A szultáni udvar első isztambuli palotája, a Régi szeráj a város közepén épült fel, bizánci kolostor romjain. Nem lakták sokáig – később az elhunyt uralkodók háreme vonult ide vissza –‚ mert átköltöztek az 1478-ra elkészült Topkapi szerájba.
Korrupció az Oszmán Birodalomban
Okirat-hamisítás A korrupció Korrupció (latin) „Általános romlottság, züllött állapotok a közéletben; a megvásárolhatóság és megvesztegetés általános elterjedtsége. A megvesztegetés, … valamint előny kérése vagy elfogadása hivatalos személy befolyásolásáért (befolyással üzérkedés) a magyar Btk. szerint bűncselekmény.” (Akadémiai kislexikon, Bp. 1989) egyidős az emberi civilizációval.
HEGYI Klára: Tisztálkodás és fürdőélet a törököknél
„Lásd: Allah mindazokat, akik hisznek és igazul cselekednek, bevezeti a paradicsomi kertekbe amelyeken patakok futnak keresztül-kasul… íme a Paradicsom képe, ahogy az istenfélők ígéretet kaptak rá: patakok folynak benne, amelyeknek vize nem poshad meg, patakok tejből, amelynek íze nem változik, patakok borból, fejedelme annak, aki issza, és patakok tisztított mézből… Hasonlóak-e ezek az istenfélők azokhoz, akiknek örökké, a tűzben a helyük, és akiknek forró vizet adnak inni, ami szétmarja zsigereiket?” (Korán, 47. szúra)
ENGEL Pál: A váradi hamis béke
A török–magyar küzdelmek története, tudjuk, telve van az oszmánok hitszegéseivel. Az „Egri csillagok”-ban is olvasható, mi módon vette birtokba 1541-ben Szulejmán szultán Buda várát, és hogyan hurcolta vendégét, Török Bálintot örök fogságra a Héttoronyba.
Muzulmán hadvezérek: Sejtán Ibrahim, Abdurrahman
Hosszú idő után 1684 novemberében újra önfeledten ünnepelhetett Edirnében a város és a szeráj népe. Alig csitultak el az áldozati ünnep örömei és vígságai, amikor 20-án megérkezett Bajram pasa a magyarországi harctérről, és szinte hihetetlen hírt hozott: a Budát ostromló hitetlenek az iszlám seregtől legyőzetve eltakarodtak a vár alól.
HEGYI Klára: A világmindenség héroszai és a porba sújtott gyaurok (részlet)
Rangok, címek, áldások és átkok a törököknél Tassi Gáspár, Esterházy Miklós nádor követe a budai pasával már ötödik hónapja húzódó, meg-megfeneklő béketárgyalásokon, 1627. augusztus 3-ának és 4-ének eseményeit is feljegyezte urának készített, naplószerű jelentésébe. E két napon a nádor frissen érkezett leveleit akarta sürgősen bemutatni a pasának, ám az is, emberei is kenetteljes és átlátszó hazudozással tértek ki a tárgyalás elől.
FODOR Pál: A részeges II. Szelim szultán – Nagy Szülejmán fia a trónon
A Korán ötödik szúrájában Mohamed imigyen adta tovább a muszlimoknak Allah, az egy igaz isten parancsát: „Ti hívők! A bor, a szerencsejáték, az áldozati kövek, a nyilakkal történő sorshúzás a Sátán förtelmes műve. Kerüljétek azt. Talán boldogultok. A Sátán a bor és a szerencsejáték által csupán ellenségeskedést és gyűlölséget akar szítani közöttetek, és el akar fordítani benneteket attól, hogy megemlékezzetek Allahról és az istentiszteletről. Nem akarjátok hát abbahagyni?”
Evlia Cselebi török utazó leírása Esztergomról
A vár tisztviselői.
A budai elajetben külön szandsákbégi székhely, de néhányszor mir-i miránoknak adták, mivel Buda vára előtt fekvő erős védősbástya és határszéli erődítmény s jelenleg ennél előbbre eső végvárunk nincs.
A II. András vezette V. keresztes hadjárat érdekességei
Az eredeti tervek szerint Genovai gályákkal indultak volna útnak, de azok túl nagy árat kérnek a szállításért, ezért a sereg fele visszafordul. A kudarc miatt a király megállapodik a magyarokkal ellenséges Velencével. A tengeri szállítás fejében Velence javára lemondott Zára birtokáról és megnyitotta az országot a velencei kereskedők előtt.