![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
Tokió 2020: karanténba került a zászlóvivőnek kijelölt török röplabdázó
Karanténba került a zászlóvivőnek kijelölt török röplabdázó, Eda Erdem Dündar, ezért nem vehet részt a tokiói olimpia nyitóünnepségén – írja az MTI.
A Török Röplabdaszövetség elnöke, Mehmet Akif Ustundag elmondta, hogy koronavírusos esetre bukkantak azon a repülőgépen, amelyen női válogatottjuk is utazott a Japán fővárosba, és mivel hét játékos, köztük a csapatkapitány is kapcsolatba kerülhetett vele, elővigyázatosságból el kell különíteni őket.
Az elnök hozzátette, a történtek ellenére nem kell módosítani a Kína elleni, első csoportmérkőzésük időpontját, és vasárnap az érintettek is pályára léphetnek, de a megnyitót biztosan ki kell hagyniuk.
A török küldöttség egyelőre nem közölte, Erdem helyett ki viszi az ország zászlaját a pénteki eseményen.
A szervezőbizottság csütörtöki bejelentése szerint mintegy 950 ember – köztük hivatalos személyek és újságírók – tekintheti meg a nyitóünnepséget a helyszínen. Rajtuk kívül csak a fellépők és a sportolók vehetnek részt az eseményen.
Forrás: www.nemzetisport.hu
BL: tripla és dupla, a PSV kiütötte otthon a Galatasarayt
A PSV 5–1-re legyőzte hazai pályán a Galatasarayt a labdarúgó Bajnokok Ligája második selejtezőkörének első mérkőzésén. A Crvena zvezdának Kazahsztánban szakadt meg a 40 meccses veretlenségi sorozata, az Olympiakosz minimális előnyt szerzett azeri ellenfelével szemben, míg Holman Dávid csapata, a szlovák bajnok Slovan nem bírt a Young Boysszal.
Eran Zahavi három és Mario Götze két góljával a holland bajnoki ezüstérmes PSV otthon 5–1-re nyert a török ligában második helyen végző Galatasaray ellen a forduló slágerpárharcának első meccsén, ezzel óriási lépést tett a továbbjutás felé, talán nem túlzás kijelenteni, hogy el is döntötte azt. Az isztambuli sztárcsapat kapujában Fernando Muslera állt, aki 17 nappal ezelőtt még az uruguayi válogatott kapuját védte a Kolumbia elleni Copa América-negyeddöntőben.
További eredmények illetve videók
forrás: www.nemzetisport.hu
Augusztusban beduplázzák az RTL Klub egyik sorozatát
A Meryem július 16-án indult az RTL Klubon. Azóta minden hétköznap 16:40-kor látható a csatornán. A sorozat a Barátok közt helyére érkezett és eddig katasztrofális nézettséggel fut. Ennek ellenére augusztus elejétől a 15:40-től képernyőn lévő A mentalista helyett is a török széria lesz látható, ugyanis az RTL Magyarország beduplázza a sorozatot. Így augusztus 2-tól, hétfőtől 15:40-től egészen a 18 órakor induló RTL Híradó – Esti kiadásig a Meryemet sugározza majd a csatorna.
Forrás: sorozatwiki.hu
Rekord meleget mértek Törökországban
Úgy tűnik, 2021 a melegrekordok éve. Ezúttal a több mint 20 éves török abszolút rekord dőlt meg.
Rendkívüli hőség sújtotta Törökország déli részét kedden. A forróság megdöntötte az országban valaha mért legmagasabb hőmérséklet rekordját. A szír határ mellett, a Tigris folyó partján elterülő Cizre városában 49,1 fokot mértek.
A trónfosztott érték 21 évvel ezelőtt szintén Cizrében született. Akkor július 30-án volt a legmelegebb, és 48,6 fokig emelkedett a hőmérséklet.
2021 nincs híján a hőmérséklei csúcsdöntéseknek. Ez idén már a 7. országos abszolút hőmérsékleti melegrekord, többek közt Kanada, USA és Marokkó maximum-rekordjai után.
Forrás: idokep.hu
Erdogan kemény feltételeket szabott a ciprusi béketárgyalásoknak
A török elnök szerint a megosztott Cipruson csak akkor lehetséges a béketárgyalásokat újrakezdeni a görögök és a törökök között, ha az ott lakó görögök és a nemzetközi közösség elfogadja két szuverén állam létezését a szigeten.
„Egy új tárgyalási folyamat csak két állam között indulhat újra. Nekünk van igazunk, és védeni fogjuk a jogainkat a végsőkig” – mondta Erdogan kedden az Észak-ciprusi Török Köztársaságban, a török katonák Ciprusra érkezésének 47. évfordulója alkalmából tett látogatásán.
Ciprus 1974-ben, egy görög katonai puccsot követő török invázió után szakadt két részre. Az Észak-ciprusi Török Köztársaságot a világon kizárólag Ankara ismeri el. Törökország körülbelül 35 ezer katonáját állomásoztatja Észak-Cipruson.
A szigetet nemzetközi szinten képviselő görög ciprusiak elutasítják, hogy két állam létezését fogadják el, mert az függetlenséget biztosítana a törökök lakta szakadár területnek.
Kedden Nicosia északi részén ünnepi hangulat uralkodott, éles ellentétben a délebbi városrésszel, ahol a görög ciprusiak a 47 évvel ezelőtti török invázióra emlékeztető légvédelmi szirénák hangjára ébredtek az évfordulón.
Az uniós tagállam Ciprus körüli vitát tovább bonyolította a Földközi-tenger keleti medencéjében az utóbbi években felfedezett hatalmas földgázmezők kiaknázásának kérdése. Feszültséget okozott továbbá az is, hogy tavaly októberben a török-ciprusi hatóságok újra megnyitották az Észak-ciprusi Török Köztársaság területén fekvő Famagustához tartozó, ENSZ-fennhatóság alatt lévő, az egykor tömegturizmusáról híres Varosha városrész strandjait komoly nemzetközi bírálat közepette. A török hadsereg által tiltott területnek nyilvánított Varoshából a lakosságot annak idején néhány nap alatt evakuálták, az üres város köré falat emeltek, és megakadályozták, hogy bárki is belépjen. A ciprusi görög lakosságot különösen érzékenyen érintette a ciprusi riviérának is nevezett Varosha elvesztése.
Erdogan észak-ciprusi látogatásán felszólította az Egyesült Államokat arra, hogy teljesítse a szükséges pénzügyi, logisztikai és diplomáciai feltételeket
ahhoz, hogy Törökország működtetni és őrizni tudja Kabul repülőterét a külföldi katonák afganisztáni kivonulása után. A török államfő elismerte, hogy a táliboknak vannak ellenérzései a török ajánlattal kapcsolatban, de ettől függetlenül Ankara meg akarja valósítani a missziót, feltéve ha az Egyesült Államok teljesíti Törökország három konkrét feltételét.
A tálib mozgalmat érezhetően felbátorította, hogy az Afganisztánban állomásozó amerikai csapatok szeptemberig távoznak az országból. Május eleje óta nagy területeket tudtak ellenőrzésük alá vonni elsősorban az ország északi és nyugati részében, távol az eddig hagyományosnak számító dél-afganisztáni bázisaiktól.
Forrás: hirado.hu
Egy Disney-stílusú palotanegyed áll szellemvárosként Törökország kellős közepén
Törökország középső részén áll elhagyatva több mint 500, félig-meddig befejezett kastély. A luxusnegyedként indult, de szellemvárossá alakult projektet a kormány éljenezve támogatta, míg a közeli város lakói a történelmi városrész megcsúfolása miatt tiltakoztak ellene. A Disney-kastélyok végül diplomatikus arany középútként lettek is Törökországban, meg nem is: a 2018-as válság miatt a befektetők elálltak a luxusépületektől, a házakat így soha nem adták át.
Az elhagyatott kastélyok egy hatalmas síkságon, a hegyekben pihennek Törökország két legnagyobb városa, Isztambul és Ankara között. A több száz, üresen álló kastélyt építőipari vállalkozók húzták fel a Yerdelen testvérek finanszírozásában, a 2014-ben induló projekt a Burj Al Babas nevet kapta. A célja egyszerűnek tűnt: építeni sok túlcsicsázott kastélyt, eladni baromi drágán a külföldieknek, végül pedig örülni a sikernek. A projektre közel 200 millió dollárt költöttek, bevétel viszont végül nem igazán lett belőle.
Mára a 250 hektáros lakónegyed területén 500 befejezetlen kastély pihen, az ingatlanokkal eredetileg gazdag arab befektetőket akartak bevonzani, olyanokat, akik nem vágynak semmi másra, csak luxusra, szomszédokra és a természet közelségére. A terv egyébként nem lett volna rossz: a mostani elnök, akkori miniszterelnök Recep Tayyip Erdoğan politikai karrierje óta pont ez a célközönség vált népszerűvé a török ingatlanpiacon. Erdoğan alatt ugyanis a kétezres évek elején a kormány bevezette a jelzálogkölcsönöket, illetve finomított a külföldi vásárlókra vonatkozó feltételeken is annak érdekében, hogy azok az építészetbe nagyobb súllyal tudjanak befektetni.
A gazdag arabok és oroszok ennek hatására elkezdtek Törökországban nyári villákat és luxuslakásokat vásárolni, Isztambulban pedig jelentősen megnőtt a vízparti paloták népszerűsége. Erdoğan intézkedéseivel a külföldiek viszonylag egyszerűen vásárolhattak maguknak, pláne akkor, ha nagy pénzeket fektettek az ingatlanpiacba. Abban a korszakban pedig, amikor Törökországban eszméletlenül felfutott az arab befektetők luxusingatlan és -villavásárlása, valójában nem volt ördögtől való belekezdeni egy túlárazott projektbe, ami az arab befektetőknek szól, luxusingatlanokat és -villákat kínálva.
De fákat nem
A Yerdelen testvérek az isztambuli piacról mozogtak tovább, hogy Törökország többi pontján is kastélyokat és palotákat építsenek a gazdagoknak. Számos helyen vásároltak földeket, szálloda- és fürdőépítésbe kezdtek, karrierjük csúcspontjaként (vagy épp mélypontjaként) pedig felvásárolták Mudurnu város közelében azt a 250 hektáros területet, amely híres volt forrásvizéről. Ez utóbbi fontos volt a testvéreknek, a cél ugyanis egy termálváros kiépítése volt.
„Elég víz van itt ahhoz, hogy az egész komplexum vízellátását és fürdőzését biztosítani lehessen” – fogalmaztak akkor.
A Burj Al Babas építését Erdoğan is támogatta, és a török kormány mellett a helyi városvezetés is optimista volt az 500 luxuskastéllyal kapcsolatban. A város maga már nem látta így: Mudurnu 20 ezer lakosú történelmi városa, mely az UNESCO világörökségi listáján is szerepel, úgy érezte, az eredeti állapotban megőrzött oszmán házak, bizánci várromok és óvárosi rész mellé nem igazán illik a Disney stílusvilága.
Forrás: telex.hu
Román, török, német és svéd ellenfelet kaptak a kézilabda Európa-ligában a magyar csapatok
Az MTK a török Yalikavak Spor Kulübü csapatával találkozik a női kézilabda Európa-liga selejtezőjének az első fordulójában. A férfi selejtezőben a Csurgói KK két év után ismét a román HC Dobrogea Sud Constanta csapatával találkozik.
Az európai szövetség (EHF) bécsi székházában tartott keddi sorsoláson az is kiderült, hogy az MTK az Égei-tenger partján található Yalikavak városában kezdi a párharcot október 16-án vagy 17-én, a visszavágót pedig hazai pályán játssza egy héttel később.
Továbbjutás esetén a selejtező második fordulójában a dán Herning-Ikast HB vár a kék-fehérekre. Az első mérkőzést november 13-án vagy 14-én idegenben, a visszavágót pedig egy héttel később odahaza játszhatja a fővárosi csapat.
A Debrecen és a Váci NKSE a selejtező második körében csatlakozik a mezőnyhöz, és az első meccsen lesz házigazda. A Pest megyeiek biztosan német együttessel találkoznak, ugyanis a TusSies Metzingen vagy a HSG Blomberg-Lippe vár rájuk. A DVSC ellenfele a cseh DHK Baník Most vagy a román CS Magura Cisnadie lesz.
A második számú európai kupasorozatra 39 klub nevezett, közülük a magyar bajnoki bronzérmes Mosonmagyaróvári KC és további három csapat a csoportkörben kezdi meg szereplését.
A csoportkör január 8-9-én rajtol és február végéig tart, a negyeddöntőket március utolsó és április első hetében játsszák. A négyes döntőre május 14-15-én kerül sor.
A férfiaknál a Csurgó az első fordulóban hazai pályán kezdheti a Constanta elleni párharcot augusztus 28-án vagy 29-én, az idegenbeli visszavágóra egy héttel később kerül sor.
A Csurgó 2019 őszén már találkozott a Constantával a második számú európai kupasorozat selejtezőjében, akkor az első meccset vendégként 24-22-re megnyerte, a hazai visszavágót 21-19-re elveszítette, vagyis idegenben szerzett több góljának köszönhetően továbbjutott.
A Balatonfüredi KSE ellenfele a svéd HK Malmö lesz, a magyar együttes ugyancsak hazai pályán kezdi a párharcot.
A selejtező második fordulójának sorsolására szeptember 7-én kerül sor.
Az Európa-ligára idén 52 klub nevezett, közülük a magyar élvonalban bronzérmes Grundfos Tatabánya KC, valamint további tíz csapat a csoportkörben kezdi meg szereplését. A 24 csapatos csoportkört szeptember 30-án sorsolják, az első fordulóra október 19-én, az utolsóra március 8-án kerül sor. A rájátszás első körét márciusban, a negyeddöntőt áprilisban rendezik.
Forrás: www.origo.hu