2025. május 14.
Türkinfo Blog Oldal 1302

Dózsa az üzenőfalon

Dózsa_GyörgyAlig választották pápává a firenzei Medici házból származó X. Leót, máris azon ügyködött, hogy a tisztségért folytatott versenyben megismert legfőbb vetélytársát, Bakócz Tamás esztergomi érseket mielőbb eltávolítsa Rómából. Az 1513-as pápaválasztáson alulmaradt veszélyes magyar ellenfelet ezért megbízta az akkor éppen gyengélkedő oszmán török birodalom elleni keresztes hadjárat megszervezésével.

Bakócz egy ideig tétovázott, de a megbízatás után néhány hónappal, 1514 elején munkához látott. Rómából eltanácsolva arról álmodozhatott, hogy egy erős sereggel súlyos csapás mérhető a Balkán-félszigetet akkorra már elfoglaló törökökre, akiknek a következő célpontja a Magyar Királyság volt.

Szervezői munkája kezdetén első útja a királyhoz, II. Ulászlóhoz (1456–1516) vezetett. Az udvarból nagyjából ugyanabban az időben távozhatott egy harcedzett és frissiben megjutalmazott vitéz, a kisnemesi származású, székely Dózsa György (1470 körül-1514). Híre sokkal előbb ért Budára, mint ő maga, de ez aligha meglepő, hisz katonatársai, akikkel a pápaválasztás évében Nándorfehérvárt őrizte, széltében-hosszában terjesztették hőstetteit. Azokban pedig nem volt hiány. Dózsa György ugyanis sok időt töltött el katonaként. Szapolyai János (1487–1540) erdélyi vajda csapatának lovaskapitánya is volt.

Részletek

2014-07-01

A törökök és a Habsburgok szemében is szálka volt, pusztulnia kellett

6376836_b40ef2b4beac74d516135a2b50516ce5_wm350 évvel ezelőtt, 1664. június 30-án Köprülü Ahmed nagyvezír elfoglalta, majd felrobbantotta a törökök és a Habsburgok szemében is szálkának számító Új-Zrínyivárat. De miért kellett pusztulnia a Mura parti erősségnek?

Zrínyi Miklós alakja körül összpontosulva a három, később négy részre szakadt, függetlenségét elvesztett ország és az elhúzódó végvári háborúságok szinte minden keserűsége tetten érhető. A „császári” vadkan okozta halálához hasonlóan összeesküvés-elméletek és legendák övezik az általa 1661-ben épített erősség, Új-Zrínyivár rövid történetét is.

Már az is jellemző, hogy sok helyen erős, modern várként hivatkoznak a Mura és a Dráva összefolyásánál, a mai Belezna község közelében fekvő erősségre, egyes későbbi ábrázolásokon egyenesen hatalmas falakkal övezett, fényes palotával rendelkező erődítményként mutatják be. Ezzel szemben egy szerény palánkvár volt, amely főként fából épülhetett, bizonyítja ezt az is, hogy pusztulása után még azonosítható romjai is alig maradtak, a régészek évtizedes munkája kellett egykori helyének beazonosításához.

Részletek

2014-07-01

Fantasztikus Törökország!

172031Annak, aki még nem járt Törökországban, mindenképpen érdemes legalább egyszer ellátogatnia ide, aki pedig volt, biztosan vissza fog még térni. Törökország azon kevés helyek egyike, ahol mindenki megtalálja a maga számára ideális programot, vagy akár többet is.
Akár pihentető nyaralásról legyen szó, akár izgalmas programokat keres, vagy csak a látnivalókban szeretne gyönyörködni, Törökország ideális választás.

Mivel a magyar turisták már vízum nélkül léphetnek be az ország területére, az utazás előtti teendők és intézni valók is egyszerűsödtek. A Neckermann Utazási Iroda a 2014-es nyári szezonban már heti három géppel utaztatja utasait Törökországba, ahol szállodák sora várja a vendégeket.

Május közepén a Neckermann egy kisebb szakértői csoporttal látogatott el Törökországba, hogy munkatársai is meggyőződhessenek az úti cél nyújtotta fantasztikus lehetőségekről. Lássuk hát, milyen élményekkel tértek haza a török Riviéráról!

Részletek

2014-06-25

Nándorfehérvár ostromairól – elmélkedés 1554-ben

ii-murad-szultan-belgrad-nandorfehervar-elso-oszman-ostromlojaHárom az oszmán igazság és nincs több ráadás: három csapás, három ostrom után elesik Nándorfehérvár is. A törökök Nándorfehérvárra mért három csapásáról és 1521-es elestének okairól I. Ferdinánd király flamand követének, Ogier Ghiselin de Busbecq lovagnak 1554-ben megfogalmazott véleményéről olvashatunk.

I. Ferdinánd király követének, Ogier Ghiselin de Busbecqnek 1554-1555-ös, a királyi Magyarországon, a török hódoltságon és a Balkánon át Konstantinápolyig, majd onnan Kis-Ázsiába és vissza, Bécsig vezető útját nyomon kísérő sorozatunk előző részeiben láthattuk, hogyan jut el a követ Bécsből Belgrádig 1554 novemberében és decemberében. Az alábbiakban pedig arról olvashatunk, hogy Belgrádba érve hogyan elmélkedett Busbecq lovag Nándorfehérvár korábbi ostromairól és a város elestének okairól. Ahogy eddig is, az alábbiakban a lovag szavait Török levelek című emlékiratainak 1595-ös frankfurti kiadása alapján követjük. [Az idézett részek a szerző fordításai.]

Részletek és képek

2014-06-05

Török héber betűkkel

a-karaimok-es-a-tatarok-litvaniaban-valo-letelepedesenek-600-evfordulojara-kiadott-litvan-penzermeA karaimot török nyelven beszélnek, de a judeizmus követői. A héber ábécét használták, de ma már nem ismerik, így régi irataikat sem tudják elolvasni.

Június 13-án hazánkban első alkalommal rendeznek nemzetközi karaim konferenciát, melynek a Szegedi Tudományegyetem ad otthont. Az MTA-SZTE Turkológiai Kutatócsoport szervezésében, a Szegedi Tudományegyetem és az Uppsalai Egyetem (Svédország) támogatásával a konferencián az eltűnőben lévő török nyelvről, értékeinek megőrzéséről magyar és külföldi kutatók tartanak előadást.

További részletek

2014-06-03

A régi Konstantinápoly erkölcse

4263-dansoz1Az európaiak a legkorábbi ismert útleírások szerzőitől a 20. századi turistákig mindig is különös érdeklődést mutattak a keleti erotika előlük elzárt, sejtelmes világa iránt. A kora újkorban a legmegközelíthetőbb keleti világ az Oszmán Birodalom volt, amellyel az európaiak a 15. század dereka óta mind rendszeresebb kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatban álltak, így egyre gyarapodott azoknak a beszámolóknak, útleírásoknak és követjelentéseknek a száma, amelyek a birodalom berendezkedéséről, lakóinak mindennapi életéről tájékoztattak. Ezekből a munkákból szinte sohasem hiányoztak az egzotikumok, a török nők szépségét, erkölcsösségét vagy épp erkölcstelenségeit ecsetelő részek, a háremek és a fürdők ismeretlen világának inkább elképzelt, semmint valóságos ábrázolásai.

A török levéltárak megnyíltával egyre-másra kerültek elő a mindennapok megannyi részletébe bepillantást engedő bírósági jegyzőkönyvek, a közerkölcsöket szabályozni, a kilengéseket büntetni kívánó rendeletek, a szultánok és szultánfeleségek egymáshoz írott szerelmes levelei és versei, a háremek életébe, az esküvők és ünnepségek színpompás világába bepillantást engedő okleveles kútfők. A kézirattárak mélyéről a török szerelmi költészet újabb és újabb gyöngyszemei bukkantak elő, s a keleti szexuális tanácsadó irodalom oszmán változatai, továbbá a szexualitással orvosi szempontból foglalkozó szakkönyvek is ismertté váltak. Mindezek ellenére a török történetírás még nagyon messze van attól, hogy az európaiakhoz hasonló összefoglaló művekben mutassa be a „magánélet”, a „családi élet”, az „intimitás”, a szexualitás és homoszexualitás vagy épp a prostitúció Oszmán Birodalmon belüli históriáját.

További részletek

2014-05-29

Kik voltak Konstantinápoly lakói?

kMint tudjuk már Nagy Szulejmán idejében a népesség legalább félmillióra növekedett. 1593-ban, egy angol utazó, bizonyos John Sanderson Konstantinápolyban járt, és helyi forrásokra hivatkozva, már 1 231 211 lakost számlál a következő összetételben:
„Konstantinápoly lakosai:

Vezírek (vagyis alkirályok) – 6
Minden vezírnek vagyon 1000 akcséja naponta. A Nagy Török magának 1001-et enged meg.

Kádik, vagyis bírák, az ő vallásuk tanultjai – 4
E tízek bíráskodnak a dívánban mindennemű ügyek felett.

Mufti az ő legfőbb vallási bírájuk és főpap – 1

Defterdán, azaz kincstárnok. Mirahorbasi, a lovak mestere. Janicsár aga, kapitánya a janicsároknak. Csaus aga, Kapidzsi aga, Szpáhi aga, Bosztandzsi basi, Kapudán basa, Kapi aga, Pejkek, és csatlósaik – 300

Szolakok, az ő gyalogos kísérete – 300

Solymászok, törpék és siketnémák – 300

Mindenfajta örömlányok, legalább -1 000

Csausok, kik az udvarhoz tartozó tisztek vagy tiszthelyettesek – 1 600

Kapuőrök, kik a kapukat vigyázzák (közönséges napon hetven őrködik) – 700

Szpáhik, vagyis lovasok, kik az ő nemesembereik – 30 000

Janicsárok, vagyis közkatonák, azaz gyalogosok – 24 000

Topcsik, a nagy tüzérség lövészei – 3 000

Adzsemi-oglánok, ifjak, kikből janicsárok lesznek – 20 000

Más törökök, a város lakói (a nőkön és gyerekeken kívül) – 200 000

Minden fajtából és országból jött keresztények, legalább – 200 000

A városban s a körül lakó zsidók, legalább – 150 000

Mindenfajta nők és gyermekek, keresztények, zsidók, törökök etc. – 600 000

Összesen: 1 231 211

Az oszmán-török Isztambul egy hatalmas virágzó várossá nőtt, sokszínű, tevékeny lakossággal.” A török hódítás után kevés görög maradt a városban, de idővel sokan visszatértek és a birodalom minden részéből csatlakoztak hozzájuk sokan, és saját patriarchájuk vezetése alatt virágzó közösséget alkottak. A zsidók hasonlóképpen ott voltak már a bizánci városban is a számuk azonban jelentősen növekedett a 15. század végétől kezdve, amikor a keresztény elnyomás ellen ide menekültek Spanyolországból, Portugáliából és más európai országokból.

A szultánok mindenkinek vallásszabadságot biztosítottak és a közösségek nagyfokú autonómiát élveztek. Olasz, később más nyugati kereskedők az Aranyszarv-öböl keleti partjának európai negyedében üzleteket, irodákat és otthonokat rendeztek be. Gyorsan növekedett a törökül beszélő mohamedán törökök száma, kiegészülve az új vallásra való áttérés, asszimilálódás, betelepülés útján. A betelepülő törökök örökösei az ősi magas szintű iszlám civilizációnak, melyet tovább gazdagítottak.

Forrás:

Bernard Lewis: Isztambul és az oszmán civilizáció

2014-05-18
http://www.nokorszak.hu

Egy Habsburg követ Magyarországon 1554-ben

justus-van-der-nypoort-cca-1625-1692-fulek-latkepe460 évvel ezelőtt I. Ferdinánd király követeként egy flamand származású diplomata utazik át a királyi Magyarország és az akkori török hódoltság területén – latin nyelvű emlékirataiban (leveleiben) olvashatjuk beszámolóját az akkori állapotokról.

Egy korábbi cikkünkben már találkozhattunk Ogier Ghiselin de Busbecq (1522–1592) nevével, aki I. Ferdinánd magyar király és később német-római császár követeként éveket tölt a Fényes Portánál. S míg diplomataként ott tartózkodik, egyebek közt Török levelek címmel fennmaradt emlékirataiban (a negyedik levélben) ránk hagyományozza a krími gótok nyelvéről egy, a mai napig egyedüliként rendelkezésre álló nyelvi korpuszt is. Busbecq leveleit eredetileg nem kiadásra szánta: azokat egykori itáliai diáktársának és honfitársának, egyúttal későbbi diplomata kollégájának, a portugál udvarnál is követi feladatokat teljesítő Nicholas Michault-nak írja.

Részletek

2014-05-05

Étkezés a törökkori Magyarországon

domuzAmikor az oszmán-török hadak és a török népesség civil elemei berendezkedtek a hódolt Magyarországon, gondoskodniuk kellett a saját ellátásukról is. A magyar népesség hagyományától, étkezési szokásaitól sok mindenben elütő szokásrendszer jelent meg így az országban, melynek számára nem voltak elfogadhatók a korabeli magyar lakosság ételei. A hódoltságbeli török (vagy még inkább balkáni, főleg bosnyák) lakossággal ugyanis egy új, a hívei egész életét meghatározó eszmerendszer vált uralkodóvá a Kárpát-medence jelentős területein: az iszlám.

Az iszlám ugyan sok mindent eltörölt a zsidóság étkezési tilalmai közül, mégis éppen elég tilalomfát hagyott meg ahhoz, hogy a magyarországi hódoltságba került muzulmán ne ülhessen le egykönnyen a magyarországi keresztény lakosság asztalához. E tilalmak közül a két legismertebb a bor és a disznóhús fogyasztására vonatkozik, az előírások azonban nem elégszenek meg ennyivel: fontos szabályokat tartalmaznak az étkezési céllal vágható állatokra, valamint a húsok vágására és elkészítésére vonatkozólag is. így például a levágásra szánt állat csak egészséges, hasított körmű patás lehetett, amelyet a hagyományos basmala formulával (bismillahi r-rahm§ni r-rahjmi) „Isten nevében” kellett, vére teljes elfolyatásával, levágni. Ha ezekből bármi is hibázott, a hús és a belőle készült étel máris tilalmassá (harám) vált az igazhívő számára.

Bár az iszlám nem tiltja, hogy hívei egyenek a keresztények és zsidók (számukra nem tilalmas módon elkészített) ételeiből, de az ő asztaluk mellett is tiltotta a számukra tilalmasat. így például a taglózással vágó magyar mészárosok kínálta húsok bármilyen formában eleve tilalmasok voltak a muzulmán hódítók számára. Azt ugyan nem tiltja az iszlám, hogy keresztények vagy zsidók egyenek a muzulmánok asztalánál, a gyakorlat azonban mégis a külön infrastruktúra irányába mutatott.

Az iszlám szigorú mértékletességre inti híveit az étkezés terén: egyszerre tiltja az aszkézist és a mértéktelen habzsolást. Valószínűleg ezzel függ össze, hogy a törökök asztalánál evő nyugatiak a török étkezést kifejezetten elkapkodottnak és szegényesnek érezték, holott a ránk maradt nem kevés fogás ízletes és jó minőségű étkezésről tanúskodik. Azonban lényegesen kevesebb került egyszerre az asztalra, mint nyugaton.

A hívő számára külön megpróbáltatást jelent még a ramadáni böjt. Ez természetesen nem teljesíthetetlen, hiszen csak napkeltétől napszálltáig tiltják az evést és az ivást, azonban számos külön erre az időszakra készített ételt ismerünk. Az iszlám más formában is befolyásolja hívei étkezését: a napi öt ima kötelme szigorúan beosztja a hívő napjait, így közvetve az étkezést is befolyásolja. Általában két fő étkezést ismerünk, a reggelit és az estit.

Tanulmány letöltése

2014-04-17
DOBROVITS MIHÁLY

A vallást a súlytalansággal nem egyszerű összeegyeztetni, de megoldható

Közismert, hogy a muzulmánoknak napjában ötször kell imádkozniuk, méghozzá Mekka irányába – földkörüli pályán azonban a város pozíciója folyton változik. Arról nem is beszélve, hogy az űrállomáson másfél óránként van napfelkelte és naplemente, vagyis szigorúan véve másra sem lenne ideje, csak imára.

Az ilyen és ehhez hasonló kérdések megválaszolása érdekében ült össze Malajzia Nemzeti Fatvatanácsa, és a 150 hittudós nem pihent, míg létre nem hozták a világ valószínűleg első vallási dokumentumát, amely irányt mutat az űrbéli vallásgyakorláshoz.

Eszerint a hívőnek elég elképzelnie a Kába-szentélyt, a napi ötszöri imához pedig a földi kilövés helyszínének időzónáját kell tartani. Mivel imádkozni csak tisztán lehet, a vízből viszont odafent nincs túl sok, a rituális tisztálkodás helyett elég egy nedves ronggyal megtörölközni.

Persze maradtak még megválaszolatlan kérdések, mint például az idő számítása: a muzulmán hónap a növekvő holddal kezdődik, azonban ez problémákhoz vezethet mondjuk a Marson, hiszen a vörös bolygónak egyből két égi kísérője is van.

Részletek

2014-02-27

16,474FansLike
639FollowersFollow