Brüsszel nem úgy nyitott a türk világ felé, ahogyan az észszerű volna – mondta Hóvári János, a Türk Államok Szervezete Magyarországi Képviseleti Irodájának vezetője, volt ankarai nagykövet. Az orosz–ukrán háború árnyékában a türk államok egyre fontosabbá válnak hazánk és Európa számára.
– Mit keres a keresztény identitását markánsan hirdető Magyarország egy muszlim államokból álló szervezetben?
– Erre egyszerűen lehet felelni: nem ezért vagyunk ott. A Türk Államok Szervezetén (TÁSZ) belül explicit módon nem az iszlám, hanem a türkség az együttműködés szimbolikus alapja: a közös történelem, nyelv, kultúra és türk identitás képezi a kötőanyagot. Az iszlám világa egyébként sem monolit és homogén tömb – ahogyan a kereszténységé sem –, számos eltérő olvasat és gyakorlat színes kaleidoszkópja, ráadásul a türk világon belül is különböző hangsúlyokkal találkozhatunk. Még Törökország is, ahol az iszlám a legerősebben van jelen a közéletben, szekuláris állam, Azerbajdzsánról nem is nem beszélve, vagy éppen a közép-ázsiai országokról.
Utóbbiak esetében nem hagyható figyelmen kívül a vallásellenes szovjet örökség vagy éppen az önállósodás után újra erőre kapó népi vallásosság, amely sajátos színezetet ad az iszlám itteni megnyilvánulási formáinak. Ezek alapján az iszlám önálló, türk dialektusáról is szoktak beszélni.