![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
Egressy Gábor törökországi naplója
Valamikor idén tavasszal mutattam be Szöllősy Ferencz sok szempontból különleges művét, „Kossuth és a magyar emigratio török földön” címmel. A szerző jó viszonyt ápolt Kossuthtal és vele együtt menekült a világosi fegyverletétel után török földre. Kapcsolatuk azonban megromlott, útjuk elvált egymástól. Szöllősy műve csak halálát követően, 1870-ben jelenhetett meg, politikai okokból. Az emigráció történetét Szöllősyn kívül azonban mások is megörökítették, hiszen a Kossuthot Törökországba kísérők köre jelentős volt. A kísérők között volt Egressy Gábori is, a kor ismert színésze, aki naplójában részletesen mesél az utazásról, de emellett sok-sok izgalmas háttér információt is nyújt az emigráció során történ egyéb eseményekről. A szerző műve, „Egressy Gábor törökországi naplója” címmel jelent meg, amely eredeti kiadásban meglehetősen ritka műnek számít. A könyvet Kozma Vazul nyomdájában nyomtatták, majd 1851-ben adták ki Pesten. A 242 oldalas műben illusztráció nem található.
Egressy Gábor színész 1808. november 3-án született Sajólászlófalván. Születésekor Galambos Gábor néven látta meg a napvilágot. Apja Galambos Pál református lelkész, míg édesanyja Juhász Julianna volt. A miskolci református gimnáziumban végezet a tanulmányait, ahol már erősen benne volt a színészet iránti vágy. 1826-ban lép fel először Rosznyón a „Szent a törvény, szent az esküvés” című darabban, ahol Angelo a szolga szerepét játszotta. Szülei nem pártolták a szakmaválasztását, ezért háromszor is megszökött otthonról, hogy színészkedni tudjon. 1828-ban csatlakozik Miskolcon az erdélyi dalszíntársulathoz, amellyel Kassán és Kolozsváron is fellép. 1826 és 1835 között vándortársulatokkal utazik és gyakorlatilag majd minden magyar városban fellép. Volt színlaposztó, súgó, világító, díszítő, festő, balett-táncos, énekes és színész is. Tartósan csak Kassán van jelen, ahol közel öt évig a báró Berzeviczy Vince és gróf Csáky Tódor színésztársulatában szerepel. 1831-ben elveszi Szentpétery Zsigmond húgát, Szentpétery Zsuzsika színésznőt. 1833-ban Kolozsvárra ment, ahol aztán részt vett a Bánk bán ősbemutatóján. 1835-ben, ahogy művének első soraiban is írja budapesti lakos lett és a budai Várszínházban meghívásra vállalt munkát. 1837-ben színészmesterséget tanul Bécsben, de csak rövid ideig, mert 1837 augusztusában már a Pesti Magyar Színház társulatának a tagja. Jó kapcsolatot tartott fenn Vörösmarty Mihállyal és 1844-ben barátságot kötött Petőfi Sándorral, akiről vélhetően ő készítette az egyetlen fotót.
Számos nagy szerepe volt, de művészi pályafutása során voltak hullámvölgyek is, amelyek elsősorban szeszélyes természetének voltak betudhatók. 1843-ban külföldre utazott és egy bő év alatt bejárta Münchent, Badent, Karlsruhét, Stuttgartot, Strassburgot és Párizst. 1848. március 15-én ő adja elő a Nemzeti Színházban a Nemzeti dalt. A szabadságharc kitörésekor nemzetőrnek állt, elkísérte Kossuthot a népfelkelést szervező toborzóútjára, majd két hónapig Szeged kormánybiztosa volt.
Forrás: elbidaprojekt.hu
A kínai vakcinát kapóknak harmadik oltást kínálnak Törökországban
Csütörtöktől harmadik oltást kaphatnak Törökországban a beoltottak, függetlenül attól, hogy milyen típusú vakcinából kapták az első adagokat – írja a The Wall Street Journal a török egészségügyi miniszter bejelentésére hivatkozva. A lap ugyanakkor kitér arra, hogy lényegében azok számára nyitják meg ezt a lehetőséget, akik korábban kínai vakcinát kaptak.
Fahrettin Koca török egészségügyi miniszter azt mondta, hogy az egészségügyi dolgozóknak és az 50 év felettieknek harmadik oltást ajánlana, függetlenül attól, hogy melyik gyártó vakcináját kapta meg az illető korábban. Törökországban jelenleg a Pfizer/BioNTech és a kínai Sinovac vakcináival oltanak.
Az egészségügyi miniszter arra hivatkozva ajánlja fel a harmadik oltást, hogy az idősebbek és az egészségügyi dolgozók első oltásukat már hat hónappal ezelőtt kapták. Bár arra a miniszter nem tér ki, akkortájt még csak Sinovackal oltottak az országban, lényegében tehát a kínai vakcinával oltottakra vonatkozik a harmadik oltásra való buzdítás.
Törökországon kívül egyébként korábban Bahrain és az Egyesült Arab Emírségek is harmadik oltást ajánlott fel azok számára, akiket korábban kínai vakcinákkal oltottak (a két országban Sinopharm vakcinákkal oltottak).
Törökországban januárban indult el az oltási program a Sinovac vakcinával, a Pfizer/BioNTech termékével pedig márciusban kezdték el oltani az embereket. Az országban az elmúlt hetekben ugrott meg jobban az oltások száma, miután sikerült megállapodni arról, hogy szeptemberig 120 millió adag vakcinát szállítson be a Pfizer/BioNTech. Múlt héten napi átlagban több int 733 ezer embert oltottak be Törökországban, ami az egyik legmagasabb napi átlagszám a világon.
Júniusban Erdogan török elnök azt mondta, hogy megkapta a harmadik oltását is, bár azt nem fejtette ki, melyik gyártó vakcinájából. Lehet azonban következtetni rá, ugyanis Erdogan januárban kapta meg az első dózist, akkor pedig még csak a kínai vakcina állt rendelkezésre az országban (igaz, később Erdogan azt mondta, hogy a Pfizer készítményét kapta).
Forrás: www.portfolio.hu
Törökország felkerült a gyermekkatonák alkalmazásával összefüggésbe hozható országok amerikai listájára
Washington szerint az ország támogatást nyújt egy olyan fegyveres milíciának, amely gyermekkatonákat toboroz.
Az Egyesült Államok csütörtökön felhelyezte Törökországot azon országok listájára, amelyeknek az utóbbi egy évben közük volt gyermekkatonák alkalmazásához.
Hírügynökségek megjegyzik, hogy a NATO-tagállam első alkalommal kerül fel ilyen lajstromra. A lépés szakértők szerint csak tovább fogja bonyolítani Washington és Ankara egyébként sem felhőtlen viszonyát.
Az amerikai külügyminisztérium emberkereskedelemről szóló éves jelentésében megállapította, hogy Törökország „határozott támogatást” nyújtott a Murád Szultán nevű szíriai ellenzéki fegyveres milíciának, amely Washington szerint gyermekkatonákat toboroz és használ.
Jogvédők és az ENSZ atrocitásokkal, a többi között civilek elleni támadásokkal, fosztogatásokkal és emberrablásokkal vádolják az Ankara által támogatott szíriai milíciák egy részét. A világszervezet felszólította török vezetést, hogy gyakoroljon nyomást ezekre a csoportokra, Ankara ugyanakkor alaptalanként elutasította ezeket a vádakat.
Az amerikai külügyminisztérium egyik magas rangú tisztségviselője újságírókkal folytatott beszélgetésében utalást tett gyermekkatonák alkalmazására a líbiai konfliktusban is. Kijelentette, hogy Washington együtt kíván működni Ankarával az ügyben.
Törökország regionális hatalomként Szíriában és Líbiában is aktív szerepet játszik.
A lajstromra felkerült országokra különböző korlátozások vonatkoznak. Ezek mindenek előtt a biztonsági támogatásokra és fegyverrendszerekre vonatkoznak, hacsak az amerikai elnök kifejezetten nem tekint el ettől. Az egyelőre nem világos, hogy Törökországra automatikusan vonatkoznak-e ezek a rendelkezések.
Ankara egyelőre nem reagált a történtekre.
Forrás: hvg.hu
Törökország elsőként ratifikálta, és elsőként hagyta el az Isztambuli egyezményt
Törökország elsőként ratifikálta az Isztambuli Egyezményt, és most elsőként lépett ki belőle. Így 2021. július 1-től Törökországban hatályát veszti az Európa Tanács Egyezménye, amit a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzésére és felszámolására hoztak létre pontosan tíz évvel ezelőtt.
A török kormány már márciusban bejelentette, hogy kivonul a nemzetközi megállapodásból, és erről határozatot hozott. A lépésre már korábban lehetett számítani, mivel a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja rendszeresen bírálta az egyezményt.
A kormánypárt szerint az egyezmény nem egyeztethető össze a török hagyományokkal, szétzilálja a családokat, mert válásra buzdít, ráadásul a nemek közötti egyenrangúság hirdetésével népszerűsíti a homoszexualitást.
WHO: a török nők 38 százaléka érintett
Ankara döntését már márciusban lesújtó hírnek nevezte az uniós vezetés. Törökországban a bejelentés másnapján, március 21-én több ezren tüntettek a lépés ellen.
„Nem akarok meghalni. 2017-ben elveszítettem a legjobb barátnőmet, akit 17 éves korában meggyilkolt az élettársa. Akkor voltam utoljára annyira mérges, mint most. Öt hónapja pedig egy barátom édesanyját ölte meg a volt férje. Éljen soká az Isztambuli egyezmény!” – mondta egy tüntető, Ozum Buzoglu a török kormány döntése elleni demonstráción.
Jogvédő szervezetek szerint Törökországban tavaly legkevesebb háromszáz nő halt meg azért, mert családon belül bántalmazták. A WHO tudomása szerint a török nők 38 százalékát érte már valamiféle erőszak családján vagy párkapcsolatán belül. A vonatkozó európai átlag 25 százalék.
Az elkövetők büntetése is az egyezmény célja.
A Törökország által felmondott egyezmény célja az erőszak megelőzése és az áldozatok védelme mellett az is, hogy az elkövetők ne maradhassanak büntetlenek.
2019. márciusáig 46 ország és az Európai Unió írta alá a konvenciót. 2012. március 12-én Törökország elsőként ratifikálta, amit 2013-2019 között 33 ország követett.
Magyarország csak aláírta, de nem ratifikálta
Az Európai Unióban éles visszhangot váltott ki, hogy a magyar parlament 2020 májusában elutasította az egyezmény ratifikálását. Az erről szóló politikai nyilatkozatot a KDNP képviselői nyújtották be, felszólítva a magyar kormányt, hogy az Európai Unió intézményeiben is azt az álláspontot képviselje, hogy az EU ne csatlakozzon a dokumentumhoz.
A KDNP azért ellenezte a nőkkel szembeni erőszak elleni Isztambuli Egyezmény ratifikálását, mert szerinte annak egyes rendelkezései ellentétesek a magyar kormány migrációs politikájával, továbbá nem kívánják a magyar jog részévé tenni a társadalmi nem fogalmát, sem az „egyezmény gender-ideológiáját”.
A Belügyminisztérium adatai szerint az egyezmény ratifikálásának elutasításakor, 2020 márciusában jelentősen nőtt a kapcsolati erőszak, vagyis a családon belüli erőszakcselekmények száma Magyarországon, és az utóbbi hónapokban is egymás után olvasni híreket a nők bántalmazásáról a magyar sajtóban.
Varsó is konfliktusba keveredett Brüsszellel
Lengyelországban is ezrek tüntettek az igazságügyi miniszter bejelentése után, amely szerint Lengyelország kilépne az Isztambuli Egyezményből. A lengyel kormány szerint a dokumentumot a homoszexualitás és a feminizmus terjesztésére használják.
Brüsszelben csalódottan fogadták a tavaly nyári lengyel bejelentést, és az Európai Unió arra kérte Lengyelországot, hogy ne vonuljon ki az Isztambuli Egyezményből.
Jogvédők szerint nem igaz a varsói kormány vádja, miszerint a homoszexualitás terjesztését szolgálná a nemzetközi szerződés.
Forrás: hu.euronews.com
Már nincs kijárási tilalom Törökországban
Törökországban csütörtöktől feloldottak minden kijárási tilalmat, valamint korlátozást, tovább enyhítve az új típusú koronavírus okozta járvány elleni intézkedéseken.
Az intézkedéscsomag a május közepén megkezdett fokozatos enyhítés harmadik fázisa.
A kijárási tilalom és korlátozás eltörlésével a belföldi közlekedés is szabaddá vált. Legutóbb hétköznapokon és szombaton 22 órától éjszakai kijárási tilalom, vasárnap napközben pedig kijárási korlátozás volt érvényben, amelynek értelmében a lakosok csak a közeli élelmiszerboltokat kereshették fel.
Mostantól a 65 év felettiek és a 18 év alattiak újból használhatják a tömegközlekedést, illetve az állami intézmények is visszaállnak a normál munkamenetre.Kinyitnak egyúttal a szórakozóhelyek, a mozik, a fedett uszodák, a masszázsszalonok, illetve ismét szabad koncerteket és fesztiválokat tartani.
A maszkviselés közterületen továbbra is mindenhol kötelező.
A török kormányzat először április 13-án, a ramadán, az iszlám böjti hónap kezdetén szigorított a járványhelyzet kezelésén, majd április 29-től teljes lezárást rendelt el, hogy a járvány terjedését jelentősen visszaszorítva indulhasson neki a nyári turisztikai szezonnak. A fokozatos enyhítés május 17-én kezdődött.Törökországban a járványügyi adatok az utóbbi két és fél hónap alatt nagy mértékben javultak. Az újonnan regisztrált fertőzöttek napi száma április közepén még 60 ezer felett járt, május 20. óta már 10 ezer alatti. Csaknem egy hónapja pedig ötezer és hétezer között stagnál. A betegség halálos áldozatainak száma naponta lassan, lépcsőzetesen ereszkedik.
A halálesetek száma április 30-án volt a legtöbb, azon a napon 394 török halt meg a SARS-CoV-2 koronavírus okozta Covid-19 betegség szövődményeiben. Múlt hétfőn 58, kedden 53, szerdán pedig 45 halálos áldozatot követelt a járvány.A 83,6 milliós országban jelenleg a Sinovac, valamint a Pfizer/BioNTech koronavírus elleni vakcinájával végzik a lakosság immunizálását. A kétdózisú oltóanyagok első adagját eddig 34 millió 709 ezer, míg a másodikat 15 millió 108 ezer ember kapta meg. Ezen felül Törökország megállapodást kötött az orosz Szputnyik V vásárlásáról, illetve gyártásáról is. A készítmény első szállítmánya már megérkezett, de még nem alkalmazzák.
Forrás: www.origo.hu
Az Eb legjobb meccsén döntött rekordot a török bíró
A nyolc gólt hozó Horvátország-Spanyolország meccs az Európa-bajnokság eddigi legjobb találkozója volt, a horvátok többször is lélektani fölényben voltak, először a bizarr spanyol öngól miatt, majd azért, mert kétgólos hátrányból fel tudtak állni, mégis a spanyolok kerültek a nyolc közé.
A meccs tehát a két csapatról szólt, úgyhogy a török játékvezető, Cüneyt Cakir elégedetten sétálhatott le a pályáról, nem kellett attól tartania, hogy szétszedik majd az ítéletei miatt.
A 44 éves török bírónak a mostani a harmadik Európa-bajnoksága, és a torna történetében összesen kilenc meccsen közreműködött, ezzel pedig rekordernek számít.
A civilben biztosítási ügynökként dolgozó Cakir még egyetlen nagy tornán sem vezetett három találkozónál többet, de megvan az esélye, hogy továbbjavítsa a rekordját, ha megkapja valamelyik negyeddöntőt – vagy akár még ennél is rangosabb meccset.
Forrás: 24.hu