A farkasemberek, hasonlóan vetélytársaikhoz, a vámpírokhoz, már egész régóta foglalkoztatják az emberiség fantáziáját, illetőleg borzolják az arra fogékonyak idegeit.

Török cirkáló bombázta Feodozia orosz várost – Törökország egyezsége Perzsiával és Afganisztánnal— Nagy csata a tengeren — elsüllyesztett orosz hajók

Ogier Ghiselin de Busbecq, I. Ferdinánd király követe, miközben diplomáciai misszióját teljesítve jár a 16. századi Bulgária területén, értékes megfigyeléseket tesz a néprajz, gasztronómia és szociológia területén is. Az alábbiakban arról olvashatunk, miként elmélkedik a flamand Busbecq a 16. századi Oszmán Birodalom nem európai értelemben vett „nemességéről”.

Zrínyi Miklós már a szigetvári ostrom előtt is vett részt komoly várvédelmi harcban. Ma már erről kevés szó esik, de akkoriban döntő fontosságú volt. Kevés olyan magyar várkapitányt ismerünk, aki több létfontosságú török várostrommal szemben védelmezett igazán jelenős magyar várat. Zrínyi Miklós ezen kevesek egyike volt.

272. február 27-én született I. Constantinus római császár (Nagy Konstantin) Naissus városában (ma: Nis, Szerbia), Diocletianus egyik tetrarchájának (társcsászár) fiaként.

Az kiket gyermökségökből feltartott, / És sokféle szerencséken hordozott,

És üvélük sok dolgokban forgódott, / Ühozzájok jó hírt, jó nevet adott.

Ezek csoda nagy sirást tesznek vala, / Sem éjjel, sem nappal nem szünnek vala.

Azért immár jutának bujdosóba; / Mert elesett fejöknek koronája.”

(Siratóének Thury György haláláról)

Gesztes török kori történetének megértéséhez ismernünk kell – ha csak nagy vonalakban is – az ország történetét. 1526-ban a török már az ország területén van, és a Mohács környékén lezajlott csatában megveri a király seregét. A szultán még nem sejti, hogy a fősereget győzte le.

1916. május 9-ének reggelén Jeruzsálem lakói nem mindennapos eseményre ébredtek: az osztrák-magyar monarchia hadseregének négyszáz magyar katonája masírozott be díszmenetben a városba.

ITT NYUGSZIK
MOLLA SZADIK
ázsiai török szerzetes
sz. 1836
megh. 1892. május 22.
Áldás és béke hamvaira

Attila halála után vezér nélkül maradt a hun birodalom. Nem tudták eldönteni a nemzetségek fejei, hogy melyik fia volt érdemes arra, hogy kezébe vegye Isten kardját. Voltak, akik Aladárt, az idősebbiket kívánták.