A legjobb film, a legjobb rendezés, a legjobb operatőr, a legjobb színésznő, a legjobb színész és a legjobb jelmez kategóriában is díjazták az Eastern Europe International Movie Awards (EEIMA) izmíri filmfesztiválon Pozsgai Zsolt Magyar Golgota című filmjét, amely Török Ignác aradi vértanúnak állít emléket.
A fesztiválon Pap Katalin nyerte el a legjobb színésznőnek járó díjat, a többi kategóriában platinadíjat kapott Pozsgai Zsolt filmje.
A Magyar Golgota (angol címe: Darking Way) a Mythberg Films gyártásában, az Aradi Kamaraszínház együttműködésével és a Magyar Nemzeti Filmintézet támogatásával készült.
Pozsgai Zsolt Balázs Béla-díjas rendező alkotása Török Ignác aradi vértanú sorsán keresztül mutatja be az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc véres megtorlását, a 13 honvédtábornok kivégzésének hajnalát. A film végigköveti Török Ignác fordulatokkal és izgalmakkal teli utolsó éjszakáját, amely elvezetett ahhoz, hogy a Haynau által halálra ítélt honvédtábornokot közvetlenül az akasztás előtt érje el a végzet.
A Magyar Golgota forgatása idén februárban zajlott, a koronavírus-járvány miatt nem az eredeti aradi helyszínen, hanem a Dunántúl egyik most felújított kastélyában és környékén, Nádasdladányban.
A Magyar Golgota több elismerésben részesült egyebek mellett Kanadában, Japánban, az Egyesült Államokban, Franciaországban, Bhutánban és Horvátországban. A film meghívást kapott több őszre tervezett nemzetközi fesztiválra is.
Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) ismét megvariálta a következő évek Bajnokok Ligája döntőinek helyszínét és sorrendjét. A legújabb állás szerint a 2023-as döntőt nem Münchenben, hanem Isztambulban rendezik – írja az MTI.
Ha nem tör ki a koronavírus-járvány, akkor a 2020-as BL-döntőt eredetileg az isztambuli Atatürk-stadionban játszották volna le, ahol korábban a 2005-ös döntőt is rendezték. De kitört, a BL-szezon félbeszakadt, az augusztusra halasztott végjátékot pedig Lisszabonban tartották meg. Az UEFA ekkor úgy döntött, hogy az isztambuli döntőt 2021-ben pótolják be, csakhogy a 2021-es, a 2022-es és a 2023-as döntő rendezési jogát még a járvány előtt odaítélték Szentpétervárnak, Münchennek és Londonnak.
Erre a problémára azt a megoldást találták ki, hogy a rendező várásokat egy évvel „eltolják”, vagyis Szentpétervár kapja a 2022-es, München a 2023-as, London pedig a 2024-es döntőt. De ez a terv is borult, mert a járványhelyzet miatt Isztambul megint nem tudott rendező lenni, a döntőt ismét Portugáliába vitték, hogy a Chelsea és a Manchester City szurkolói is ott lehessenek a portói stadionban.
2 db pisztráng, filézve
2 fej vöröshagyma
2 db burgonya
2 db paradicsom
2 db zöldpaprika
1-2 db kápia paprika
3-4 gerezd fokhagyma
néhány szem gomba (használhatunk konzerv gombát is)
5 dkg vaj
néhány babérlevél
A páchoz:
1 db citrom leve
olívaolaj
kakukkfű
őrölt pirospaprika
A tetejére:
reszelt sajt
A halfiléket megmossuk, leszárítjuk, sózzuk. Egy tálban összekeverjük a citromlevet, olívaolajat, pirospaprikát és a kakukkfüvet. Beletesszük a halat, és legalább 2 órán át hűtőszekrényben pácoljuk.
A burgonyát felkarikázzuk, a paprikákat csíkokra, a vöröshagymát félfőre vágjuk (félbe, majd vékony szeletekre). A gombát, a fokhagymát felszeleteljük, a paradicsomot feldaraboljuk. A zöldségeket összekeverjük.
A bepácolt halat kerámiatálba tesszük, köré halmozzuk a zöldségeket (nálam kicsi volt a tál, ezért került a tetejére is zöldség). Sózzuk, meglocsoljuk a maradék páclével, dobunk rá néhány babérlevelet, végül rádaraboljuk a vajat.
200°C-ra előmelegített sütőben kb. 30 percig sütjük.
Ezután a halak mindenképpen kerüljenek felülre.
A tetejét megszórjuk reszelt sajttal,
mellyel további 3-5 percig sütjük, míg a sajt ráolvad. Forrón tálaljuk.
Nincs ember, aki, ha meglátja a Tuz-tónál naplementekor készült fotókat, melyen ezer meg ezer flamingó látható, ne akarna azonnal odalátogatni, hogy személyesen is tanúja legyen a csodának. Ez a csoda minden évben június végén, július elején megismétlődik.
Törökország második legnagyobb tavát flamingó paradicsomként is emlegetik. Helyesebben: emlegették! 2021 júliusában olyan természeti katasztrófának lehetünk tanúi, mely alapján inkább madártemetőként gondolhatunk rá.
Fotó: Fahri Tunç Forrás: Dr. Sefa Ulukan – TFSF elnök Facebook oldala
A tó az egyik állomás a flamingók vándorlási útvonalán, ahol megpihennek, sőt tojást is raknak. 2019-ben nem kevesebb, mint 20 ezer 318 kismadár kelt ki a tojásokból. Normális esetben a fiókák és szüleik szeptemberig maradnak a környéken, amíg a kicsik meg nem tanulnak repülni és el nem indulnak vándorútjukra.
2021-ben is hasonló számú fióka volt, ám közülük legalább 5000 itt lelte halálát. Szomjan és éhen haltak.
Emberek! Mit tesztek?
Aki ismer engem, tudja, hogy tisztelem és szeretem a fényképészeket, akik elénk tárják a világot. Most is egy fényképész az, akinek segélykiáltása bejárja a sajtót. Fahri Tunç természetfotósról van szó, az Aksarayi Fényképészek Egyesületének elnökhelyetteséről, kinek nevéhez számtalan olyan projekt fűződik, melyben a természet és Törökország szépségét kívánja megmutatni. Most segítséget kért képeivel: felszólította az illetékeseket, hogy tegyenek valamit.
Az alábbi riportfilmben elmondja: víz van, nem a százaság a gond, ahogy első látásra gondolnánk. A vizet azonban egyszerűen „ellopja” az ember a tóból. Csatornákon vezetik azt el, illetve a tóba érkező víz útját lezárják, hogy azzal a termőföldeket öntözhessék. Így a tó – a parttól mérve 1,5 km hosszan – egyszerűen kiszáradt. A fotós legfőbb gondnak azt érzi, hogy Ankara, Konya és Aksaray tartományok vezetői semmit sem tesznek. Azok a vezetők, akik normális esetben mind büszkén magukénak mondják a Tuz-tavat – mivel az a három tartomány határán fekszik – most mind csak széttárják a karjukat.
Fahri Tunç a tó jelenlegi állapotát drámai módon mutatja be nekünk egy filmben. A távolba mutat és ezt mondja: tónak hívjuk, ám valójában csak egy sivatag. Kontrasztként azt is láthatjuk milyen volt a táj, milyen volt itt az élet egy évvel ezelőtt.
Deniz Saypinart, a több mint egymillió követővel rendelkező testépítőt nem engedték fel az American Airlines egyik járatára, mert kifogásolták a hölgy öltözetét.
A 26 éves influenszer Dallasból szeretett volna Floridába repülni, de a légitársaság nem engedte fel a fedélzetre, mert úgy ítélte meg, hogy a nő megjelenése túl kirívó. Az indoklás szerint Saypinar már-már a meztelenség határát súrolta, ez pedig zavaró lett volna a többi utasra nézve.
A hölgy az Instagramon és a TikTokon fakadt ki, sírva panaszkodott, hogy a ruhája miatt nem szállhatott fel a repülőgépre.
Az American Airlines később közleményben tudatta, hogy az eset július 8-án valóban megtörtént. A légitársaság szóvivője arról tájékoztatott, hogy amikor valaki jegyet vesz egy járatra, automatikusan elfogadja az utazási feltételeket, miszerint sértő, provokatív ruházat viselete nem engedélyezett a fedélzeten.
A török gyökerekkel rendelkező Saypinar az Egyesült Államokban él. Saját bevallása szerint azért hagyta ott Törökországot, mert elege lett az ott uralkodó konzervatív gondolkodásból.
Szeretem hangsúlyozni a nőiességemet, de soha nem öltöznék úgy, hogy azt valaki sértőnek találja. Elég felnőtt és civilizált vagyok ahhoz, hogy tudjam, mit vehetek fel, és mit nem – fogalmazott.
A légitársaság végül nem hagyta cserben, Saypinar egy későbbi géppel elutazhatott Floridába.
A világszerte növekvő átoltottsági adatoknak, valamint az utazási korlátozások fokozatos enyhítésének köszönhetően egyre többen utaznak repülővel. A nyári szezon beköszöntével a jelenlegi dinamikus visszaépülés várhatóan júliusban és augusztusban is folytatódni fog a Budapest Airport várakozásai szerint. Az első félévben összesen 603 585 utast kezelt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, ennek közel felét a nyár első hónapjában, júniusban. 2021-ben a legnépszerűbb repülős nyaralódesztináció Hurghada, amit Barcelona és Antalya követ a budapesti reptér közlése szerint.
A budapesti repülőtér utasforgalmi adatain egyértelműen látszik a nyári szezon kezdete, de a növekvő forgalomban az átoltottság mértéke, az utazási korlátozások enyhítése és a Budapestről egyre több célállomásra induló repülőjáratok száma is komoly szerepet játszik. Az év első hat hónapjában több mint 600 ezer utas fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren; a 2021 első negyedévében tapasztalt stagnálást áprilisban és májusban mérsékelt növekedés követte, de júniusban már 266 481 utasra kúszott fel a budapesti légikikötő forgalma, ami a májusi összforgalomnak több mint háromszorosa.
A második negyedév a 2020-as évvel összehasonlítva 257 százalékkal volt erősebb.
Az év első három hónapjában a napi utasforgalom 2-3000 fő között alakult, amely júniusra megközelítette a napi átlagos 10 000 főt, és várhatóan júliusban és augusztusban jelentősen tovább fog emelkedni a repülőtér üzemeltetőjének várakozásai szerint.
A légitársaságok által kínált kapacitás a második negyedévben a tavalyihoz képest közel megduplázódott, a népszerű célállomások esetében pedig akár a többszörösére is nőtt.
Az elmúlt időszakban a légitársaságok rugalmasan reagáltak az utazási korlátozások enyhítésére, és fokozatosan építették vissza vagy sűrítették járataikat, annak függvényében, hogy mely célország iránt nőtt meg az igény a határok megnyílásával vagy a belépés könnyítésével párhuzamosan.
Budapestről a járvány előtt 153 desztinációt vehettek célba az utasok, amelyből 2021 júniusában már 90, az elkövetkező hónapokban pedig akár összesen 120 célállomás is elérhető lehet a magyar fővárosból menetrend szerinti járatokkal.
Júniusban átlagosan heti 250-300 menetrend szerint közlekedő járatot szolgált ki a repülőtér, emellett újra megjelentek a charterjáratok is a legnépszerűbb nyaralócélpontok – Egyiptom, Görögország és Törökország közkedvelt nyaralóhelyei – felé. A tavalyi évben új útvonalként jelent meg a Budapestről induló menetrendben az egyiptomi Hurghada, amely 2021-ben a legnépszerűbb nyaralódesztináció is lett egyben. Az egyiptomi üdülővárost Barcelona és Antalya követi, összességében pedig a frankfurti, az amszterdami és a londoni útvonalakat választották a legtöbben.
Chris Dinsdale, a Budapest Airport vezérigazgatója elmondta, hogy a július elejétől életbe lépett, egységes uniós digitális COVID-igazolványról szóló szabályozás hatalmas lépés az európai légi utasforgalom visszaállítása felé, hiszen minél kiszámíthatóbb és minél tervezhetőbb az utazás, annál többen ülnek újra repülőre.
A kündekâri egy hagyományos, török famegmunkálási technika és művészet, mellyel nagy felületeket, ajtókat, ablakkereteket, mennyezeteket, illetve a dzsámikban található szószékeket, azaz mimbárokat és imafülkéket, vagyis mihrábokat díszítenek. Az eljárás különlegessége abban rejlik, hogy a mesterek a falicsempe díszítésben is népszerű háromszög, ötszög, nyolcszög és csillag alakú mintákat kizárólag asztalos technikákkal, vagyis ragasztó és szögek használata nélkül illesztik össze.
A kündekâri elnevezés perzsa eredetű; a kunde szó jelentése „fahasáb, farönk”, ehhez kapcsolódik a „művesség” jelentésű kâr szócska.
A fa hagyományosan a török-iszlám művészetek egyik fontos alapanyaga. Könnyű megmunkálhatóságának és elérhetőségének köszönhetően évszázadok óta díszítésként is használják az építészetben, főleg az ajtók és az ablakok kialakításánál, illetve a belső terek dekorálásánál. A kündekârihoz – melynek során tehát nem ragasztják vagy szögelik a fát, hanem kisebb, precízen megmunkált, sokszor csipkeszerű, faragott motívumokkal díszített fadarabokat illesztenek egymáshoz -, elsősorban diófát, tölgyet, körtefát, rózsafát, ébenfát és puszpángot használnak.
Az anatóliai kündekâri
Ajtó a konyai Fa- és Kőfaragó Múzeumban
Anatóliaiában az épületeket díszítő fafaragó művészet a Szeldzsuk Birodalom korában honosodott meg, majd az anatóliai szeldzsuk bégségek időszakában tovább fejlődött. Ekkor születtek például a Konyában ma is látható gyönyörű mesterművek. Az épületeket díszítő fafaragások első fontos emlékei tehát a 12-13. században, a szeldzsuk korszakban bukkantak fel Anatóliában. Az ekkor készült ajtókon, szószékeken, Korán-állványokon a faragás mellett a kündekâri technikát is alkalmazták. Sok esetben az épületek homlokzatain megjelenő kőfaragványok ismétlődnek a fából készült alkotásokon, így a fafelületek kiválóan harmonizálnak az épületek faragott kődíszítményeivel.
A kündekâri technika az oszmán időszakban tovább fejlődött, és tovább bővült az alkalmazott minták palettája is. Bár a felületeken a csipkeszerű, faragott, ornamentikus díszek is megjelennek, a kündekâri jellemzően geometrikus formákból építkezik. Ezek a geometrikus motívumok szimbolikus jelentést hordoznak. A leggyakrabban felbukkanó szimbólumok: a Nap, a csillagok, az életfa és a sors kereke. A kündekâri motívumok megtervezésekor minden egyes vonalat tudatosan választanak; mindnek megvan a maga szerepe, és mind a világ rendjét kifejező egy-egy jelkép. A szimmetrikus díszítőmotívumok a világ végtelenségét tükrözik.
Hogyan készül?
Forrás: commons.wikimdeia.org
A kündekâri technikával dolgozó mesterek nemcsak kiváló asztalosok, hanem egy személyben fafaragó művészek is. Mivel a nagy felületeket tenyérnyi vagy annál is kisebb darabokból illesztik össze, nemcsak a mintát kell pontosan megrajzolni előre, hanem gondosan meg kell tervezni az egyes darabokat is, és úgy előállítani őket, hogy hajszálpontosan illeszkedjenek az őket övező többi darabhoz. Egy kündekâri tárgy összeállításának a folyamatát úgy képzelhetjük el, mintha egy kirakósjáték darabjait raknánk össze.
Első lépésként egy tervrajzot készítenek, melyen pontosan feltüntetnek minden darabot, és kidolgozzák, hogy az egyes darabok hogyan kapcsolódjanak egymáshoz. Ezután egy megfelelő vastagságú falécből (általában tölgyből, körtefából, puszpángból, néha ébenfából) egy sablon segítségével méretre szabják, majd kimarják, kifaragják, lecsiszolják a kündekâri darabjait. Ezt követően a tervrajznak megfelelően egy kis fakalapács segítségével összeütögetik az egymáshoz nútolt-hornyolt rendszerrel kapcsolódó darabokat. A különböző színű fák variálása még változatosabbá teszi a mintázatot. Találkozhatunk gyöngyház berakással készült kündekârikkal is. Az elkészült művek felületét kezelik, hogy tartósak legyenek.
Forrás: Ahşaptek Kündekari Facebook oldal
A kündekâri technikával készült műremekek megalkotása gondos tervezést igénylő lassú és aprólékos folyamat. Régen a mesterek csak kéziszerszámokat, kézifűrészt, vésőt, gyalut, csiszolópapírt stb. használtak a munkához, ami a precizitás mellett hatalmas türelmet is igényelt, hiszen egy-egy ajtó elkészítése akár hat hónapot is igénybe vett. Bár a munka fele ma is kézimunka, a hagyományos kéziszerszámok mellett ma már elterjedt a gépek és az elektromos kéziszerszámok használata is. Például a kézi faragás helyett napjainkban már marógépeket alkalmaznak, ám egy ajtó elkészítése így is két-három hónapos folyamat.
A kündekâri csodálatos példáit sok helyen láthatjuk, különösen szép alkotásokkal találkozhatunk Konyában, Burszában és Isztambulban. Szerencsére ez a művészeti ág ma is él Törökországban, ahol főleg a vallási épületek faberendezéseit és dekorációit készítik ezzel a technikával a kündekâri mesterek, akik közül számosan már az ifjabb generációhoz tartoznak. Ha egyszer olyan helyen járunk, mondjuk egy dzsámiban, ahol kündekârival készült tárgyakra bukkanhatunk, időzzünk el ezeknél a gyönyörű műveknél, és tisztelegjünk az őket létrehozó mesterek tudása előtt, akik valami szépet, maradandót alkottak.
Készítette: Milei.vencel – A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=20327572
A szabadságukról Nyugat-Európából hazatérő vendégmunkások és a nyaralni indulók miatt torlódás alakult ki a röszkei határátkelőhelyek kilépő oldalán csütörtök délelőtt – közölte a rendőrség honlapján az MTI híre szerint.
A személygépkocsival Szerbiába tartóknak a röszkei autópálya-határátkelőhelyen három, a közúti átkelőnél két órát kell várakozniuk. Az autópálya-határátkelőhely belépő oldalán az autóbusszal érkezőknek kétórás a várakozás. Szintén intenzív a forgalom az ásotthalmi közúti határátkelőhelyen, a kilépő oldalon egyórás a sor.
A gyorsabb határátlépés érdekében érdemes a kisebb átkelőket választani. Szerbia felé igénybe vehető a kübekházi és a tiszaszigeti közúti határátkelőhely, mindkettő 7-től 19 óráig üzemel.
![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
