![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
Apokaliptikus képek a törökországi Bodrumból, ahol reménytelenné vált a harc a pusztító tűzvésszel
Sokkoló videókat és fényképeket osztanak meg a közösségi oldalakon a Földközi-tenger térségében pusztító bozót- és erdőtüzekről, amik lakott területeket és üdülőhelyeket egyaránt fenyegetnek. Az Euronews gyűjtött össze néhányat ezek közül.
Bodrum a török riviéra egyik legnépszerűbb turistaparadicsoma, az ide érkező nyaralók a természet szépsége és a kultúrtáj varázsa miatt választják ezt az üdülőhelyet, ami idén a tűzkatasztrófa által leginkább sújtott vidékek egyikévé vált. A Twitteren azt írja egy videó megosztója, hogy a helyzet egyre rosszabb, a tűz egyre nagyobb és nagyobb.
This is not Hell This is #Bodrum,🦃
Things are worse. The fire still getting bigger and bigger. Almost no touristic places are left alive in 🦃. pic.twitter.com/meaPyMP7T0— Muhammad Waqas Khan (@AllahuAkbarr313) August 1, 2021
Reménytelen küzdelem a tüzek oltása, ugyanis a hőségben és a szárazságban a szél gyorsabban viszi a lángokat, gyorsabban alakulnak ki új tűzfészkek, mint amivel a tűzoltók lépést tudnak tartani. Mazi strandjáról aki tehette, gumicsónakokon, bárkákon és hajókon a tengerre menekült a partvonalat elérő lángok elől. „Isten segítsen mindenkinek!” – írta egy török férfi, aki egy csónakból készített videót.
Mazi sahil Allah herkezin yardimcisi olsun..çökertmeye doğru yangin indi…#mazıyaniyor #Bodrumyanıyor #bodrum #bodrumyangını pic.twitter.com/nM6XS20H8C
— Gürz aksoy (@AksoyGurz) August 1, 2021
Alávalónak nevezi a gyújtogatókat egy twitterező, aki egy vízfolyás közepén rekedt állatokról osztott meg fotót. Az erdő lángjaitól fénylik az erdő, a megzavarodott vadak ösztönösen menekültek a vízbe.A hatóságok több országban gyanítják, hogy a Földközi-tenger partvidékén tomboló tüzek nem spontán lobbantak fel, hanem szándékos gyújtogatás vagy hanyagság miatt keletkeztek.
A bodrumi polgármester felszólította a lakosságot és a turistákat, hogy ne maradjon senki a lángoktól fenyegetett területeken, meneküljön mindenki biztonságos helyre. Úgy fogalmazott, hogy már ahhoz is túl késő van, hogy repülőgépekről kíséreljék meg a tűz oltását.
Nem csak a közeli felvételeken ijesztő a tűz látványa. A távolról készült panorámaképeken is látni, hogy helyenként a teljes horizont lángokban áll.
Bodrum forró éghajlatáról ismert. Június és szeptember között 45 fok feletti hőmérsékleteket mérnek errefelé, a nyár közepén pedig 50 fok feletti kánikula is előfordul: 50,8 Celsius-fokos júliusi csúcshőmérsékletet mértek idén.
Forrás: transindex.ro
Újra durva áradás Törökországban – egy héttel a 6 halálos áldozatot követelő után
Törökország Rize tartományában mintegy egy héttel ezelőtt súlyos, halálos áradások következtek be. Az elképesztő mértékű anyagi károk mellett sajnos 6 ember életét is követelte az áradás, kettő személyt pedig még keresnek a hatóságok, hiszen a víz mellett földcsuszamlások is nehezítik a munkájukat.
A heves esőzések azonban sajnos nem hagyják lélegzethez jutni Törökországot. Most a szomszédos tartományban, Artvinban volt özönvíz-szerű esőzés, mely az Arhavi folyót áradásra késztette. Az eső és a folyó együttesen pedig igencsak feldúlták az Arhavi kerületet.
Az autók elúsztak, sokszor csak a tetejük látszott ki a vízből. Ezt a terhelést nem bírták az utak és a villamosenergia hálózat sem, mindkettőben jelentős károk keletkeztek. Az utak tekintetében ez odáig fajult, hogy tucatnyi környékbeli falut megközelíteni sem lehetett az áradás miatt.
Az áramellátás több, mint 3000 háztartásban a víz romboló hatása miatt megszűnt, de további 9650 fogyasztónál is ki kellett iktatni ezt az energiaforrást, egyszerűen biztonsági okok miatt. A július 22-én bekövetkezett eseményekben 15 embert kellett kimenteni a vízből, közülük egyet a romok alól, őt egyenesen a kórházba szállították, az állapota pedig stabil.
Az időjárási szeszélyek és a szélsőségesen nagy esőzések a napokban erősen megkeserítik Törökország életét, és a sornak még koránt sincsen vége. A klímaváltozással szélsőségessé váló időjárás miatt az ilyen esőzésekkel világszerte számolni kell.
Forrás: koponyeg.hu
Mohácsi csata: sikerült felfedni egy újabb titkot
Úgy tűnik, sikerült azonosítani a körzetet, ahol a mohácsi csata kutatásának egyik kulcspontja, a középkori Földvár falu feküdt. Ez az a viszonyítási pont, ahonnét az ütközet főbb helyszíneit meg lehet határozni, az akkori környezeti adottságok pedig érthetővé teszik a magyar haditervet.
A mohácsi csata részleteit ezernyi legenda, félremagyarázás, tudálékosság, dezinformáció, szubjektív értékelés homályosítja: ma már az ütközet pontos helyszínére is több mint tucatnyi megoldás kínálkozik. A káoszt nem a múlt köde idézte elő, így van ez a kezdet kezdetétől, például a csata után egyesek széltében-hosszában terjesztették, hogy fényes magyar győzelem született.
Persze érthető a számtalan narratíva. A kortársak érzékelték, hogy nagyon komoly, talán sorsdöntő harc zajlott 1526 nyarán az Oszmán Birodalom és a Magyar Királyság között. Ám az csak később és lépésenként realizálódott, hogy az augusztus 29-én megvívott mohácsi ütközet az egyik legnagyobb nemzeti tragédiánk bevezetője, hosszabb távú hatásaként megszűnt a középkori magyar állam.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) konzorciuma 2018 elején indította el a „Mohács 1526–2026: Rekonstrukció és emlékezet” című projektet, amelynek célja, hogy történetileg hiteles és méltó alapot nyújtson az 500. évforduló megemlékezéseihez. A több tudományágat egyesítő kutatócsoport legújabb eredményei végre megválaszolni látszanak az egyik legalapvetőbb kérdést: hol zajlott a mohácsi csata?
Forrás: 24.hu
A pár a buldózerek elé állt, hogy megállítsa a pusztítást
Egy nagyváros kényelmes életet kínál: üzleteket szép ruhákkal, orvosi szolgáltatásokat és pénzügyi biztonságot. Birhan Erkutlu és Tuğba Günal mégis kényelmetlenül érezték magukat, az isztambuli életmódjukat ugyanis az emberek és állatok nagyfokú kizsákmányolásával társították. Egy nap úgy döntöttek, hogy feladják a városi életet, és az Alakir-völgy hegyei közé vonulnak.
Most, tizenhat évvel később, Birhan és Tuğba előbújik szerény hegyi házikójukból, ami tökéletesen beleolvad a környezetbe. Arról mesélnek, hogy az újonnan megtalált egyensúly rövid életű volt. Egy nap, öt évvel azután, hogy elhagyták Isztambult, buldózerek és láncfűrészek zavarták meg brutális módon nyugalmukat.
Vissza a városba
Kiderült, hogy egy áramszolgáltató vállalat nyolc nagy vízerőmű építését tervezi a völgyben. A pár reflexszerűen a gépek elé állt, hogy megállítsa a pusztítást. Megjelentek a rendőrök és távozásra késztették őket, miközben arra biztatták a párt, hogy derítsék ki, valóban illegális-e a tervezett építkezés, ahogy azt Birhan és Tuğba gondolta.
A természethez való visszatérésüknek köszönhetően a pár számára világossá vált, hogy az emberek Törökország-szerte hogyan próbálják megóvni a megélhetésüket azáltal, hogy leállítják a hasonlóan romboló projekteket. Az olívabogyót szüretelő vagy szarvasmarhát tartó családok is azt látják, hogy jövedelmüket és kultúrájukat folyamatosan pusztítják.
Ahhoz, hogy bebizonyítsák, hogy a gátak milyen károkat okoznának, a házaspárnak jogi és tudományos szakértelemre, valamint a társadalom támogatására is szüksége volt. Ismét gyökeresen meg kellett változtatniuk az életüket. Rendszeresen ellátogattak a városba, hogy aktív polgárokkal, szakértőkkel és emberi jogi ügyvédekkel találkozzanak.
Forrás: helsinkifigyelo.444.hu
Már nem csak a muszlim sportolónőket zavarja, ha mutogatniuk kell a testüket
Nagy port kavart a napokban a norvég női strandröplabda-válogatott ügye, akik nem akartak tenyérnyi bikinialsóban versenyezni, ezért helyette sortban játszottak. Ez a ruházat azonban szembemegy a Nemzetközi Strandröplabda Egyesület (IHF) előírásával, így a csapatra hétfőn 1500 eurós, azaz tagonként 150 eurós bírságot szabtak ki. Pedig a hivatalos szerveknél előre kérvényezték, hogy rövidnadrágban játszhassanak, de a válasz csak az volt: a szabálysértés bírsággal jár.
A csapat két tagja, Tonya Lurstaad és Julia Bird úgy fogalmazott: „Szerettünk volna kiállni a véleményünk mellett azzal, hogy a férfiak pólójához és shortjához hasonló uniformisra cseréljük az egyenruhánkat, és megváltoztatjuk az erre vonatkozó szabályt. Minden egyesület támogatott bennünket, kivéve az, amelyik a szabályokat alkotja. Nagyon hálásak vagyunk ezért. Nem látunk jó okot arra, hogy ez legyen az egyenruha, egyszerűen csak közölték velünk, hogy ez a szabály. Sok nő azért nem röplabdázik, mert nem magabiztos a testét illetően, ami nagyon szomorú” – fűzték hozzá a játékosok, akiket a férfi válogatott is támogatott a döntésükben.
A büntetés kiszabása után Pink, az amerikai popsztár felajánlotta a a norvégoknak, hogy kifizeti a csapatra kirótt büntetést. „Nagyon büszke vagyok a norvég női kézilabdacsapatra, amiért tiltakoztak a sportruhájukra vonatkozó szexista szabályok ellen” – írta a Twitteren az énekesnő vasárnap.
2021-ben egyébként egy, a fentiekkel ellentétes helyzet is kialakult, amikor a német strandröplabda két sztárja, Karla Borger és Julia Sude kérte ki magának, hogy Katarban a játékosok nem hordhatják a munkaruhának számító bikinit.
Teljes testet eltakaró dresszel tiltakoznak a német női tornászok
De a női sportolók öltözéke körüli indulatok a következő napokban sem csitultak. Az olimpián fellépő német tornászlányok ruhaválasztása ugyanis megint csak szembement a megszokottal: a csapat tagjai a hagyományos tornadressz helyett teljes testet takaró dresszben jelentek meg, hogy így tiltakozzanak a sportágat övező szexizmus ellen – írja a Deutsche Welle.
Folytatás
Forrás: hu.euronews.com
Keleti képek
A két hete már beígért extrém ritka kötet és a benne olvasható különleges keleti utazás története végre megérkezett az ELBIDA projektben. Régóta vágytam erre a könyvre, de pont az a kategória, amely esetében még az is előfordulhat egy gyűjtő életében, hogy bár vágyik rá, de soha nem tudja beszerezni. Nekem szerencsém volt és végre a gyűjteményem részeként, büszkén mutathatom be, Urházy György „Keleti képek” című művét. Urházy a magyar sajtótörténet első helyszíni tudósítójaként volt jelen 1854-ben a krími háborúban, ahonnan levél formában tájékoztatta a Pesti Napló szerkesztőségét a kinti eseményekről. Összesen 44 levelet írt, amelyek bár nem a megírás sorrendjében de megjelentek az újságban, így lényegében a kor technikai lehetőségeihez képest gyorsan és elsőkézből származó információk alapján „közvetíthették” a háború eseményeit a lap olvasóinak. Urházy György aztán hazatérését követően élményeiből és tapasztalataiból megírja „Keleti képek” című művét, amely elsősorban nem a háború politikai oldalát mutatja be, hanem sokkal inkább a szerző útiélményeit, a balkáni terület népeinek szokásait és a török hadsereget. A könyv 1854-ben jelent meg Pesten, Emich Gusztáv könyvnyomdájának gondozásában. A 214 oldalas műben illusztráció nem található. A kötet címe annyiban érdekes, hogy az ELBIDA projektben immár ez a harmadik “Keleti képek” című munka. Az első Bálint Imre számomra kedves könyve volt, aztán jött Adorján Sándor extrém ritka és kitűnő műve, most pedig harmadikként itt van Urházy György remek könyve is.
Urházy György (korábban Urházi György) újságíró, író, országgyűlési képviselő és honvédtiszt, 1823. december 15-én született Tokajon. Apja Urházy György református lelkész, míg anyja Kemény Terézia volt. Az elemi iskolát Zsibón végezte, majd gimnáziumi tanulmányait Zilahon folytatta. Ezt követően Kolozsváron tanult jogot. majd az iskola befejezése után 1847-ben sikeres ügyvédi vizsgát tett Marosvásárhelyen. Az 1848-as forradalom kitörésekor Kolozsváron, az erdélyi kormányszéknél volt fogalmazó. A forradalom szelleme azonban megérintette és ezért 1848 őszén önkéntesként jelentkezett az akkor szerveződő 15. (Mátyás) huszárezredbe. Részt vett Bem József erdélyi és bánáti hadjáratában. Többször jeleskedett a harcokban, ezért előbb hadnaggyá, majd később főhadnaggyá léptették elő. 1849. április 1-jétől parancsőrtiszti beosztást kapott Bem törzsében. A harcokban tanúsított példaértékű magatartásáért április 24-én megkapta a Magyar Katonai Érdemrend III. osztályát. 1849. május 18-án beosztásának megtartása mellett alszázadossá léptették elő. A fegyverletétel után édesanyja rokonaihoz, Tokajba menekült, így végül a felelősségre vonást sikerült elkerülnie. Már iskolai tanulmányai közben is írt, 1842-ben az Erdélyi Hiradó munkatársa is lett. Később a Méhes Sámuel által szerkesztett lap Nemzeti Társalkodó című mellékletében számos verse és cikke jelent meg. 1846 év elejéig ő vezett a „Kolozsvári napló” című rovatot is. Elkötelezett híve volt Magyarország és Erdély újraegyesítésének, ezért 1848 tavaszán Teleki Domokossal közösen, „Unió” címmel zsebkönyvet szerkesztett.
Forrás: elbidaprojekt.hu
