye és Kaş között, 46 kilométerre Fethiyétől. A régészeti lelőhely, mely 1988-ban került fel az UNESCO Világörökségi Listájára, az Antalya és Muǧla tartományokat elválasztó Eşen folyó partján fekszik, a mai neve Kınık.
Xanthost a 19. században a brit felfedező, Charles Fellows tárta fel, leleteinek nagy részét a British Múzeumban őrzik.
Letoon nyolc évszázadon keresztül volt Létó, Artemisz és Apollón tiszteletének szent helye. A három templomot 1962 és 1965 között tárták fel Henri Metzger francia régész vezetésével.
Xanthos Kr. e. 3000 táján Lükia fővárosa és egyben adminisztrációs központja is volt, míg Letoon az ókori világ egyik legfontosabb vallási helyszíne.
Xanthosban élt Szarpédon lükiai király, aki a trójai háború idején Hektór trójai herceget arra ösztönözte, hogy verseket írjon neki.
A xanthosziak igen büszke nép hírében álltak, képesek voltak felgyújtani a várost és öngyilkosságot elkövetni, semhogy hódítók (perzsák, rómaiak) fogságába essenek.
A feltárt leletek jó részét Charles Fellows fegyverszállító hajókon Angliába vitette, így némely műemléknek ma csak a másolata látható a helyszínen, ilyen például a Hárpia-síremlék. Az oszlopos szarkofág a Kr. e. 4. századból származik. A szarkofág két sírból áll, egy hagyományos lükiai szarkofág található egy, a szokásosnál alacsonyabb, oszlopos sírkamra tetején. A város egykori színháza valószínűleg a Kr. e. 2. századból származik.
1 of 4
oszlopos szarkofág
szarkofág
Hárpia-síremlék
színház
A letooni szentélyt 1840-ben fedezték fel, mellette egy 36 soros színház, egy bazilika, három templom, egy kör alakú csarnok és egy L-alakú fedett folyosó maradványai is előkerültek.
1 of 3
Létó szentélye
L-alakú fedett folypsó maradványai
színház
Egy legenda szerint Létó nimfa Zeusztól született ikreivel, Artemisszel és Apollóval Délosz szigetéről Anatóliába menekült Héra haragja elől. Ahol a szentély áll, ott Létó egy kis tó vizével szerette volna szomját oltani, de ebben a helybéliek megakadályozták, ezért békává változtatta őket.
1 of 2
Apolló szentély maradványa
Artemisz szentély maradványa
Az ásatások folyamán feltárt legjelentősebb lelet az időszámításunk előtti 337-ből származó háromnyelvű (ógörög, arámi, lük) letooni kőtábla. Ennek a leletnek rendkívüli jelentősége van a lük nyelv kutatásában. Az eredeti követ Fethiye múzeumában őrzik.
forrás: anatolianscripts.com
Jelentős még a Hadrianus római császár korából származó, a szent forrás felett emelt Nümphaion.
I. Szulejmán szultán 1566-ban százezres sereggel támadta meg Szigetvárt, de győzelmét nem érte meg, még az ostrom idején elhunyt. Helyzete reménytelenségét látva a kapitány, Zrínyi Miklós háromszáz katonájával kitört a várból, és hősi halált halt. Az ostrom történetét azonos nevű dédunokája írta meg. A vár az oszmán-török uralom alól 1689-ben szabadult fel.
Programok:
10:00 „Civitas Invicta” Szigetvár a leghősiesebb – történelmi tárlatvezetés a Szigetvári Várban
10:00-13:00 Lovagoltatás a Nádasdy bástyában
11:00 Kovács György Gábor grafikus Nézőpont című kiállításának megnyitója.
12:00 Ágyúlövés a Hősök tiszteletére.
13:00 Zrínyi korabeli viselet- és fegyverbemutató a Szigetvári Vár hagyományőrzőinek előadásában.
14:00 a Szulejmán titok című film vetítése a Szigetvári Vár dzsámijában. A vetítés után beszélgetés
A Zrínyi–Szulejmán kutatócsoport tagjaival. Egész nap népi játékok, kézműves programok.
Úgy mondják, hogy a világ tágasságát csak a túrázók ismerik. Az idő elveszíti minden jelentőségét, amikor 1, 10 vagy 50 km távolságot kell megtenni gyalogosan.
Az utazás az idő és a tér eltolódása, megváltoztatja és átalakítja az utazót is. Az út, amelyen megyünk, egyúttal az én megismerése, önmagunk próbatétele is.
Az Idyma útvonal a Kulturális és Turisztikai Minisztérium gondozásában létrehozott 12 kulturális útvonal egyike. A szörföseiről és különleges elhelyezkedéséről híres Akyaka és környezete járható be ezeken az utakon. Akyaka 30 km távolságra van Marmaristól, 90 km-re Bodrum repülőterétől. A területen található 10 túraút összeköti az összes környező települést, és így összesen 150 km-t járhatnak be a gyaloglást kedvelők.
Nem fog csalódni sem a történelmi emlékeket kereső, sem a természet szépségeit vagy a nyugalmas égei övezeti falvacskákat kedvelő túrázó sem. Az antik útvonalakat felhasználó kulturális túraútvonal kiemelt környezetvédelmi terület is.
Akyaka település északról erdő fedte hegységekkel határolt, a hegyekből érkező tiszta, átlátszó vizű patak itt folyik be a tengerbe. A település építészeti stílusa miatt is kedvelt, és leginkább a vízi sportokat imádók keresik fel.
Forrás: wikimedia / HALUK COMERTEL / 15 September 2011
Az itt található Idyma antik városa az anatóliai Káriának volt része, és 5000 évvel viszi vissza az időben a látogatót. A ókori város a mai Kozlukuyu Köyü, Yazılıtaş Mahallesi, İnişdibi Mahallesi és Eski İskele Mevki területeket foglalta el. Leglátványosabb része a hegyen épített királyi temetkezési hely, mely fent a magas hegyoldalban található. Bár nincs messze a tengertől, a sírok úgy készültek, hogy az erre hajózó kalózok elől jól rejtve maradjanak.
Az útvonalakat úgy tervezték, hogy minden szinten lévő gyalogló megtalálja a maga számára alkalmasat. A kihívást kedvelők a 350 m tengerszint feletti magasságban kezdődő, 18 km hosszú Akyaka–Turnalı útvonalat választhatják vagy a Gerit-szorost is érintő, fenyőfák között, barlangok mellett elhaladó 8 km hosszú Sarnıç–Denizova útvonal.
Ha valaki még ennél is emberpróbálóbb útvonalat kíván bejárni, a 15 km-es Turnalı–Sarnıç útvonal jelent számára alternatívát, azaz az ún. Lépcsős utat választhatja, így csatlakozhat a Karia útvonalhoz.
Aki történelmi utakat kíván bejárni úgy, hogy közben a magasból csodálja a tengeri látképet, a 7 km hosszú Kızılağaç–Yeşilova útvonalat választhatja, mely áthalad az Ula-szoroson, így érhetjük el Idyma antik városát.
Ha valaki a legrégebbi utat kívánja taposni, akkor a 100 éves Çiçekli–Çıtlık útvonalat járhatja be, és meglátogathatja a Kibele Tapınağı nevű emléket.
További útvonalak:
Denizova – Kızılağaç Parkuru 20km
Yeşilova – Çiçekli Parkuru 15 km
Çıtlık – Gökçe Parkuru 15 km
Gökçe – Akyaka Parkuru 10 km
Akyaka – Sakar Parkuru 10 km
A Gökova-öböl volt Törökország első kiemelt környezetvédelmi területe, 1988-ban helyezték védelem alá. A terület vízforrásai, állatvilága és különösen a madárfajok megmentése érdekében dolgoznak a környezetvédők.
Ez esetben nem tudok statisztikát hozni arról, melyek a leggyakrabban hallott szavak és kifejezések a sorozatokban, ahogy azt a török dalokról szóló cikkünkben meg tudtam tenni. Ebben az írásomban inkább személyes benyomásokat, illetve élményeket osztok meg: mely szavakat, kifejezéseket tanultam meg azáltal, hogy sorozatot néztem?
Meg kell jegyeznem, nem vagyok gyakorlott sorozatnéző, nem sok van a hátam mögött: egy romantikus komédia, egy maffiatörténet, egy szerelemi dráma, egy monumentálisan hosszú családi és egy történelmi-szerelmes a repertoárom. A stílus tehát igen változatos. Mégis meg tudtam állapítani valamiféle törvényszerűséget: mi az, ami nem hiányozhat a kalandok, drámák, szerelmi vallomások, gyilkosságok, börtönélet közben elhangzó párbeszédekből.
A török nyelvet tanulóknak komolyan javasolni tudom a sorozatokat, mert ha valamit sokszor hallunk, azt biztosan megtanuljuk és nem felejtjük, ráadásul a helyes alkalmazás helyét és a szavak kiejtését, hangsúlyozását is magunkévá tehetjük.
Vágjunk bele!
A hayırdır kifejezés az egyik kedvencem. Oda még nem jutottam el, hogy magam is alkalmazzam a hétköznapi helyzetekben, de már észreveszem, ha valaki így szól: Hayırdır vagy Hayırdır inşallah. A kifejezés annyit tesz: Csak nincs valami gond? vagy Remélem, nincs semmi gond. A kérdés mellett a reményt is magában hordozza. Még nem tudjuk, mi a helyzet, de látjuk vagy halljuk, hogy valami rendkívüli történt. Belép egy szereplő, akinek nem kellene ott lennie, szokatlan időpontban jön haza a férj, telefonban hallott valamit a kagylót tartó, és csak az arcán látjuk, hogy megdöbbent. Ilyen és hasonló jelentekben biztosan elhangzik egy hayırdır. A választ a szituációtól függően vagy megkapja a kérdező, vagy ha előtte titok, akkor nem.
Ebben a jelenetben egy idős bácsi azt szeretné megkérdezni a magában beszélő ismerősétől, mi a gondja, miért viselkedik ennyire rendkívüli módon, de csak annyit mond: Hayırdır. Nem kap egyenes választ, a főszereplő így válaszol neki: Ah, én is azt mondom, hogy nem, azaz hayır. De a bácsi bizony nem erre utalt. Ebből alakul ki egy vicces párbeszéd. Külön kincs az Ege’nin Hamsisi (Az Égei-tenger szardellája) című sorozatban a fekete-tengeri dialektus, amit igazi élmény hallgatni.
Yemin ederim – egy kifejezés, ami bár egyszerű dolgot jelent, de nem veszem észre, hogy túl gyakran használnák a beszélt nyelvben. Annyit tesz: esküszöm. Esküszik a sorozat szereplője (általában egy fiatal lány), hogy igazat mond, nem csinálta, vagy éppen megtette, nem találkozik a tiltott személlyel többet, szereti, nem szereti, neki akart jót, elment, ahová kérte, vagy nem ment, ahová nem engedte, és így tovább és így tovább. Esküdöznek a szerelmüknek, anyukának, apukának, barátnak, testvérnek, bárkinek. Ha ezt a két szót meghallom, aki biztosan megjelenik lelki szemeim előtt, az Zeynep, a Kara sevda (Végtelen szerelem) szereplője, egy buta fiatal lány, akit a „főgonosz” dróton rángat. Zeynep állandóan esküdözik mindenkinek, szerintem nincs is olyan szereplő, akinek ne tett volna ígértet valamire.
Eyvallah – elhangzik önmagában is, de még inkább Eyvallah bilader! vagy Eyvallah kardeşim! formában, esetleg Benden eyvallah! A legutóbbi annyit tesz, hogy viszlát, én indulok. Az előző verziók jelenthetnek egy odadobott köszönömöt, vagy egy kijelentés vagy kérés jóváhagyását. Aki ezt a szót használja, általában nem magas társadalmi osztályból érkező, vagy tanult személy, ez inkább az utca emberének kifejezése. Ahol biztosan ezerszer halljuk, azok a maffia sorozatok, de mivel minden teleregényben vannak rosszfiúk, így szinte mindenhol elhangozhat. Ha a főnök kiadja az ukázt egy piszkos munkára, akkor is lehet a válasz eyvallah. Vagy ha olyat mond az egyik szereplő a másiknak, amit az nem nagyon akar elfogadni, de kénytelen lenyelni, a vita zárásaképpen is elhangozhat. Milliószor ejti ki a száján Çağatay Ulusoy, az İçerde (Beépítve) Sarpja is, vagy Kıvanç Tatlıtuğ, a Çarpışma (Ütközés) Kadirja is.
forrás: Medium
És ha már a rendőr-maffia sztoriknál tartunk, rögtön említsük meg a Baş üstüne! kifejezést, mely egy parancs elfogadását fejezi ki, annyit tesz: parancsára. Ugyanezt jelentik a filmekben a peki, a peki efendim és az emredersiniz kifejezések is. A négy forma alkalmazása nagyban függ a kultúrkörtől és a párbeszédben résztvevők foglalkozásától. Az első és az utolsó jellemzően alá-fölérendeltségi, hivatalos helyzetekben használatos, pl. a rendőrfőnöknek mondja a beosztott nyomozó. A másik kettő inkább a magasabb társadalmi körökben, a háztartásban dolgozó alkalmazott részéről hangzik el a munkaadója felé. Mert minden török sorozat tele van ilyen alkalmazottakkal, ugye?
Ebben a jelenetben Soner (Öyle Bir Geçer Zaman ki) a világ legromantikusabb leánykérését követően a csillagokat is le akarja hozni az égről kedvesének. A lány rááll a dologra, és próbál lehetetlen kérésekkel előállni, így madártejet kér. Mi magyarok persze tudjuk, mi az a madártej, de egy török férfi megkérdezi: Van a madárnak teje? És ki is adja az asszisztensének röviden, tömören az utasítást: Süleyman, madártej! Akitől jön a válasz: Baş üstüne! És szalad is a madártejért.
Defol! vagy Defol git! Bárcsak annyi lírám lenne, ahányszor ez elhangzik! Jelentése: Tűnj el! vagy Tűnj el innen! Mondja a haragos szerelmes a párjának. Fröcsögve ordítja a válófélben lévő férj a volt feleségnek. Egy lány kegyeiért harcoló két fiú egymásnak, vagy netán két nő, aki egy férfire vágyik. Minden veszekedés része a kifejezés. Miközben hétköznapi életben még szerintem soha nem hallottam, vagy legalábbis nem emlékszem rá.
A Megtört szívek (Paramparca) című sorozatból választottam egy jelenetet, melyben először a lány esküszik (yemin ederim), hogy nem akart rosszat tenni, majd az apja olyan mérges lesz, hogy elküldi otthonról, egymás után jó sok Defol git! ordításával. Én ezt a sorozatot nem láttam, de az volt az érzésem, hogy mégis, hiszen az apa szerepét játszó Erkan Petekkaya egy másik teleregényben (Öyle Bir Geçer Zaman ki) szintén egy állandóan ordító apát játszik, ahol a szájából már számtalanszor hallottam ugyanezt a mondatot.
Sokszor kísérője az ilyen típusú párbeszédeknek a nefret ederim kifejezés, ami annyit tesz: utálom. Lehet utálni egy ételt vagy egy filmet is, de a jó kis veszekedős jelenetekben is egymás fejéhez vágják: Nefret ederim senden! Gyűlöllek! Lehetőleg ordítva, és egy pofonnal kísérve. Finomabb alkalmazása, amikor csak meséli valaki: Nefret ederler benden. – azaz gyűlölnek engem. Szegény hősünk ilyenkor azt hiszi, számára már nincs megoldás.
Ebben a jelenetben az Istanbullu gelin (Isztambuli menyasszony) két főszereplője közötti veszekedős jelenetének (hányadik is?) elegáns záró mondata: Şu an sadece senden ve kendimden nefret ediyorum. – Ebben a pillanatban téged is és magamat is csak gyűlölöm. És a záró mondat is jellemző sorozatos kifejezés: Sakın dokunma bana! – Nehogy hozzám érj!
Lépjünk szintet! Elküldtük az útjára, kifejeztük, mennyire utáljuk, ha ez sem elég, jön a sorozatok kedvenc kifejezése: Gebertirim seni! – azaz megöllek. Néha persze meg is teszik, de legtöbbször csak üres fenyegetés. Hallhattuk már számtalan szereplőtől: szerelmesek, házaspárok, maffiacsoport-tagok, rendőr és bűnöző, fiú és apa között is elhangzik.
Íme egy jelenet a Bosszú vagy szerelem (Cesur ve Güzel) sorozatból, amit nem is láttam, mégis azonnal megtaláltam, hol hangzik el a kifejezés.
A fenti fenyegetésekre akár lehet a válasz: Ağzından ne çıktı kulağın duydu mu? Hétköznapi szavak, nem hétköznapi szituációkra. Jelentése: Hallod te, ami kijön a szádon? Nem hiszem, hogy bárki ezt mondja a mindennapokban.
A Geçmiş olsun! kifejezésre nem mondhatnám, hogy a hétköznapi életben nem használjuk, mert mintegy száz alkalommal tesszük naponta. Jelentése a szó hétköznapi értelemben jobbulást kívánok, de ennél sokkal több, amit elmond a szituációtól függően. Jelentése miatt a betegeknek szóló kívánságokban, az orvos – beteg viszonyban, a gyógyszertáros és a vásárló között sokszor elhangzik. A sorozatokból tanultam meg azonban, mi minden más helyzetben mondhatjuk még, és akkor már inkább a szó szerinti értelmezésben: a múlté legyen, azaz felejtsük el lehetőleg, ami történt. Mi az a legrosszabb szituáció, amit senki nem kíván magának a hétköznapi életben, de szinte minden teleregényben megtörténik? A börtön. Nos – szerencsés esetben – a börtönbüntetésnek egyszer vége szakad, a helyes jókívánság ez esetben is: Geçmiş olsun!
Hányan vártuk, hogy Kemal Soydere kijöjjön a börtönből? Mind felkiáltottunk: Geçmiş olsun!
Evezzünk kicsit romantikusabb vizekre! Egy-egy szerelmi vallomás során szinte biztos, hogy elhangzik a Sensiz nefes alamıyorum kifejezés, mely annyit tesz szó szerint: nélküled nem tudok levegőt venni. Persze magyarosan ez inkább így hangzik: nélküled nem tudok lélegezni. Általában még hozzáteszik: nem is alszom, nem is eszem.
Kulcsfontosságú mondat a Kiralık Aşk (Bérelt szerelem) Yaseminje és Sinanja között is ebben a kibékülési jelenetben.
A heves érdeklődés oka, hogy bemutattak egy televíziós szappanoperát, amiben kedvenc sportunk is hangsúlyos szerepet kapott.
A hírek szerint nagyon sokan nézik a vadonatfriss Tek Yüreket. Mi pedig kíváncsian várjuk, hogy lesz-e ennek észrevehető következménye a sportág törökországi fejlődése terén. Mutatjuk az első rész trailerét:
Büşra Teke mindig is hivatásának tekintette, hogy életeket mentsen, ugyanakkor autót vezetni is nagyon szeret. Épp ezért elhatározta, hogy ezt a két dolgot ötvözi munkájában.
„Mi lehetne jobb annál, hogy valaki mentőautó-sofőr legyen?” – viccel a 29 éves ankarai egygyermekes anyuka. „Ez álmaim hivatása!”
A mentőautó-sofőrök férfiak uralta szakmájában Teke egy kicsit olyan, mint egy egyszarvú. Helyesebben a török fővárosban dolgozó 100 egyszarvú egyike. És ez a szám egyre csak emelkedik. Egy minisztériumi tisztviselő – nem teljesen hivatalos – adatai szerint a női sofőrök száma az elmúlt pár évben nőtt.
Teke 4 éve kezdett el mentőautó-sofőrként dolgozni, és számtalanszor kellett szembesülnie nemi diszkriminációval és szkepticizmussal.
Többször előfordult, hogy néhány beteg hozzátartozója habozott, hogy beszálljon a mentőbe, amikor meglátta, hogy ő a sofőr. „Hamarosan azonban bocsánatot is kértek, miután épségben megérkeztek a célállomásra” – meséli Teke az Ankarai Általános Egészségügyi Igazgatóságon.
Munkájának legnehezebb részét a közlekedési balesetek jelentik, ahol az életet gyakran csak percek – ha nem másodpercek – választják el a haláltól. „Boldogok vagyunk, ha a beteget, akit szállítottunk, ismét jó egészségben láthatjuk” – teszi hozzá.
Teke azt is elmondta, hogy a női vezetőktől mindig pozitív visszacsatolást kap, és tisztelik hivatása miatt. Hande Arı, a 29 éves tanárnő is támogatásáról biztosította. „Hiszek benne, hogy a női mentőautó-sofőrök tisztességes munkát végeznek” – mondja. „Nem csak a férfiak végezhetik ezt a munkát. Nem bánnám, ha a lányom is ezt a szakmát választaná a jövőben. Elég a patriarchátusból!” A két mentős, akivel Teke szorosan együttműködik a betegek életének megmentésében, csak dicsérni tudják őt vezetési képességei miatt. Azonban a leginkább egy másik csoport ismeri el őt: „Különösen az idősek értékelik munkánkat. Gratulálnak és néha integetnek is, amikor meglátnak minket szolgálat közben” – meséli.
„Egyszerűen megfogalmazva azt szeretem a munkámban, hogy életeket menthetek. Néha durva esetekkel találkozunk, de inkább a dolgok pozitív oldalára koncentrálunk” – magyarázza. „Ezek a durva dolgok pedig az erősebbik nemmel kapcsolatosak. Az életmentés mindig csodálatos dolog, főképp akkor, ha egy babát menthetünk meg, ugyanakkor felmerülhetnek komoly kihívások is. Amikor a férfi sofőrök látják, hogy én vezetem a mentőt, gyakran nem adnak utat, és beragadok a forgalomba, miközben azért küzdök, hogy a beteget időben eljuttassam a kórházba. Nyomást gyakorolnak ránk” – panaszkodik Teke.
A női sofőrök mellett azzal érvel, hogy sokkal inkább figyelnek a részletekre, ezért figyelmesebbek és tudatosabbak a volán mögött. „Másrészt a férfi mentőautó-sofőrök izmosabbak, ezért könnyebben manővereznek” – meséli. Az erő az egyetlen olyan terület, ahol Teke elismeri férfitársai különbözőségét. A testfelépítésből adódó különbségek miatt a férfiak és a nők nem rendelkeznek ugyanazzal a fizikai erővel. A betegek szállítása sokszor igazán megerőltető.”
![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
